Gyöngyös, 1877 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1877-01-07 / 1. szám
VI. Évfolyam. 1877 Előfizetési árak: Égési ,évre C frt. — Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Egfessziíni ára > 19 kr. Előfizetés, levelezem és minden, a lap szellemi részét illető küldemény kiadóhivatalunkba utasítandó. Kérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Megjelenik minden vasárnap. Hirdetési díjak: Minden halálozott petitsorhely után *1 kr. MyilUérbrii egy politKarliriy ára SO ür. Kéziratok vissza nem küldetnek. Hivatalos hirdetések egyszeri hirdetésnél 1 frt. Kincstári illeték fejében 30 előre fizetendő. VEGYES TARTALMÚ TÁRSADALMI, GAZDÁSZATI, SZÉPIRODALMI HETILAl-ső szám. Gyöngyös, január 7. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK „GYÖNGYÖS“ hetilap 1877-ik évi folyamára. Egy évre . . . . 6 frt — kr. Fél évre .... 3 „ — „ Negyed évre ... I „ 50 „ Előfizetési pénzek a „Gyöngyös“ szerkesztés kiadó-hivatalához küldendők. Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, kérjük a t. közönséget megrendeléseiknek mielőbbi megtételére. Elmondom nézetemet. IV. Mielőtt cikkemet bekezdett s megállapított sorrendben folytatnám, múlt cikkem egy pontjára némi felvilágosítást tenni szükségesnek látom. Azt mondom a kimutatások között, hogy 1876 évben az erdőn eladott nyilasokból az 1876 évre befolyt 7629 frt 57 kr. Eme kitételt többen nem fogták föl jól s innen van az, hogy a kitételi összeg ellen felszólaltak. Az illető uraknak, de általában mindazoknak, kik így gondolkoznak, azt vagyok bátor felvilágosításul becses figyelmükbe hozni, hogy cikkemnek az volt célja, miszerint megmutassam, mely évben, mennyi tényleges és nem előirányzott jövedelem folyt be? Igaz, hogy octóber hóban megejtett árverés eredménye az erdőn eladott fákért 13858 frt 50 krt tesz ki. De azt csak úgy lehetne az évi tényleges jövedelemnek venni, ha az árverésnél feltűnt összeg ténylegesen befolyt volna. Mivel pedig e hó közepéig csak 7629 frt 57 kr folyt be, a tényleges kiadások fedezésére ennyi vehető föl. Kimutatásomban nem csak eme tételnél, de mindenütt a tényleges bevétel szerepel. Ezt kérem tudomásul venni. Múlt cikkemben bemutattam, hogy az évi bevételek a 8 év alatt, a rendes kiadásokat tekintve az arányt igen erősen megtartották, így tehát ebben semmi előny, sem az előbbi, sem az utóbbi 4 évre nem hozható fel. Most tekintsük, hogy az aránylagos évi jövedelemből, mely időszak alatt mennyi befektetés vagy építkezés történt. Az előbbi 4 évben következő rendkívüli kiadások, befektetések, építkezések sat. tétettek, u. m. A búzapiac, solymos-utca, német-utca, barátok utcája és a nagyköz kiköveztetett. A Mária tanoda előtt kikavicsoltatott. A parádi országút a temetőig kiépíttetett; azon át a temetőnél egy nagy kőhíd építtetett. Az ekei és pincési szőlőkhöz vezető úton nagy kőhíd építtetett, mely összesen kitett . Irt 7722 53 A sóház kiépíttetett..................................frt 3000 — A barátok temploma előtt levő leégett ház iskolának megvásároltatott........................frt 1600 — A nagy templom újítására.......................frt 15000 — A nagy templom tornyába óra vétetett . . frt 1200 — Összesen frt 28522 53 Az utóbbi 4 év alatt részint a régibb tartozásokra törlesztetett, részint építkezés- és befektetésekre fordittatott. 