Gyöngyös, 1876 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1876-01-02 / 1. szám
V. Mályai 1876. 56 Egész évre 6 frt — Fél évre . . 3 Irt — Ét negyedre 1 frt 50. Egyes «számára; 12 Hr. Előfizetés, levelezés és minden, a lap szellemi részét illető küldemény, kiadó-hivatalunkba utasítandó. Kimentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. v /ó TÁRSADALMI, GAZDÁSZATI, SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Hirdetési díjak: Minden halálozott pettisorhely után 6 k:. Nyilttérben egy pettissorhely Ara SO kr. Kéziratok vissza nem küldetnek. Hivatalos hirdetések egyszeri hirdetésnél 1 frtí Kincstári illetőn fejében SO lír. ekre fizetcode.1 Előfizetési «Irak: ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS GYÖNGYÖS“ Hetilap 1876. évfolyamára, Egy évre . . 6 frt — kr. Fél évre . . 3 „ — „ Negyed évre . . 1 „ 50 „ Előfizetési pénzek a „Gyöngyös“ szerkesztő és kiadóhivatalához küldendők. Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, kérjük a közönséget megrendeléseiknek mielőbbi megtételére. Múlt és jövő. Ismét oly ponthoz jutunk az újév alkalmából, hol szerencsénk van egy futó pillantást vetni az átvonult múltra és egy tájékozó tekintetet irányozni azon kétes jövő felé, mely tért igér újabb színek, elvek és tervek mellett vagy ellen a küzdelemre. Igen mi küzdeni akarunk tisztán s önzetlen nfíl azon város és vidéke, azon szeretett polgártársak érdekében, kiknek boldogsága a mi boldogságunk, az ő gazdagulásuk a mi egyetlen irói tiszteléi dijunk, s az ő minden téren való emelkedések a mi elégtételünk. Aki igazán s elfogulatlanul tekinti működésünket a múltban, az igy fog ismerni a jövőben is Győzzön ami jobb! Győzzön az igazság! Ez volt elvünk s ez lesz, mig velőt hord a csont, 8 vért a sziv, tollat a kéz. Minket nem fizet senki, nem segélyez senki, de nem is gyakorol reánk nyomást senki és semmi. Ellenszenvet vagy épen elfogultságot senki ellen vagy mellett nem engedünk meg magunknak soha, s ha mégis egyesekről is kedvezőtlenül vagy elismerőleg kellett és kell nyilatkoznunk, kérjük figyelemre méltatni, hogy soha sem a személyt, hanem az elvet, a közügy előnyét vagy hátrányát tekintjük, s azon igazságot, melynek hálátlan szolgálatára büszkék vagyunk, s melyért minden áldozatra vagy küzdelemre készek leszünk. Talán az öndicséret mázát hajlandók sejteni itt némely kancsalitó szemek ? Lehet, de mi még a szerénység rovására is csak igazán tudunk gondolkodni érezni és beszélni és cselekedni. A mi körünk és terünk nem volt a múltban sem világra szóló, s a jövőben sem ámítjuk magunkat világrenditő nagy tervekkel, hanem csak az elfoglalt tért óhajtanók erősen megtartani. Teljesen fölös lenne egyetlen szócskát is vesztegetni annak bizonyitgatására: mennyire okvetlen szükséges Gyöngyösnek és nagy vidékének egy lap ; mert aki ezt még máig sem látná be az méltó arra, hogy be ne láthassa. S mi ezért hoztunk és hozunk jelentékeny anyagi és szellemi áldozatot, mert tudjuk, hogy erre égető szükség van, mert hisszük, hogy a minden emberi műhöz tapadható apróságot leszámítva, tisztelve szeretett közönségünk is mind inkább beismeri a kötelezettség kölcsönösségét is, s ha mi érte küzdünk, ő a hadi költségek viselésében fog segédkezni megrendeléseivel s fizetésével. Csak ott lehet a mai körülmények között alapos kezesség a közügyek kellő menetére és emelkedésére, hol a részrehajlatlan nyilvánosság őrszeme éberkedik. E lapok tere mindenki előtt tárva áll, s aki valóban jóakarattal működni akar a város és vidéke érdekében, annak oka nem lesz panaszt emelni soha részrehajlásról. Sorakozzunk uraim az egység éhez, a meghasonlás zsibbaszt és öl. A haladás annál gyorsabb és biztosabb : mennél több kéz működik közre. Mi megtesszük, amit gyönge erőnk, de erős jóakaratunk megtehet; elvárjuk művelt értelmes és jóakaratu közönségünktől is a támogatást. iOT jSk VC,? m. •il«’s ® Boldog uj évet! Boldog uj évet, édes szép hazám! Az első üdvözlést neked hozám. Első te vagy s utólsó te leszesz, Kiért ez ajkon ima zengedez. önboldogságunk árán is ha kell, Te légy boldog, mi nyugton vérzünk el... Boldog új évet édes szép hazám ! Boldog új évet, kedves Gyöngyösöml Szent földedet 1 ő könynyel öntözöm, Hogy gyöngyvirág légy, virulj boldogul, S mindenben légy szerencsés, boldogulj, Hisz jó néped oly sok jót érdemel, S hiszem, hogy égben sem felednek el. Boldog új évet kedves Gyöngyösöm! Boldog uj évet, polgártársaim! Kikért repülnek fel fohászaim; Bár adna Isten nektek jobb