Gyöngyös, 1877 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1877-07-01 / 26. szám
Egyleti élet. Hevesmejee és a jászkerületi gazdasági egyesület f. hó 16-án tartott választmányi gyűlés határozatainak rövid kivonata. 1. Elnök Kovács László jelenti, hogy utasítása szerint a kormányt a nov. 25, 26 és 27-ére tervezett kiállításnál előfordulandó kiadások fedezésének némi segélyezésére megkereste, honnan tagadó választ nyert, mely okból indítványozza, hogy a Heves városában tartandó Jó kiállitásra terménykiállitás is rendeztessék, mely célra az egyesületnél levő a kormány által a múltban ajándékozott, de igénybe nem vett 30 db arany fölhasználtatása kéressék. — Elfogadtatott s annak eszközlésére elnök fölkéretett. 2. A kiállítás rendezésével az elnökség és a titkári hivatal bízatott meg. 3. A Békésmegyei gazdasági egyesület átirata folytán határoztatott, hogy a ministeriumhoz egy felirat készítessék és küldessék, mely a/*—3 éves fiatal marhák vágatását olykép kérje megakadályoztatni, hogy azokra tetemesen nagyobb adó vettessék s igy az igavonó-marhák létszámának szaporításával a földművelés fejlesztessék. 4 Korizmis L. által irt — „Tanulmányok és reflexiók az osztrák magyar monarchia ki- és beviteli forgalmát illetőleg“ — és a ministerium által ajándékba küldött munka köszönettel vétetett, s netaláni áttekintés végett a tagok használatára az egyesület helyiségében kitétetni rendeltetett. 5. Olvastatott a m. ministerium leirata, melyben keleten a marhavész behozatalának megakadályozására tett intézkedések hozatnak tudomásra. Örvendetes tudomásul vétetett. 6. A ministerium azon megkeresésére, hogy vidékünkön a len, avagy a kender mily sikerrel sat. lehetne termelhető, egy bizottságot küldött ki, hogy az illetők a kérdéssel foglalkozva kimerítő részletes dolgozatot készítsenek, s az a választmány jóváhagyása folytán az illető ministeriumhoz terjesztessék. 7. A csanádmegyei gazdasági egyesület által küldött: „Mezőhegyesiársadalmi ménesbirtoknak ismertetése“ cimű munka köszönettel vétetvén, használat végett az egylethelyiségben kitétetni s érette jegyzőkönyvi köszönet mondatni és erről az illető egyesület értesitetni határoztatott. 8. l r. Danilovics Pál urnak megkereső átirata folytán határoztatott, hogy az Egerben szükségessé vált selyemgombolyitó munkások odaszállitását képező összeg fedezésére a ministerium az elnök utján kerestessék meg, s továbbá, hogy az Egerben alakult „Selyemtenyésztő egylet“-tel állandó összeköttetés fontaztassék. 9. Olvastatott a ministerium által leküldött. „A hajók és vasutaknál, a marha fel és lerakodás ellenőrzését körüliró minister rendelet,“ tudomásul vétetett. 10. Olvastatott Aradmegyei gazdasági egyesület átirata, melyben tudatja, hogy máj. 27-én Pankota városa határában dynarasztali robbanás-próba tétetett. Tudomásul vétetett. 11. Az aradi iparkamarának a szeszadó törvényjavaslatra vonatkozó átirata, mivel az egyesület ily értelemben már az országgyűléshez fürt, tudomásul vétetett. 12. Békés megye gazdasági egyesületének múlt évi értesítője tudomásul vétetett. 