Gyöngyös, 1879 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1879-09-21 / 38. szám
VIII. Évfolyam, 1879. ,f---------------------------------------------------41 Előfizetési árak: Egész évre 6 frt. — Fél évre 3 frt. Évnegyedre 1 frt. 50 kr. Egyes számára: 12 kr. Előfizetés, levelezés, úgy minden, a lap szellemi részét illető küldemény, kiadóhivatalunkba utasítandó. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. &--------------------------------------------------aS VEGYES TARTALMÚ TÁRSADALMI, GAZDÁSZATI,SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik mimieis valárnap. 38-ik szám. Gyöngyös, szeptember 21. Hirdetési díjak: Minden halálozott petitsorhely után 6 kr. Nyilttérben egy petitsorhely ára 20 kr. Kéziratok vissza nem küldetnek. Hivatalos hirdetések egyszeri közléséért 30 petitsorig 1 frt. 50 kr., ezen felül 2 frt. előre fizetendő: ---------------------------------------------------a TÁRCA. Te büszke vagy ma... Te büszke vagy ma arra, Hogy egy csokor lett birtokod ; Egy kis virág, mely az ő keblén Boldogan élt s elhervadott; És csókkal halmozod és elteszed A száraz ágakat, Mig a lány gúnnyal illet, meglehet, És másnak nyújt nyíló virágokat. Te egy talizmánt rejtesz, Hajfürtjén volt egy ideig : Fehér szalag, piros a széle, Lelked gyönyörrel eltelik . . . És csókkal halmozod és elteszed A színes szalagot: És nem tudod, mi érte szivedet: A lányka másnak hajfürtöt adott. . . Én is vettem talizmánt; Ez nem virág, ez nem szalag ; De szebb annál, több ennél : Ereklye ez a kis darab . . . És csókkal halmozom, és elteszem, Es boldog lettem én.......... Nem lesz-e holnap gúny szép szemeden, Hogy újra él szivemben a remény ? ! Urmenyi. Az iskola-év kezdetén. (S. L.) Mióta a jelen korszak legelső jelszava jön a tudomány terén való haladás, míg az erkölcsi világ urai kellő figyelemmel és fegyelemmel találkozni nem eléggé szerencsések : azóta a társadalom minden rétegében élénk mozgalom mutatkozik a tudományosság terén, kivált az iskolaév kezdetén. — Mi lesz ebből a gyerekből ? adhatnék-e jobb és szebb örökséget neki, mintha oskoláztatom? lehet-e biztosabb zálog örökségem támaszára nézve, mint az, hogy ha fiamat kitanittathatom ? oh hogyan fogok nyugodtan pihenni öregségemre az ő árnyékában! mily boldog s szerencsés leszek ! ! Ily kérdések és merengések, ily óhajok és sóhajok hallhatók és észlelhetők mindenfelé széles e magyar hazában, hol sok szülő elsősorban saját boldogsága eszközléséért törekszik gyermeke boldogításán. Legyen ! Erre is azt mondhatjuk: nem bűn, nem erény ! Ám bűn, igazi vétség az, ha valamely szülő saját boldogságáért s kétes jövője még kétesebb reményeiért áldozná föl gyermeke jövőjét, boldogságát, nyugalmát, életét. Pedig ily önző szülők is találkoznak — fájdalom — elég számosan ... Az ilyenek rendesen kevesebb képességgel bírnak, hogysem gyermekeik, olykor sokáig rejtező s eléggé ki nem fejlődött hajlamait, képességeit fölismerhetnék s kellő irányban vezethetnék ; hanem a szülői címen elég jogot vélnek formálhatni arra nézve, hogy azok pályáját ők határozzák meg. S a dolgok ezen stádiumában valósittatik meg a prokrustesi ügy hajdani meséje, mely szerint azon ágy gazdája minden utast szállásra vitt, ágyába fektetett, s ha a vendég hosszabb volt mint az ágy, a fölös nagyságot