Gyöngyös, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-09-12 / 37. szám

17. Mim. 1875. 37-it szül. GYÖNGYÖS TÁRSADALMI, &AZBÁSZATI, SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. 1N GySlítés, szf teatszjl Hirdetési d­í Min­.li»,, ti».,íh„or,T p­r.it V, i» ,i­­­yUttérben pg-v pc íin-orhel. ára •—<> lír. Kéziratok vi­sza nem küldetitek. ' birnoti­ v sy /'T' hírd Ménnél 1 It A1 ftO Air. előre fizetendő Előfizetési árak: Egész évre 6 frt — Fél évre . . 3 frt — Év negyedre 1 frt 50. Egy ®* bzőm Ara.: IS­kr. Előfizetés, levelezés és minden, a lap szellemi ré­szét illető küldemény, kiadó-hivatalunkba uta­sítandó. Bérmentetlen leveleket, csak ismert ke­zektől fogadunk el. m YSOTSB fálfáXMU >® & VÁLASZ az „Eger”­­36-ik számában megjelent vezércikkre. Nem irigylendő helyzet, midőn a vitatkozá­sok közepett oly ellenféllel kell szemben állnunk, ki vagy nem bírja, vagy nem akarja felfogni a val­ódi igazságot, s midőn látja, hogy helyes argu­­me’ ‘ r 1 't találni nem tud és védelmezni magát nem képes, műveit ember szájába nem illő mosdatlan kifejezésekkel egyedüli dús szótárát hivja segítségül, és durva kíméletlen szavakkal iparkodik a jogos ellenfelet a küzdtérről leszorí­tani, hogy igy a tért elfoglalva hirdesse legyőz­­hetlen magas képességét, és szótárának nagy ha­tását .... így vagyunk mi is t. olvasó közönségünk az „Eger“ lappal. Midőn fölhívjuk hogy bocsátkoz­zunk tisztes polémiába és vitassuk meg hogy ki­­ftka részén áll az igazság, akkor mint a csiga­biga behúzza szarvacskáját és néha-néha úgy idő­járásonként kikiüti fejét, szarvacskáját no vagy épen szarvát is és végig mászva a tért, imiti-amott egy szen­foltot hagy hátra lapján, melyben a legilletlenebb darabosság tesz tanúbizonságot éle­téről. Sajátságos nézetei vannak az ártatlannak a jó fogalmáról, és az igen hasonlít a bogori és éj­szak­a byssinai népekéhez, kik a jó fogalmat se­hogy sem bírták érteni, végre hosszas magyarázás után akkop fejték meg Munzingernek, hogy j­ó az, ha a másét bántjuk, lesz az, ha a mienket bántják;ekkép gondolkozik „Eger“ is, és igazság szeretete nem akar tovább terjedni. Állításunkat saját soraiból tett böngészet eredményével bizonyítjuk: mint dicséri ő exját, mily népszerű embernek, mily kitűnő egyéniség­ét közkedvességünek mondja egyszerre azért, mert megigérte befolyását a törvényszék föntar­­tására fölhasználni; mily lelket­ emelő dicséneket zeng Babicsnak, ki az ünnepélyen harsány han­gon hirdette: mindent mindig egyedül Egerért; mily kiváló kapacitásoknak vallja azokat, kik föltalálták, hogy jó volna Eger váro­sa orsz. képviseletére egy ministert fogad cserébe a megyeszékhelyért, és más számtalan, ezelőtt ta­lán szerinte veszedelmes ellenlábas politikusokat, ma mint kiváló pom­entumokat hirdet; végre a sok lelkesültségtől és a harsonák dühös hívásától el­kábul és a szalmaszálat árbocnak tekintve, azzal iparkodik a hínárból menekülni. De ha valaki csak egy árva szót mer szólni a nép érdekéért; ha valaki bátorkodik rámutatni a fájós sebre, mely „Eger“ előnyére annyiszor úgy a mátrai, mint a hevesi és csányi országutak elo­dázásával ut­itartott; vagy ha találkozik elég bátor, ki megunva absolistikus egyeduraságát „Eger“ pártolóinak, és kínálkozó alkalommal a kerület népe jólétéért szót emelni kész : akkor ott van a szentori hang, ott a bunkó, tudja az ég még miféle eszközök bősége, mel­lyel csak úgy aprónként ijeszgetnek..........de meg nem ütnek. Az izmodor, a kitűnő virágzó irály, mel­lyel leginkább lapja 35-ik számának vezércikke ékesitetett, minden finomabb érzésű embernél botránkozást szült és minden erőlködése mellett sem ért célt , mert annak szülője oly fokon áll, hogy oly em­bert nem sérthet kire célzott, lévén közöttük sok, azaz minden tekintetben oly nagy tír, me­lyet semmiféle vastag, kedvenc, durva szótárával be nem tölthat, és így figyelembe sem­­éve... a hold tovább halad.............. Ezek után legkevésbé sem haragszunk „Eger“-re, de hasztalan is volna, mert hogy írjon illedelmesebb hangon ha nem tud? ... és hagy­juk őt békében tovább tanulmányozni a szótárt, csakis olykor jut eszünkbe jövője, midőn a társa­dalom azon osztálya mellett vezet el utunk, hon­nan szótára nagyrészben szerkesztetek, és akkor is jóakaratulag csak annyit mondunk : mily bön­­gészetet tehetne ott! és mily kevés fáradsággal juthatna még nagyobb eredményhez!... illeté­kes helyen___ És ha igazságunk nem volna, megtámadva, hagynánk őt egészen figyelmen kivűl, nehogy léte . . . észrevétessék. Lapja 3- ik számának vezércikk írója ko­moly hangot iparkodik ölteni, és úgy szól a tör­vényszék és vele kapcsolatban a megyeszékhely kérdéséről, mely cikk nem tagadja meg magát , mert mindenekelőtt is a fölötti örömének ad ki­fejezést, hogy mily boldog, mily szerencsés oly város mint Eger, melynek oly magaszto­san érző és a város­ért oly buzgón küz­dő főpapja van. Ennek olvasására csakugyan meg kell kér­dezni az embernek önmagától: ébren van-e avagy álmodik ?z hogy amit olvas valóban úgy van-e? mert hogy annyi számtalan éven át csak most veszi észre szerencséjét és boldogságát Eger, alig hihető, hogy e hirtelen fordulat biztos alapokon nyugodjék, s ne egy sziklának tekintes­sék a szigeten, melyhez a vihar által zaklatot hajó szélcsendig kiköt, és azután minden kiérdemlett hálás utó­gondolat nélkül az előbbi események után ítélve...ott h­agy­a­t­i­k ... Cikkét foly­tatva az egri törvényszék fönállásának indoklására azt hozza fel, hogy a törvényszéknek ott van valódi jogosult helye: hol a bírák gyermekeiket olcsób­ban neveltethetik; hol a gyermekek a zenében is vehetnek órákat stb.; hol lakások bőven vannak és azok olcsóbb árért kaphatók ; hol a bírák igényei­ket a társalgásban betölthetik. E tompa véd­fegy­verek fitogtatása után megáll, és elfeledi vagy rész akaratúlag hagyja ki azt ami a legfőbb, hogy mily óhajból indul ki a miniszer a törvényszékek re­dukálásánál . . . Ugyan tisztelt cikkíró úr, hogy lehet ily ba­darságot állítani annélkül, hogy azt megfejtve alap­feltételeit ne említse ? Ezen tompaélű érvekkel azt látszik ön fel­tüntetni, mintha a ministerium „az összes nép a hivatalnokokért” eszmét tű­zné ki irány­elvül, és a törvényszékek beosztásánál azt, tekin­tené mérvadónak, hogy hol lehet a hivatalnokok fiából, mely számra kitesz 10—12 főt, kitűnő nyi­rettyű játékost s igy jó prímást vagy trombitást nevelni, vagy ha esetleg egy