13. Olvastatott Hanisz Imre emlékirata, melyben a gazdasági egyesület kertjének keletkezéséről s jelenlegi állapotáról olykép emlékezik, hogy az a célnak nem felel meg sat. Eme fontos emlékirat bővebb tanulmányozására az abban felhozott tervek netaláni keresztülvitelére egy bizottság választatott. 14. A köz- és választó gyűlés megtartása 1. év augustus hó 21-ére határoztatott. 15. A titkár jelentése folytán Mészáros J. Varsányiról; Györky Imre Gyöngyösről; Hamar Ignácz, özv. Zaleszky Ferencné, Ebeczky Elek és Györffy Kálmán Atkárról az egyesületi tagok közé magukat bejelentik. A jelentkezők egyhangúlag bevetettek. 16. A múlt évi számadás megvizsgálása, és a volt titkárnál levő számadások és iratok átadása újból megsürgettetik. Kelt mint fent. Rvhédey Béla gazd. egyi. titkár. A „Gyöngyösi takarék és hitelintézet“ 1877. félévi zármérlege. 1. Nyeremény: 1876. évi nyeremény áldozat fele 1097 frt 10 kr; Leszámítolási váltó kamat 13888 frt 11 kr; Hitelegyleti váltó kamat 2666 frt 63 kr ; Késedelmi kamat 608 frt 22 kr; Zálog kamat 2548 frt 84 kr ; Nyomtatvány 189 frt; Incasso provisio 55 frt 76 kr; Átiratási dij 8 frt 53 kr; Összes nyeremény 21062 frt 19 kr. 2. Veszteség: Betét kamat folyó és tőkésített 5770 frt 76 kr; Különféle 1030 frt 31 kr; Tiszti fizetések 1750 frt; Napi biztosi dij 246 frt; Viszleszámitolási kamat 773 frt 49 kr ; Adószámla 1363 frt 20 kr ; Betét kamat 3 ®/» tónija 329 frt 49 kr; Iroda költség 49 frt 21 kr; Összes veszteség 11312 frt 46 kr; Tiszta jövedelem 9749 frt 73 kr. S egy-egy részvény után esendő 6 frt 50 kr fél évi osztalék 161/« "/„-tólinak felel meg. Kaiser Márton könyvelő, rendezni, egy erre vonatkozó szabályrendeletet készítetni s azt életbe léptetni szíveskedjék. Abonyi: Ezen javítani kell. (Cs. K.) Az utóbbi időben, mióta a kegyelem szárnyvonalon, a minisztérium ígéretének megfelelőleg azon szerencsés helyzetbe jutottunk, hogy a Gyöngyösről reggel 9*/* órakor induló vasúti vonat csak este ér Bpestre, s Vámosgyörkön órákon át kénytelen várakozni : a személyeket szállító „társas kocsik,“ vagy ha jobban tetszik a „fiakkerek“ egész özöne honosodott meg. A múlt század boldogságát átélt és kiérdemelt hintókat, a szenzálok felfedezési képessége a tyúk fészerből előállította. Innen a fiatalítóba kerülve kimázoltatott, új szövettel felpiperéztetett, s két a végküzdelem nyomasztó koplalásán átment gebe által vontatva kínálkozik kész szolgálatra a közönségnek, melyet legtöbbször egy piaci csavargó minőségben elismert egyéniség kalauzol. Ezen „fiakkerek“ fuvarozását a kereskedői ajtókon szembeötlő vörös betükkel írott táblák jelezik, melyről a fogatok viselt dolgai, az utazó közönségnek ily alkalommal kiállott játék szenvedései és boszúságai lemaradtak. Alig van egy pár jó fogat, mely az előbbi találó kifejezésektől jogosan ment lehetne. De nem egyedül a fogatok roszasága s egy kettőnek — mely kivételt képez — kiemelése, hanem ezeknek visszaélései s azoknak orvoslása íratja velem cikkemet. Sok visszaélést követnek el az illető fuvarosok azzal, hogy a közlekedést több esetben a rendes időben nem tartják meg. És ha erről egy panasz jegyzőkönyv vezettetnék, akkor jönnénk tudomására azon dolgoknak, melyek számtalan kellemetlenséget, panaszt és boszúságot okoztak az utazóknak. Leszámítva azt, hogy sok esetben a jelzett helyre a kitűzött időre nem jelennek