levágta a lábnál vagy épen a fejnél; ha a vendég rövidebb volt az ágynál; úgy addig húzta széjjel csigakötélen, mig minden izma szét nem szakadt. A minden tiszteletre, elismerésre és figyelemre méltó szülői szeretet viszi a szerepet gyermekei tulajdonaira nézve, melyekből elvágja kérlelketleníti azt, ami nem alkalmas az ő nézeteihez, s kinyújtja viszont s elfogult szeretetének nagyító-üvegével nagyítja azon, különben talán nagyon is apró, kicsinyes előnyöket s képességeket, melyek gyermekeinél jelenkeznek. S valóban, hol van oly jó anya, ki nem hinné azt, hogy minden gyermeke született lángész ? És itt van legtöbb esetben a hiba, midőn a nagyreményű növendék hátramaradásáért jóhiszeműleg okoztatik a tanintézet, aztán a tantestület, aztán a rendszer, aztán a könyvek, egyes tanárok; szóval: az ég és föld, csak egyben nem lehet hiány ...a gyermek képességében. De hol van az, ki ezt beismerné, bevallaná? Ellenkezőleg: folyik az iskoláztatás nagy műve minden számítás nélkül a jövőre, nem gondolva meg, hogy nincs veszélyesebb rétege a társadalomnak, mint a kellő képesítéssel, qualifikatióval nem bíró ember, aki talán átúszott 6 - 8 oskolát, de gyarló képessége s felületes ismeretei nem emelhetik fel annyira, hogy kellőleg felismerje azon tér határvonalait, melyen működnie kell. Minden kornak megvan a maga kórja, a maga betegsége , a maga szélsősége is. Ilyen egyik kór tünete és divatjelensége napjainknak az iskoláztatás körül jelenkezik, midőn dicséretes jóakarattal, de nem eléggé tapintattal és körültekintéssel erőszakolják a mi és a mienkhez hasonló kis városokban a csak nagy városokban létesíthető, polgári, ipar- s ki tudja miféle iskolák létesítését iszonyú költséggel és semmi haszon fejében egy létező gymnasium mellett, melynek első s második osztálya magába öleli, s fölszedi mindazon tényezőket, melyek az iparvagy polgári iskolákban földolgozandó anyagot képeznek. Csak szélsőségek után ne törekedjünk semmiben, legkevésbé a tanítás téren, hol csak a valódi tehetségek hivatottak magukat e pályára szentelni ; akikben pedig szükséges képesség nincs, azokat nem kell, nem szabad erőszakolni a tudományos pályára. a két temető közt a szőlőkhöz vezető úton levő kőhíd kijavításának tárgyalása a sorrendben e napra kitűzve ? Mire nézve polgármester megjegyzi, hogy ezen ügy az építészeti szakosztálynak véleményadás végett kiadatni rendeltetett. A felvilágosításra vonatkozólag Csömör megjegyzi, hogy tudomása szerint multi a ülés jegyzőkönyvének ezen pontja nem hű, amiért is kéri azt felolvastam. A jegyzőkönyv ezen pontja felolvastatván mivel az nem a határozatot tartalmazta, kijavitatni határoztatok s utasitattak a jegyzők, hogy jegyzőkönyveiket hűen vegyék fel; a hitelesítők pedig a jegyzőkönyv hitelesítésénél a határozatok átvizsgálására nagyobb figyelmet fordítsanak. 2. Dr. Vezekényi István emelt szót s kéri, hogy tekintve az iskola-ügy nagy fontosságát, azt sorrenden kívül tárgyalják. A felszólalásnak hely adat van, olvastatott a két iskolaszéki elnök jelentése, mely tudomásul vétetvén a benne kért hiányok fedezésére polgármester utasittatott. 