1872 év végén tartozott a város a tisztviselők és tanítóknak, kiket később kifizettettek . frt 244831 1872 év végén a szolgaszemélyzet követelése volt.......................................................frt 200 — 1872 évben az előbbi hátralékkal együtt fizettetett az állami adóba...........................frt 3469 50 A sóház építéséből felmaradt adósságba fizettetett ................................................. frt 600 — A sz. Urbán templom építésének fedezetlenül maradt összegre kölcsönzött a város . . frt 400 — A nagytemplom órájára fizettetett ... frt 1200 — A sz. Urbán templomnak tartozott a város az előbbi évektől.................... . . frt 1187 14 Hirschl Salamonnak az előbbi 4 évben csinált adósság kifizettetett.............................frt 2500 — Spitzer László régi követelése törlesztetett . frt 500 — Simonyinak a tábornok lakásáért, mely az előbbi évekről fölmaradt fizettetett . . frt 1000 — Még az 1863 évben fölvett ínséges kölcsön törlesztésére fordittatott.......................frt 400 — A földhitelintézetnek egy régibb tartozás lefizetésére fordittatott............................frt 1036 — Az egyenértéki illeték adóba 1872 évi hátralék fizettetett.......................................frt 2931 77 Az 1872 évben készített solymos-utcai kövezésben fölmaradt követelés fizettetett . . frt 500 — Az árvapénztárnak a Hartmann-féle pénz . frt 5700 — Az árvapénztárnak fizettetett ... frt 980 91 Az új-utca, rózsa-utca és a bene-utca kikövezése, melyre a 8 ezer frt felvétetett, melyet levonva a város pénztárából fizettetett mintegy ..............................................................frt 1600 — Az 1873 évi cholera alatt kiadott a város . frt 2500 — A közkórháznak előbbi évekről maradt tartozás fizettetett.......................................frt 1527 — A gymnásiumi épület kijavítása .... frt 500 — A közös iskola átalakítása........................frt 509 — Az örökváltsági kölcsön rendeztetvén abba 2 ráta fizettetett.......................................frt 11264 — A földhitelintézettől felvett 57735 frt 63 kr kölcsön után a második ráta .... frt 2100 — Összesen frt 45053 63 Az utóbbi 4 évben kifizetett tételek között foglaltatnak oly tételek is, melyek a megelőző 4 év befektetései között foglalnak helyet, melyek azonban adósságként maradtak s az utóbbi években fizettetvén le, ezek a befektetési összegből levonandók, mint az óra ára 1200 frt. A sóházra 600 frt. A solymos-utca kövezésre 500 frt Összesen 2300 frt, mely az előbbi befektetett 28522 frt. 53 krból levonatván, marad 26222 frt 53 kr. S így az utóbbi négy évben majdnem hasonló jövedelemmel több rendkívüli kiadás tétezett 18831 frt 10 kr jövedelemmel. Emez előnyösnek látszó összegből azonban levonandó 2352 frt azon összeg, mely a felvett 60 ezer frt kölcsönből a városházi pénztára maradt. Levonandó még továbbá azon összeg is, mely a kölcsön visszafizetésének törlesztésére életbeléptetett közvetlen adókból, mely ezelőtt nem volt befolyt mintegy 6000 frt. Levonandó továbbá a Pászthy volt házi pénztárnok kaucióját képező utóbbi időben befizetett 1000 frt és a Weiszkoph volt postakezelő által befizetett 740 frt, mely főösszeg 10092 frt. Ezt levonva az utóbbi 4 év kiadásaiból, mivel ez nem rendes jövedelem, marad 34963 frt. 63 kr befektetési összeg szemben az előbbi 4 évi 26222 frt 53 krral, mely levonva: az utóbbi négy év előnye 8741 frt 10 kr, melyből egy évre esik 2185 frt 277a kr. Tekintetbe véve, hogy az előbbi 4 évnek is lehettek kisebszerű befektetései, s tekintve hogy az utóbbi 4 év jövedelme a multi cikkemben kimutatott alapon az előbbinél több, e hosszú fejtörő kimutatás után elmondhatjuk: nulla a nullából marad nulla, azaz sem az előbbi sem az utóbbi év a befektetési összegeket tekintve nem verheti a mellét. Miután egyik 4 év sem legénykedhet, jövőre bemutatom, melyik 4 év értett jobban az adósságcsináláshoz. Csömör K. v. képv. T i 104» Panasz: Isten ! ki hosszú évezredek során