pár jobban tanúl, mely városban lehet közelebb*találni szűn­­nek olcsó lakást az egyetemhez, hogy a csizma­kopás általi takarékosság is eléressék. Tisztelet a hivatalos személyzetnek, nem szán­dékozunk fönnebbi sorainkkal sérteni, melyek el­mondására az idézett gyarló argumentumok kész­tettek. . Igaz, hog­y miniszter hangsúly­zta a hivatal­nokok érdekei figy­e­mb­en tartását is, és helyesen, de csak ott és akkép, amennyiben a célba vett ter­vekkel, a kerület érdekeinek emelésével és le­hető központ célszerűségével nem ellenkezik ; mert mindenek előtt ée mindenek fölött első mi fi­gyelembe veendő, mi a miniszer által is hangsú­­­lyoztatott: a nép jóléte és vele egyeztetve az or­szág pénzügyi helyzetének gyökeres javítása. Tovább folytatott cikkében elősorolja az Eger városában fönálló t,­n­ntéí­ lek számát és végre párhuzamot von Gyöngyössel és kisüti, hogy Gyöngyösön nem lehet tudományos fiukat még kezdetben sem nevelni, melynek okáúl gymnáziu­­munk gyengeségét állitja föl. Sokkal okosabban cselekedett volna cikkiró, ha e sorok világra bocsájtása előtt meggondolta volna annak értelmét s elhallgatott volna, mert ezzel épen Gyöngyösnek érdemeit emelte föl. Tekintsen csak körül !. cikkiró úr Eger in­­telligentiáján elkezdve a papságtól át, a megyei, városi tisztikaron és az egész országban, higgje meg azt fogja tapasztalni, hogy Gyöngyös város büszkén mutathatja föl fiait és gymnasiumának növendékeit; s ha ezek képesek valának oly ál­lásra oly nagy számmal, milyent sem Eger, sem egy más aránylagos város felmutatni nem képes, magokat kiképezni; miért ne képezhetné ki magát a néhány hivatalnok egypár jobban tanuló és tudományos pályára készülő fia pláne akkor, mi­dőn a 7. és 8-ik gymnasium fölállítása is ter­veztetik ? Ez tisztelt cikkíró ur nem argumentum, ha­nem ügyetlen sakk­húzás, hol magát fedezetlenül hagyván, észrevétlenül matt lett. Hogy Eger városában olcsóbbak volnának a lakbérek, azt alig lehet lelkiismerettel állítani, de különben nem lehetne még az esetben sem ha való lenne, érv, hogy egy törvényszék azért tétessék valahova, mert a hivatalnokok ennél 5% lakbért megtakaríthatnak. Azt is felhozza cikkir *rgu­­mentumul, hogy oly városba teendő a törvény­szék és a megyeszékhely, hol a tisztikar finom társaságban tölthesse idejét ; ezt fejtegetve pár­huzamot von Eger és Gyöngyös között Gyöngyös hátrányára. Azon fogalom, hogy Egerben a társadalmi élet magasabb színvonalon áll, nagyon téves: mert míg ott a kasztok magukat elszigetelik, egymás­sal majdnem örökös harcot vívnak, — kivéve ily alkalmat midőn ölelkeznek vagy ölelkezik az, kinek a játék leginkább bőrére mén, — addig vámsunkban a társadalmi élet pezsgő erővel hat nemcsak magá­ra sőt a vidékre is, és azt egyesítve oly fényesen képviseli az értelmiséget, hogy Eger még eddig, dacára annyi intézetei, iskolai neveldéi, törvény­széki és megyei tisztikarának, nem volt képes a szép művészeinek oly templomot emelni, mint városunkban az értelmiség a társadalmi élet fej­lesztésére létesített, mely az előhaladottság egyik bizonyítékát képezvén, azon nyilvání­tásra jogosít, hogy e tekintetben is Eger fölött állunk. Eltérve e meddő, száraz argumentum-üres A

Next