jövőt, Megvigasztalva annyi szenvedőt, S az eddig hullt keserű könyök helyet, Örömköny födne minden bús szemet. Boldog uj évet polgártársaim! Boldog uj évet, szegény, szenvedők! Ad boldogabbat, mint vala előbb, A fájó szivet vigasz töltse el, Nyugalmat nyerjen a feldúlt kebel, Igazság szálljon e bús földre át, S boldogság lengje át e szép hazát, Boldog uj évet édes véreim! A „Gyöngyös“ Az év kezdetén. Noglalkozzunk az év kezdetén anyagi ügyekkel, hisz ezek uralják a tért és ezek nélkül talán a szellem ie bilincsekbe vezetnék. Gazdák vagyunk, tekintsük a jövőt gazdai szempontból. Az őszi időjárással meg lehettünk elégedve, mert minden iparkodó gazda bevégezhette őszi vetését és így megvethette alapját leendő termésének. A tél ellen sem lehet kifogásunk. December elejétől mostanig keményen tartja magát, vetéseink meglehetős hótakaró alatt várják a tavasz leheletét. Elmulaszthatlan teendőnek tekintem az év kezdetén a megkezdett trágya kihordást egész erővel folytatni, és kihordani mindent, mi trágyának nevezhető és földjavító tulajdonsággal bír. Lehet családom, de részemről, ha tavaszkor belépek akármely gazdasági udvarba és ott évrőlévre összegyűlt trágya dombokat látok, tudom, hogy ott rohad valami, de nem a trágyadombon, hanem az egész gazdasági szervezeten. Nem az idő, sem a szántás gyorsasága, hanem elsősorban a talaj termőképessége biztosítja és fokozza termésünket; talajjavítás és termőképesség pedig trágya nélkül nem képzelhető tehát megérdemli, hogy első helyen említessék. Takarékos de azért helyes takarmányozás , állatok ápolása, szaporulatok gondozása ismét oly teendő, mely nem csak az év kezdetén, de egész éven át szem előtt tartandó. Az év kezdetén számot vetünk gabona és takarmány készletünkkel, összehasonlítjuk készletünket a szükséglettel is intézkedünk, nehogy a különféle hiányok és nincsenek által meglepettessünk. Az év kezdetén nem mondhatom mindenik, de bizonyosan sok gazda el van foglalva cselédváltozási teendőkkel , átvétel és átadásokkal. Ahol gyakran változik a gazdasági személyzet; ott a szolgálatban lévőknél, helyzetők bizonytalansága miatt, szorgalom, lelkiismeretes munka 33 A félreismert boldogság. »Ajánlva: ft. Sebők íásiló barátomnak, (5. Folytatás.) — Az agglegény élete egy örökös vándor pálya, hasonlít ez olyan keringőhöz, melyet a férfi maga jár. — A nőtlen férfi a mamák és leányok beszédtárgya, kedves vendég ; a házasság a leányok által aláirt elbocsájtó levél. — A nőtlenség egy gyönyörű tavasz, mely naponként uj virágokat szül; a házasélet szép nyári nap, gyakran menydörög ugyan, de a levegő utána tiszta és éltető. — A leányka szemjátéka a szivhez intézett váltó, melyet egy kézszoritással ki lehet váltani; sóhaja szivpára, előpostája a születendő szerelemnek. — A szerelemvallomás első, a leánykérés a második lépés, mely a függetlenségből kivezet; a menyegző a sajka, melyen az élet tengerére evezünk. — Nincs nehezebb mint nőtlen életet élni; nincs könnyebb mint megnősülni, de legnehezebb a valódi boldogságot eltalálni. — A nőtlen élet az unalomig egyformaság; a házastársak legalább boszantják egymást, mi az életnek színezetet ad. — A leánykérés az idézés; menyegző a porfelvétel; a házasság az egymást váltó feleselés; az idő biró ; a halál békebiró. — A házasélet az ember hivatása, melyben az óhajtott menny vajmi sokszor . . . Amint Jenő barátjának, Aladárnak az elmés hasonlatosságot magyarázgatná, egyszerre elhallgat, föláll és ablakhoz közeledik ...s e pillanatban éles hang hallatszik : tűz van... tűz van . . . melyet nyomban a harangok vészt jelző kongása követ. Ezeket hallva, mindketten az utcára rohantak. A nép a főtér felé futott, hol az óriási füst a fölkelő napsugarai által világítva borzasztó látványt nyújtott. A sokaság segélykiáltása, a fecskendő szekerek sebes robogása, a harangok zúgása borzasztó .......... Midőn Jenő és Aladár a tűzhöz értek, az órisi szél által élesztett láng már a harmadik házat is elbobta. A nép kétségbeesett idestova futkozását, a nagy lármát és a tetők ropogását száz torokból eredeti: meg kell menteni az anyát és leányát... kiáltás múlta felül Minden tekintet egy emeletes ház felé irányult, melynek hátsó részén a tüzes gerendák összedőltek, mig eleje lángokban volt. E kiáltás után a bátrabbak a ház igen keskeny udvarába mentek, hogy az emeletbe fölmenetelt megkísértsék, de a borzasztó forróság, a füst, de leginkább az emeletre vezető falépcsőzet lángja terveiket meghiúsítván visszahúzódva kiabálták: végük van, az eme-