Gyöngyös, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-05-23 / 21. szám
gye meg reá észrevételét, és ha lehet jobbat ajánljon. E fontos, városunkat komolyan érdeklő javaslatot alább szóról-szóra közöljük, mivel úgy vagyunk meggyőződve, miszerint lapunk hasábjain van a tér arra, hogy annak fény és árnyoldalai kellőleg megvilágítassanak. Felkérjük tehát polgármester urat, ne siessen e valóban fontos ügy tárgyalásával, hanem várjon egy pár hetet, mert hisszük, hogy lesznek polgártársaink között olyanok, kik e lap utján hozzá kívánnak szólani. Felhívjuk tehát mindazokat, kik a város ügyeit szívükön hordozzák és a dolog érdeméhez hozzászólni képesek: ne tekintsék ez ügyet szokott közönyükkel, hanem mondják el nézetüket és győzzék meg a képviselőket nézetük helyességéről addig, míg e kérdés teljesen el nem döntetik, nehogy sokak szokásaikkal csak a már kész munkában kritizáljanak és gyanúsítsanak. Itt az idő, itt a tér: előre ki a kölügyet szívén hordozza! mondja el aggályait, és hozzon a város ügyeinek fönakadás nélküli vezetésére egy jobb, üdvösebb és czélszerűbb javaslatot. Lapunkat bárhonnan eredő nézet kifejtésére örömmel, készséggel megnyitjuk, de arra kérjük, hogy ha teszik, minél előbb tegyék, hogy az ügy a várakozás végett kárt ne szenvedjen.—A javaslat a következő: A pénzügyi és gazdászati szakosztálynak 1875. év április 13-án tartott gyűlésében felvett jegyzőkönyvének részes kiírása. VÉLEMÉNY: Tekintettel a város jelenlegi szorongatott pénzügyi helyzetére, a midőn folyó bevételeire nem lehet biztosan számítani, kiadásai pedig bevételeivel szemben oly feltűnő aránytalanságban állanak, — hogy háztartásában az egyensúly helyreállítása biztosítva legyen, — nem ajánlhatunk mást, — minthogy a kormány által engedélyezett 120.000 frt kölcsönből, egyelőre az alább kimutatott szükségletek fedezésére 100.000 ftot vegyen igénybe. A felveendő 100.000 frt kölcsönből fedezendő lenne: sör. A helybeli takarékpénztárnál tartozásban lévő eredeti tőke 15,546 frt, valamint ennek tőkésitett kamata 1452 frt 47 kr, és igy együtt 16,998 frt 47 kr. 2 or. A helybeli takarék és hitelegyletnél tartozásban lévő eredeti tőke s ennek ez ideig tőkésitett kamatai 16,771 frt. 3-or. A városi árvapénztárból kölcsön vett tőke 5,000 frt. 4-er. 1875-ik évben az államtól kölcsönvett inség és kölcsön 8,000 frt. 5 ör. A nagygymnásium kiépítésére, és felszerelésére 25,000 frt. 6 or. Katonai laktanya építésére 10,000 frt. Összesen: 81,769 fr'447 kr. Az innen felmaradandó mintegy 10—12 ezer forint a város egyéb apróbb tartozásainak fedezésére lenne fordítandó. Ezen 100,000 frt kölcsön felvétele által Gyöngyös városának évi kiadása— a felveendő kölcsön, tőke és kamat törlesztésében — 7,000 forinttal szaporodnék. Ezen 7000 frt pótlására szolgál azonban: 1-ür. A közvetett adók utáni évi jövedelem 4,000 frt. 2-or. A gymnasium kiépítése által több bolt-és raktár épittetvén, ezek utánni évi jövedelem 1,000 frt. Összesen: 5,000 frt és igy valósággal az évi költségvetés csak 2,000 frtal emelkednék. De másrészről vegyük számításba azon kiadások megtakarítását is, melyet a kölcsön felvétele által biztosan elérendőnk, melyek a következők: 1-öt. A két pénzintézetnél lévő tartozásunk kamat fizetése megszűnik, mely tesz évenkint 3882 frt 50 kr 2-ot. Miután a kiépitendő gymnasium helyiségben több osztály lenne elhelyezhető, megszűnnék annak szüksége, hogy oskolai helyiségek továbbra is béreltessenek, mely által meggazdálkodunk évenként 500 frtot. 