meg; — leszámítva a kocsik és lovak roszasága miatt előforduló kellemetlenségeket, mégmanipulait 6t követnek el. Legjobban tudnának erről az ügyvéd avagy végrehajtó urak szólani, kiket hivatalos megjelenésük gyakran a vidékre késztet. Ezek tudnák elmondani, mikép zsákmányolják ki az alkalmat az illetők ha tudomásokra jön, miszerint az illetőnek utazni kell s más alkalmatosságot nem talál. Az ipartörvény félremagyarázhatlanul utasítja mindazokat, kik állandóan fuvarozással foglalkoznak, hogy magokat ily minőségben a város hatóságánál bejelentsék s arra iparjogot nyerjenek. Úgy a fővárosban, mint minden előrehaladt városban, az iparjogot nyert fogatok városi felügyelet alatt állanak; bérkocsiaik a vidéki közönség előnyére és a rend fentartására megszámoztatnak, s hogy kellőleg fölszerelve legyenek, állandóan figyelemmel tartatnak, sőt ami legfőbb, a netaláni zsarolások beszüntetésére: fuvarozási díjaik szabályoztatnak. Ha más városokban a frakkerosők, a törvény értelmében iparjogot váltani kötelesek, s továbbá ha a városi hatóság által fogataik minősége állandóan figyelemben tartatik s fuvardíjaik szabályoztatók, miért épen nálunk kerülje ki a ügyeimet? s miért épen nálunk manipuláljanak és zsaroljanak? A fuvarosok rendezését a törvény nemcsak megengedi, sőt iparjegyek váltására kényszeríti. Az árszabályozásra pedig községi törvényeink szerint jogosítva vagyunk. Ezen ügy elodázatlan rendezését a város t. polgármesterének Horner Gusztáv úrnak oly formán ajánljuk becses figyelmébe, hogy tekintve a tarthatatlan állapotot, mely az utazni kényszerült közönségre nehezül: minél előbb A légenytartalmú anyagok — úgy nevezett húsképzők- mind azon testrészek kiegészítésére szükségesek, melyek nem a testi meleg fenntartásában koptak el. Az elhasznált légenytartalmak leginkább a vesék segítségével a vizeletben távolíttatnak el. A légenynélküliek, melyek széneny, éleny és könenyből alkotják, nem csak a testi meleg fenntartását célozzák, hanem mint állati zsír rakodnak le. Zsír-lerakodás csak az esetben létesül, ha a vérbe több légenynélküli anyag kerül, mint amennyi a test melegének előállítására kívántatik. Ha a test oly táplálkozásban talál részesülni, hogy kevesebb hőképző tápanyag kerül a vérbe, mint amennyi a testi meleg fenntartása követel, akkor a lerakodott zsír, mint készlet, ismét a vérkeringés körébe vonatik s ott elégetve hőképződésre fordíttatik. Ha a vérnek akár légenytartalmu, akár hőképző tápanyagai megfogynak, étvágyat érezünk és az éhség annál nagyobb mérvben fog jelentkezni, minél nagyobb a tápnedvekben szenvedett hiány. Minden körülmény, mely a tápnedvek több-kevesebb fogyasztására vonatkozik, egyúttal kisebb-nagyobb étvágyat, éhséget gerjeszt. Fokozottabb munka és mozgás nagymérvű anyagfogyasztással jár, tehát nagyobb étvágyat is támaszt. Az éhségérzet nem akkor csillapodik, midőn a vérnek visszapótoltatott anyagvesztesége, hanem már evés közben, midőn bizonyos mennyiségű eledel vagy takarmány a gyomorba érkezett. Az emésztés lassú és nem oly gyors, hogy már evés közben visszaadathatnék a vérnek jogos követelménye. A kérődzők a felvett takarmánnyal előbb megtöltik bendőjüket és ismételt megrágás, kérődzés után kezdődik csak az emésztés