Gyöngyös, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-09-12 / 37. szám
17. Mim. 1875. 37-it szül. GYÖNGYÖS TÁRSADALMI, &AZBÁSZATI, SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. 1N GySlítés, szf teatszjl Hirdetési dí Min.li»,, ti».,íh„or,T pr.it V, i» ,iyUttérben pg-v pc íin-orhel. ára •—<> lír. Kéziratok visza nem küldetitek. ' birnoti v sy /'T' hírd Ménnél 1 It A1 ftO Air. előre fizetendő Előfizetési árak: Egész évre 6 frt — Fél évre . . 3 frt — Év negyedre 1 frt 50. Egy ®* bzőm Ara.: ISkr. Előfizetés, levelezés és minden, a lap szellemi részét illető küldemény, kiadó-hivatalunkba utasítandó. Bérmentetlen leveleket, csak ismert kezektől fogadunk el. m YSOTSB fálfáXMU >® & VÁLASZ az „Eger”36-ik számában megjelent vezércikkre. Nem irigylendő helyzet, midőn a vitatkozások közepett oly ellenféllel kell szemben állnunk, ki vagy nem bírja, vagy nem akarja felfogni a valódi igazságot, s midőn látja, hogy helyes argume’ ‘ r 1 't találni nem tud és védelmezni magát nem képes, műveit ember szájába nem illő mosdatlan kifejezésekkel egyedüli dús szótárát hivja segítségül, és durva kíméletlen szavakkal iparkodik a jogos ellenfelet a küzdtérről leszorítani, hogy igy a tért elfoglalva hirdesse legyőzhetlen magas képességét, és szótárának nagy hatását .... így vagyunk mi is t. olvasó közönségünk az „Eger“ lappal. Midőn fölhívjuk hogy bocsátkozzunk tisztes polémiába és vitassuk meg hogy kiftka részén áll az igazság, akkor mint a csigabiga behúzza szarvacskáját és néha-néha úgy időjárásonként kikiüti fejét, szarvacskáját no vagy épen szarvát is és végig mászva a tért, imiti-amott egy szenfoltot hagy hátra lapján, melyben a legilletlenebb darabosság tesz tanúbizonságot életéről. Sajátságos nézetei vannak az ártatlannak a jó fogalmáról, és az igen hasonlít a bogori és éjszaka byssinai népekéhez, kik a jó fogalmat sehogy sem bírták érteni, végre hosszas magyarázás után akkop fejték meg Munzingernek, hogy jó az, ha a másét bántjuk, lesz az, ha a mienket bántják;ekkép gondolkozik „Eger“ is, és igazság szeretete nem akar tovább terjedni. Állításunkat saját soraiból tett böngészet eredményével bizonyítjuk: mint dicséri ő exját, mily népszerű embernek, mily kitűnő egyéniségét közkedvességünek mondja egyszerre azért, mert megigérte befolyását a törvényszék föntartására fölhasználni; mily lelket emelő dicséneket zeng Babicsnak, ki az ünnepélyen harsány hangon hirdette: mindent mindig egyedül Egerért; mily kiváló kapacitásoknak vallja azokat, kik föltalálták, hogy jó volna Eger városa orsz. képviseletére egy ministert fogad cserébe a megyeszékhelyért, és más számtalan, ezelőtt talán szerinte veszedelmes ellenlábas politikusokat, ma mint kiváló pomentumokat hirdet; végre a sok lelkesültségtől és a harsonák dühös hívásától elkábul és a szalmaszálat árbocnak tekintve, azzal iparkodik a hínárból menekülni. De ha valaki csak egy árva szót mer szólni a nép érdekéért; ha valaki bátorkodik rámutatni a fájós sebre, mely „Eger“ előnyére annyiszor úgy a mátrai, mint a hevesi és csányi országutak elodázásával utitartott; vagy ha találkozik elég bátor, ki megunva absolistikus egyeduraságát „Eger“ pártolóinak, és kínálkozó alkalommal a kerület népe jólétéért szót emelni kész : akkor ott van a szentori hang, ott a bunkó, tudja az ég még miféle eszközök bősége, mellyel csak úgy aprónként ijeszgetnek..........de meg nem ütnek. Az izmodor, a kitűnő virágzó irály, mellyel leginkább lapja 35-ik számának vezércikke ékesitetett, minden finomabb érzésű embernél botránkozást szült és minden erőlködése mellett sem ért célt , mert annak szülője oly fokon áll, hogy oly embert nem sérthet kire célzott, lévén közöttük sok, azaz minden tekintetben oly nagy tír, melyet semmiféle vastag, kedvenc, durva szótárával be nem tölthat, és így figyelembe seméve... a hold tovább halad.............. Ezek után legkevésbé sem haragszunk „Eger“-re, de hasztalan is volna, mert hogy írjon illedelmesebb hangon ha nem tud? ... és hagyjuk őt békében tovább tanulmányozni a szótárt, csakis olykor jut eszünkbe jövője, midőn a társadalom azon osztálya mellett vezet el utunk, honnan szótára nagyrészben szerkesztetek, és akkor is jóakaratulag csak annyit mondunk : mily böngészetet tehetne ott! és mily kevés fáradsággal juthatna még nagyobb eredményhez!... illetékes helyen___ És ha igazságunk nem volna, megtámadva, hagynánk őt egészen figyelmen kivűl, nehogy léte . . . észrevétessék. Lapja 3- ik számának vezércikk írója komoly hangot iparkodik ölteni, és úgy szól a törvényszék és vele kapcsolatban a megyeszékhely kérdéséről, mely cikk nem tagadja meg magát , mert mindenekelőtt is a fölötti örömének ad kifejezést, hogy mily boldog, mily szerencsés oly város mint