3-ot Az Ínséges kölcsön kifizettetvén annak sem tőkéje, sem kamata fedezésére ujabbi kivetés 5 év alatt nem leend szükség, s igy évenként kevesbelet 2.086 frt 4 er. Az árvapénztári tartozás kifizetése által, annak további kamat fizetésének megszüntetésével megtakarítunk 400 frtot. 5 örA katonai laktanya építés esetén megtakarítjuk a laktanya utánni bérfizetést, — mellyel az évi kiadás kevesebb lesz 1,400frt. Összesen: 8262. fr4 50 kr Ha a meggazdálkodott 8263 frt 50 krbol levonjuk a kölcsön kamatainak pótlására főnjelzett 2000 frtot, kitűnik, hogy évi költségvetésünknél évenkint 6262 frt 50 krt gazdálkodhatunk meg, mely összeg az évi adónknak 10 V« képezvén,azon kedvező helyzetben juthatunk,hogy: 1-öt évi városi pótadónk 10*1« kereskedik, és 2-ot nem leendünk minden oldalról folytonos zaklatásoknak kitéve, s igy városunk anyagi s szellemi előrehaladhatásával nyugodtabban foglalkozhatunk. Gyöngyösön 1875 évi április 29-én tartott képviseleti közgyűlés jegyzőkönyvének részes kiírása. xx Olvastatott a pénz és gazdászatügyi szakosztálynak a törlesztési tartozására átfordított örökváltság első részletének honnan leendő fedezésére, s ezzel kapcsolatban a kormány által engedélyezett 120,000 frt kölcsön felvételére vonatkozólag előterjesztett véleményes jelentése. HATÁROZTATOTT: Az ügy combinativ természeténél fogva a pénzügyi szakosztálynak véleményes jelentése kellő számú példányokban kinyomatni s a városi képviselők között kiosztatni határoztatott. A kinyomatás és kiosztás feletti intézkedéssel a polgármester bízatott meg. Kelt mint fönt kiadta: Kutalek Arthur s. k. aljegyző. A Műkedvelők egyesületének pénztári kimutatása az 1874-75 évről. Bevétel: A mulatságokat rendező ifjúság átadott tőkéje 304 frt. 89 kr. 1874 május 3-án a „Strike“ előadásának nyers jövedelme 152. 60. Május 17. a „Phrenolog” 78. 10. Junius 16 A „Dunanan" 281. 70. Junius 21. a „Jó hazafiak“ 89. 70. Junius 29. a „Dunanan“ 251. 30. Junius 30. A kamatok népbanki betét után 2. 45. Junius 30. a nyári részvényes Tánczestélyek 216. Aug. 23. a „Strike“ 151. 50. Aug. 30 a „Dajka és a Váróteremben“ 138. 40. Septr. 9 a „Dajka és a Companisták“ 72. 70. Decz. 19 a „Sétahangverseny“ 30. 40. Decz. 26 a „Phrenolog“ és „A véletlen“ 120. 60. Decz. 31. Spitzer László úr adományozása 101t. 1875 januárő „Egymillió“ 174.80. Téli tánczestélyek 366. Martins 17. Tánczestély 27.50. összesen 2468. 64. 1875 april 18 Pénztári készlet 35. 74. Kiadás: Felszerelések helyben 68. 03. Felszerelések a budapesti színházi ügynökségtől 153. 93. Könyvek és Zeneművek 146. 62. Nyomdai k bcégek 137. 16. Aréna építési költségei 858. 79. Szolgák és hajdúk fizetése 117. 50. Sátrak bérlete 79. 80. Mohert számlája 379. 70. Világítás 22.77. Levelezés 3. 86. Czigány zenészek 230. Vegyes kiadások 234.74. 1875 ápril 18-án Pénztári kézlet 35. 74. összesen 2468 frt. 64 kr. Kelt Gyöngyösön 1875. ápril 18-án. Sidler Zsigmond, egyes. pénztárnok. Ader Zsigmond egyesül, pénztárnok úr jelen számlálása általunk mgvizsgáltatott, és azt tételenkint a mellékelt okmányokkal összahasonlitva, teljesen egyezőnek s pontaan vezetettnek találtuk. Kékesy János, m. k. Reinhardt Rezső, m. k. számvizsgáló, egyesül, számvizsgáló. Közgazdaság. A vetések állása. A földm.