savval együtt a vérnek tápanyagokkal való ellátása. Azt mondjuk tehát: a vér tápnedvének keresbedése éhséget támaszt, az éhség megszűnik mihelyt a gyomor megtelik takarmánnyal. Minél nagyobb volt a fogyasztás, annál több eledel kívántatik meg a gyomor úgy nevezett jóllakás érzettel felel. Hogy az evés által bevett gyomor töltelékben van-e megemészthető átváltoztatható anyag, azt evés közben az állat nem tudja. Ha a gyomorba került takarmány meg nem emészthető, tápanyaggá nem változtatható s így a vérbe át nem vihető, akkor minden gyomor teltség és jóllakás dacára a legrövidebb idő alatt elő áll az éhség és elő áll annál hamarább, minél kevesebb anyag vonatott ki emésztés által a megevett, takarmányból; viszont annál tovább tart a jóllakás érzete és annál kevésbé jelentkezik az éhség, minél több emészthető és vérré változtatható anyagot tartalmaz a gyomorba érkezett élelem-mennyiség. A táplálkozásnak általános feladata tehát: fenntartani a test melegét és az az elhasznált anyagokat kipótolni. Hasznos állatok tartásánál azonban érintett feladathoz még más cél is járul: állatainkat meg akarjuk hizlalni, tejet gyapjút erőt akarunk nyerni. E célok sikeres elérésére a gazdának különféle takarmány anyagok állnak rendelkezésére, mely takarmány anyagok az elérendő célhoz mérve változó értékkel bírnak. A különféle, takarmányokban létező légenytartalmu anyagok egyenlő tápértékkel bírnak, így a burgonya légenytartalmu anyagának egy kilogramja egyenértékű a borsó légenytartalmú anyagával. A légenynélkülieknél vagyis hőképzőknél más viszony mutatkozik. A burgonya keményítője ugyanoly tápértékkel bir mint a gabonafélék keményítője. A keményítő, cukor, zsir, gumini, mind hőképzők ugyan, de hőképző tehetségük egymáshoz viszonyítva, távol állanak egymástól. Így egy klgr. zsir ugyanannyi meleget támaszt mint 20 klgr. keményítő vagy 3 klgr. cukor. A gazdának említettekből kifolyólag hatalmában áll takarmánya értékesítésénél, mindig egy kitűzött cél felé törekedni. Ha nem veszi tekintetbe takarmánya emészthetlen részeit, a légeny tartalmúak és légenynélküliek közötti arányt, továbbá ha határozott cél és alapos számítás nélkül élelmezi állatait, akkor ne csudálkozzék, ha az eredménytelenség sötét árnyként kiséri működését. Ebner Sándor: Légzés, vérkeringés, emésztés. (Vége.) leányával és legbensőbb ravasz cselédjével együtt megszöktek Salgó várából, lóhalálban vágtattak a gazdag zsákmánnyal a Hasznos és Ágas váraktól tisztes távolban, nehogy figyelmet keltsenek, s aztán az előlegesen kapott utasítás értelmében vitték a rejtek-barlangba, melynek máig eléggé tágas és sok szegény mátrai legény által menedékül használt üregében valódi kényelmes berendezés volt látható Azon nyilas, mely éjszakkeleti irányban ma is áll, szolgált a menekvésre számított titkos ut gyanánt, mig délkeleti részről egy szikla-omlás semmité meg azon nyílást, mely a tévés folyosó kinézésével biró helyiséghez bejáróul használtatott, mint a bozótok s kősziklák között teljesen föltalálhatlannak hitt menedék nyílása. Amint a szegény áldozat megérkezett, teljesen kimerülve helyezték öt kényelmes nyugágyra, hol lázas álomba merülve, amint tekintetét másnap késő hajnalban fölvető, a nafta-olajos