Eger, melynek oly magasztosan érző és a városért oly buzgón küzdő főpapja van. Ennek olvasására csakugyan meg kell kérdezni az embernek önmagától: ébren van-e avagy álmodik ?z hogy amit olvas valóban úgy van-e? mert hogy annyi számtalan éven át csak most veszi észre szerencséjét és boldogságát Eger, alig hihető, hogy e hirtelen fordulat biztos alapokon nyugodjék, s ne egy sziklának tekintessék a szigeten, melyhez a vihar által zaklatot hajó szélcsendig kiköt, és azután minden kiérdemlett hálás utógondolat nélkül az előbbi események után ítélve...ott hagyatik ... Cikkét folytatva az egri törvényszék fönállásának indoklására azt hozza fel, hogy a törvényszéknek ott van valódi jogosult helye: hol a bírák gyermekeiket olcsóbban neveltethetik; hol a gyermekek a zenében is vehetnek órákat stb.; hol lakások bőven vannak és azok olcsóbb árért kaphatók ; hol a bírák igényeiket a társalgásban betölthetik. E tompa védfegyverek fitogtatása után megáll, és elfeledi vagy rész akaratúlag hagyja ki azt ami a legfőbb, hogy mily óhajból indul ki a miniszer a törvényszékek redukálásánál . . . Ugyan tisztelt cikkíró úr, hogy lehet ily badarságot állítani annélkül, hogy azt megfejtve alapfeltételeit ne említse ? Ezen tompaélű érvekkel azt látszik ön feltüntetni, mintha a ministerium „az összes nép a hivatalnokokért” eszmét tűzné ki irányelvül, és a törvényszékek beosztásánál azt, tekintené mérvadónak, hogy hol lehet a hivatalnokok fiából, mely számra kitesz 10—12 főt, kitűnő nyirettyű játékost s igy jó prímást vagy trombitást nevelni, vagy ha esetleg egy pár jobban tanúl, mely városban lehet közelebb*találni szűnnek olcsó lakást az egyetemhez, hogy a csizmakopás általi takarékosság is eléressék. Tisztelet a hivatalos személyzetnek, nem szándékozunk fönnebbi sorainkkal sérteni, melyek elmondására az idézett gyarló argumentumok késztettek. . Igaz, hogy miniszter hangsúlyzta a hivatalnokok érdekei figyemben tartását is, és helyesen, de csak ott és akkép, amennyiben a célba vett tervekkel, a kerület érdekeinek emelésével és lehető központ célszerűségével nem ellenkezik ; mert mindenek előtt ée mindenek fölött első mi figyelembe veendő, mi a miniszer által is hangsúlyoztatott: a nép jóléte és vele egyeztetve az ország pénzügyi helyzetének gyökeres javítása. Tovább folytatott cikkében elősorolja az Eger városában fönálló t,nntéí lek számát és végre párhuzamot von Gyöngyössel és kisüti, hogy Gyöngyösön nem lehet tudományos fiukat még kezdetben sem nevelni, melynek okáúl gymnáziumunk gyengeségét állitja föl. Sokkal okosabban cselekedett volna cikkiró, ha e sorok világra bocsájtása előtt meggondolta volna annak értelmét s elhallgatott volna, mert ezzel épen Gyöngyösnek érdemeit emelte föl. Tekintsen csak körül !. cikkiró úr Eger intelligentiáján elkezdve a papságtól át, a megyei, városi tisztikaron és az egész országban, higgje meg azt fogja tapasztalni, hogy Gyöngyös város büszkén mutathatja föl fiait és gymnasiumának növendékeit; s ha ezek képesek valának oly állásra oly nagy számmal, milyent sem Eger, sem egy más aránylagos város felmutatni nem képes, magokat kiképezni; miért ne képezhetné ki magát a néhány hivatalnok egypár jobban tanuló és tudományos pályára készülő fia pláne akkor, midőn a 7. és 8-ik gymnasium fölállítása is terveztetik ? Ez tisztelt cikkíró ur nem argumentum, hanem ügyetlen sakkhúzás, hol magát fedezetlenül hagyván, észrevétlenül matt lett. Hogy Eger városában olcsóbbak volnának a lakbérek, azt alig lehet lelkiismerettel állítani, de különben nem lehetne még az esetben sem ha való lenne, érv, hogy egy törvényszék azért tétessék valahova, mert a hivatalnokok ennél 5% lakbért megtakaríthatnak. Azt is felhozza cikkir *rgumentumul, hogy oly városba teendő a törvényszék és a megyeszékhely, hol a tisztikar finom társaságban tölthesse idejét ; ezt fejtegetve párhuzamot von Eger és Gyöngyös között Gyöngyös hátrányára. Azon fogalom, hogy Egerben a társadalmi élet magasabb színvonalon áll, nagyon téves: mert míg ott a kasztok magukat elszigetelik, egymással majdnem örökös harcot vívnak, — kivéve ily alkalmat midőn ölelkeznek vagy ölelkezik az, kinek a játék leginkább bőrére mén, — addig vámsunkban a társadalmi élet pezsgő erővel hat nemcsak magára sőt a vidékre is, és azt egyesítve oly fényesen képviseli az értelmiséget, hogy Eger még eddig, dacára annyi intézetei, iskolai neveldéi, törvényszéki és megyei tisztikarának, nem volt képes a szép művészeinek oly templomot emelni, mint városunkban az értelmiség a társadalmi élet fejlesztésére létesített, mely az előhaladottság egyik bizonyítékát képezvén, azon nyilvánításra jogosít, hogy e tekintetben is Eger fölött állunk. Eltérve e meddő, száraz argumentum-üres A