- ipar- és kereskedelmi ministeriumnál f. é. május hó első felében lefolyt vidéki jelentések a vélemények állásáról. Bács. A május 4 én volt nagy eső felüditette a vetéseket, a tavasziak szépen keltek. Legjobb reményünk van jó aratásra. A csontár maga gyümölcsfáknak ártottak az elmúlt hetek hidegei, a magtárosak dúsan virágoznak. Legelő jószágnak jó mezeje van. Bars. E hó 8-án este két óráig tartó meleg esőnk volt. A búzavetések eleven szint váltottak, , csak a tarlóba, vagy kapás növények után vetettek, hiányosak. Répa és kukoricza vetés befejeztetett. A legelőkön már megélhet a marha, gyümölcsfák gyönyörűen virágoznak. Esztergom. Az időjárás e hó 8-ig folyton száraz, hideg és szeles volt minek következtében az őszi vetések kivált a rozs, nagyon megfogytak. Ez utóbbinak körülbelül egyharmada ki is szántatott. A repete tűrhető, de sok helyütt bogarak pusztítják. A tavaszi vetemények ritkásan keltek. Az e hó 8-án beállott két órai eső, bár elkésett ugyan, kétségkívül jótékony hatással lesz a növények további fejlődésére, s a kár egy részét még helyre hozhatja. Szőlők és gyümölcsfák szép reményekre jogosítanak. Hont. A vetések a múlt hetekben uralgott hideg időjárás következtében feltűnően visszamaradtak. Legelő silány, szőlő és erdők gyengén zöldülnek. 9-én félórás esőnk volt. Liptó. Az őszi vetések meglehetősek; kalpás növények vetése javában foly gán csendes meleg eső esett, mely az egész növényzetet felelevenitette. Legelőhiány még mindig nagyon érezhető. Nyitra. E hó 9-ikéig szomorúan néztek ki , a vetések, — a korábbi fagyok, később a szárazság és hideg szelek által rongáltatva igen megritkultak. Azóta két ízben volt esőnk, mely különöse ha már abban a régi korban, a melyben a vadság és bararságnak oly számos jelei mutatkoztak, és a költészet dicséretére ama kornak, mégis nem háttérbe szorítva, de minden dicsőségek fölé emelve virágzott: mennél inkább kell a mostani felvilágosult korban virágoznia, midőn nem egyes férfiak, de egész nemzetek állnak egymással a művelődés színpadán versenyezve. A költészet, mely elejét már az emberi ész kezdetével vette, magában véve még akkor igen silány és gyenge volt. S hogy oly hosszú évek során fejlődött, azt hinnék talán, hogy annyi idő alatt már egészen kifejlődött; oh nem, hanem művelődött a jelenkorig úgy, hogy most már csaknem hatalmas dicsősége tetőpontján áll ugyan, de Mért fejlődésének határpontját még nem érte el, hanem az idő fejlődésével neki is fejlődnie kell. Hogy pedig a költészet a kor haladtával karöltve haladhasson, az ifjúság s átalán az eszes emberiség pártolására van szüksége. És ha a költészetre, amelynek magasztossága az eddigiekből is eléggé kitűnik, elegendő gond fordittatik, avval nem csak a külfény nagyobbodik, de fokozódik egyszersmind a nyelv művelése is. Mert az eszményképek csinos fölszerelései, a nyelv ékes hangzatának művészi idomitásában legnagyobb érdeme van a költészetnek, hogy csak azon nyelvet mondhatjuk műveltnek s hangzatosnak, amely a költészet által bizonyos kellemes gördülékenységet kapott. Midőn a költészetről szólunk, kétség nélkül nem lesz érdektelen, annak rúgóit vagyis előidézőit is megemlítenénk. Erre nézve indító okul szolgálhatott a nagyok iránti hódolat. És ezek közt találjuk mindjárt a legrégibb korban az Istent, ki iránt az emberek mindenkor a legnagyobb áhítattal lévén eltelve, irántai vonzalmát, továbbá annak hatalmát, fényét a költészet által ismerteték meg az emberekkel. Ilyenek Dávid zsoltárai. Továbbá súgó gyanánt szolgálhatott az elhunytak tisztelete, a hősök