lámpa gyönge fényénél egy fém-alakot látott, kivel többször is találkozott midőn még oly szép, oly derék, oly kedves ifjú volt. — Hol vagyok ? László úr, hol van jó apácskám? volt az első, gyönge hangon ejtett kérdés. — Embernél, rokonnál gyermek, hol legkisebb bántalmad nem lesz, mert a te lovagod az angyal fogsága által csak az ördögöt akarja büntetni. Te ne félj semmit, nem leszen itt egy hajszálnyi bántalmad s vigasztald magadat azzal, hogy ittléted sem fog hosszú időre terjedni. Tudod, én ördög vagyok, roszabb az ördögnél; de én csak oly nyomoréit teremtményeket óhajtok elragadozni, melyeket embereknek gúnyolnak, de még nálam is nyomorultabb ördögök, hahaha! A gúnyos, keserű kacaj rémesen viszhangzott a barlang sziklafalain. A lovag összekulcsolá ujjait, őrjöngve a földre nézett s oly keservesen kacagott rémes hangján , hogy nem lehetett volna elhatározni: öt sajnálja-e jobban a szív? vagy azokat, kik elég boldogtalanok az ő környezetéhez tartozni. — De hát mit vétettem én, uram, édes László bátyám, hogy ily iszonyú fogságra vagyok kárhoztatva? szólt csendesen kényezve, szomorú hangon a leányka. — Kérdéseket se nem szeretek, se nem török, jól megjegyezd; felelt a sötét lovag; annyit mindig fogsz tudni, mennyire szükséged leszen, most kímélni óhajtom szivecskédet s csak annyit tudatok: azért szenvedsz, hogy mások még jobban szenvedjenek; légy nyugodt. S a lovag eltávozott. Hitte, hogy a leányka elraboltatása és pár hét alatti hasztalan kerestetése végtelen keservet, sőt talán halást fog okozni az atyának. Valóban nagy volt a fájdalom, de azért nem törte meg végképen az atyai szivet, mely annál figyelmessebben fürkészte a rejthelyet, mennél gyorsabban múltak a napok gyermeke elraboltatása óta. Épen a negyedik hét járt vége felé, midőn Rafain egyik kémje favágó öltönyébe rejtőzve, több napi idüzés után kikémlelte a helyet, hol Katica fogva tartatott s jelentést tőn a bánnak. Csobánka mindig leghübb két vitéze kíséretében szokta hetenként párszor meglátogatni a kedves leánykát, s ki hinné, hogy e szívtelen rabló, e vérrel szennyezett gyilkos, e valódi réme Gallyavárnak, Gyöngyösnek és vidékének, még bírt egy szikrájával a részvétnek, nemcsak a leggyöngédebb figyelmet és kíméletet tanúsította a leányka iránt, de maga is nem egyszer vigasztalta tőle telhető gyöngédséggel Katicát. Egyik nap reggelén, szokás szerint leghűbb két vitéze kíséretében ismét a barlang felé ügetett László, útközben két gyönyörű császármadarat fogatván betanított sólyomjával a jávoros-kútnál, melyeket mosolygva nyújtott át a leánykának. Az előző éjjel futó-zápor volt s igy annál könnyebb lehetett Rafain bánnak a három lovag utján távol menni a barlang felé. Mintegy ötven lovas lehetett a bán kíséretében, kik mindannyian fölfegyverezve valának. Amint a kém és nyom által jelölt úton mármár a barlanghoz közeledének, egy őrt vettek észre, ki villanigyorsasággal ment a barlang nyílása felé A vitézek szinte legyorsabb menetre szokták lovaikat, de amikorra a rendes bejárathoz mintegy száz ölnyire ligetének, s a várúr két kísérője megadá magát, a hátul maradt lovasok egyike észrevette, hogy egy sötét alak, fekete ménen egészen más irányban menekszik. (Folyt. köv.)