Uralkodói e nagy világ felett, Ki a kétkedés sötét éjszakáján Gyújtasz népeknek fényt, szövétneket, Ki a madárnak villám-szárnyat adsz, hogy Repülje át a messze végtelent, És csillagot szórsz az ég köntösére Ha a fényes nap elnyugodni ment, Ki büszke tölgyet büszke béretetőnek És csendes völgynek bokrot ültetél, Hogy mig az ormon fáradt felhő pihen, Hallgassa a völgy népe mit beszél___ Oh ! Isten, Isten ! kinek trónusáról Menydörgés hangja gyakran szárnyra kél, És szól hatalmad örök erejéről Ha széttekintesz e vén földieken: Te Isten ! Isten ! ki e föld urául Embert s keblébe szivet alkotói, Kinek gyermeke világszabadságért Feszittetett meg egykor Golgothán ; Hát eltűröd, hogy a szabadságnak, mely Az emberrel egy nap fogantatott, Észak zsarnoka kihívó mosolylyal Kezébe nyomja a koldusbotot ? Hogy ez legyen a véres paizs melylyel A haldoklókat majdan elfedi, Hogy ez legyen a lépcső, mely egy gőgös Zsarnok trónusát égig emeli ? Hát oly szegény már mindenhatóságod, Sameny hiába oly sötét, borúit? Nemmer lesújt ai öldöklő villámod? Az ég a földtöl félni megtanúlt!? Tán alszol Isten ! s álmod oly nyomasztó, Melyet nem űz el milliók sóhaja? Vagy egy iszonyú eget- s földet-rázó Haláltusára vársz te meny ura! ? Haláltusára, melyet maroknyi nép Fog vivni hősök sirhalma felett A szolga haddal. Oh ! ez borzasztó lesz, Milyent nem látott izzó képzelet! Meg fog rendülni sarkában a világ, Rivalgásunk az égig fölrepül ; És hírt visz rólunk a meny lakóinak, Hogy élünk s küzdünk bátran, emberül! Hogy a szabadság, kit ez agg Európa, Szemét bekötve gyáván elhagyott, Nem hontalan, nem világ koldus már, S az égen ismét fényes nap ragyog; S elmondja nektek hazám vértanúi Kik fent sirattok, hogy.... én Istenem ; A réges-régen imádkozott boszú, A boszú édes volt és végtelen! Keleny Iván: A Bonéi Remete. Történeti Beszély A 17-ik Századból. I. S. L. Az egyenetlenség által okozott mohácsi vész után másfélszáz éven át volt alkalma tanulni a szegény magyarnak azon igazságot, hogy az egység éltet: a megoszlás maga a halál... A mohácsi ütközet gyászos teréről rohamosan előnyomuló török csapatok csakhamar urává lettek magyar hazánk nagy részének, s az ország fővárosán keresztül nyujtá ki a hatalmas félhold aranyos szarvait egész a Mátráig, hol egy újabb sereg szervezkedett a török ellen, de, mint Verancsics írja, az ellen serege által mind le vágatának. Aztán béke jön mindenütt. .. Béke, amilyen a sir mélyén szokott honolni; béke, aminő a honfi szivében az utolsó halálos döfés után lakik; béke, amilyet érdemeltünk a pártoskodás miatt. A mátravidéki urak, kik a mohácsi síkon s a mátrai bércek közt vívott kétségbeesett ütközetekből menekültek, többnyire a felvidékre vették magukat, hova az izlam hatalma nem terjedt, s részint búsúltukban, részint keservükben nagyokat ittak a hazáért. Hol vagytok ti dicső Losoncy, Salgó, Országh, Szilágyi, Detky, Ugray, Solymossy, Kompolthy s többi és magyar családok, melyek ez időtájban a mátrai bérces vidéknek urai voltatok ? A mohácsi és mátravidéki véres harcterek felelhetnének... De hagyjuk e fájdalmas képeket, melyek a magyar hazának a rokonvérű és nyelvű, de akkor ellenséges tervű, török nép által másfélszáz évnél messzebbre terjedő leigázása folytán fölmerültek, s mely szomorú időszak apróbb részleteiből is csak az tűnik ki, hogy sem nagyobb sem több adó nem volt akkor, mint épen ma. Nem lehet ugyan mondani, hogy kellő korlátok nem voltak volna fölállítva a személy- és vagyonbiztosság lehető óvására, mint ezt a birtokomban levő, száznál több, török okmányból maga idején részletesen kimutatni fogom, de a visszaélések, különösen a török uralom vége felé