magasztalása stb. De minden bizonnyal legnagyobb fontossággal bír e tekintetben a szerelem, mely az embernek, mintegy természetébe van oltva, amelyért oly sokat áldoz. Mert ebben föltalálható mind az öröm, mind a fájdalom, tehát anyagot szolgáltat és pedig legbővebb anyagot — az emberi kedély ömledezéseire. Egy jeles író Bernandin de Saint Pierre a szerelemről a következőket mondja: „Kétségkívül amaz égető s nyugtalan szenvedély, a szerelem által czélbavett elveknek köszönheti a világ a tudományok s művészetek legnagyobb részét; s ugyan annak nélkülözéséből született a bennünket lemondásra s mindenben megnyugvásra tanító bölcsészet. Ekként a természet, midőn a szerelmet minden lények egyesítő kötelére tette, az egyszersmind társadalmunk első indokává s felvilágosodásunk , gyönyöreink rugójává is emelte.“ Egyébiránt nincs esemény, mely bő anyagot ne szolgáltatna a költészetre. A kifejtések külömböizők, a mint t. i. az emberi kedély azoktól átjáratik, s benne érzeemmé fajulnak. Számosak a tudományok és művészetek, a mint számosak az életben előforduló események, vagy pedig azon eszmejátékok, melyek lelkünket megragadják. Ezek közül születnie kell az embernek, hogy egyik vagy másikban sikerrel működhessék. Egyik hosszú fáradságos búvárlat után különféle tünemények megfejtésére jut, mely munkában rendkívüli figyelmet kell kifejtenie,hogy az előforduló tüneményekből egy egészen más tüneményre , egy adott anyagi test elemzéséből hasonsági úton egy másik hason minőségű test tulajdonaira következtettessen. A másik rideg elvekkel bíbelődik, tételt tételre halmoz, csakhogy czélját élje, napokat sőt éveket áldoz, hogy számitásai után valamely meglepőt hozhasson ki. Egyik különösen az észt mint védeszközt használja, s avval mint egyverrel harczol az ellenszegülő nézetekkel, ítél, következtet, alakit; a másik a természet szépségein és müvein méláz, fejtegetvén azoknak eredetét, alakulását, s természeti törvényeit. Ezek mint lenyügzött rabok, mindig bizonyos megszoritott elvhez, nézethez vannak lelánczolva, lelkük mint bús madár el-elandalg a valóságon. Nem igy a Múzsák szellemével megihletet lélek. A költészet az emberi életben mint az emelkedett lélek eredménye tűnik fel, melyben az életnek különféle változatai mintegy megelevenítve adatnak elő. Magasztos a költészet, midőn az élet szomorú eseményeit szívmeghatóan tárgyalja, fenséges, midőn annak örömét fölülemelkedve a földi salakon, örömrajongva hirdeti érzelmeit. Ami egy gyönyörű rózsa a kertben, ugyanaz a költészet, a kutató ész vívmányai közt. Kelleme fölülemelkedik mindenen, amit az ész csak szülhet, boréba fogad mindent, amit az ész csak teremthet. Kellemei sokkal fölül szárnyalja a többi tudományt, mint a sas fölülmúlja röpülési képessége által a többi szárnyasokat. Kellemes andalgás, nyájas társalgás, magasztosult szellem, szelíd öröm, s megható szomorúság tényezői. Nyelvezetéből száműz mindent, ami nem hangzatos, kikerül mindent, ami göröngyös, ügyes tapintattal választ meg minden eszmét, minek következtében a költészet a nyelv bányászának tekinthető. A költészetben a szellem szabadon leng, lepkeként csapong eszméről eszmére a kedély világban,összejárja a múltat, ékes nyelven nyilvánitván örömét vagy bánatát; — körülszárnyalja a jelent, s atyailag rója ebben a feddésre valót, s dicsfénynyel öredzi a jót: — elméláz a jövő felett, s kétséggel teli kifejezéssel ád hangokat érzelmeinek ________