3. Olvastatott az egri kir. törv. elnök átirata, melyben nyilatkozatra kéri a képviseletet: váljon hajlandó-e továbbra is a Járásbíróság által bérelt helyiségeiket az eddigi bérleti összegért általadni? Ezen kérdés erős vitára adván alkalmat végre, noha a város ezen épületet magasabb árért is értékesíthetné, mindamellett az államnak a bérletnél felmerülendő nehézségeit könnyíteni akarván, jövőre évenként fizetendő 1000 frtért bérbeadni határozta, mely határozatról az átíró törv. elnök úr értesítendő. 4. Olvastatott ft. Sebők László úr, mint a Hugyecz Pál volt városi adószedői pénztárnok számadásai és pénztárnok számadása és pénzkezelése megvizsgálására kiküldött bizottság elnökének jelentése, melyben a vizsgálat eredményét terjeszti elő . A jelentés tudomásul vétetvén, Hugyecz Pál részére saját kérelme folytán egy szolgálati bizonyítvány kiadása határoztatott. 5 Elnök a város tulajdonához tartozó boltok, malmok stb. bérletekre tartott árlejtés eredményét bemutatja. Tudomásul vétetvén, a bérbevevőkkel a szerződés megkötése elrendeltetett. 6. Olvastatott a megyei alispáni leirat, melyben a jóváhagyott városi árva-szabályrendelet leküldetett. Tudomásul vétetett. 7. Olvastatott a megyei alispáni leirat, mely a hiányzó 13 városi képviselő választást újból megtagadja. A leirat méltó indignacióval fogadtatott. Mire nézve Himfy József városi tiszti ügyésznek ez érdemben készített érv dús határozati javaslata egész terjedelmében felolvastatván elfogadtatott s a szokott módon a minisztériumhoz föllebbeztetni haroztatott. 8. Bemutattatott a Jablonszky Gyula volt házi pénztárnok számadásának megvizsgálására kiküldött bizottsági jelentés, melyből kitűnik, hogy az említett pénztárnokot 1300 frt számadási hiány terheli Ezen jelentésre vonatkozó szakosztályi javaslat is felolvastatván ennek folytán határoztatott: a biztosítékként letett 1000 frt a város kártalanítására megtartatik, — melyből azonban kegyelműi 200 frt, a boldogult pénztárnok hátramadt kiskorú árváinak ajándékoztatik, s annak árvagyámilag leendő kezelése elrendeltetek, s néhány küllő kitört. Kocsisom leszállott a baj constatálására, én pedig egy arramenő atyafit kérdeztem meg, vájjon akad-e a faluban kovács? — Messziről jöhet az ur! — szól az én emberem végig nézve rajtam. Szavait nem tudtam feleletnek venni, ismétlem tehát a kérdést. — Mondom messziről jöhet az ur, hogy helységünk kovácsának a hírét sem ismeri. A felelet nagyon megtetszett s szavainak igazságát — utamra vonatkozólag — bevallva, egy kérdést koczkáztattam arról a kovácsról, a kinek a hite oly nagy. — Hát biza’ kérem olyan ember, hogy a táltos lovat is megpatkolja! S ezzel kalapján egyet emelietve ott hagyott engem, hogy talányszerű szavainak megfejtésén tépelődjem. Nagy nehezen bevánszorogtunk a faluba, hol a plébániát könnyű volt megtalálni, mert a hegyoldalból megláttuk az egész falut s a paplakot a falu közepén a templom mellett nem volt nehéz felismerni. A helységbe leérve ugyan nem sok emberrel találkoztam, de nem is csoda, munkaidő van s henyének nézik azt ilyenkor, a ki nagy ok nélkül otthon marad. Pár perc alatt a lelkészlakban voltam s a házi urat szerencsémre otthon találtam. Midőn utam leírásában a keréktöréshez értem, megemlítem a híréből már ismert kovácsot is, meg a táltoslovat. A plébános ur mosolygott rajta, aztán pár szóval felvilágosított a dologról, mely A városi képv. gyűlés határozatainak kivonata. — Szeptember hó 13-án. — 1. Elnök az ülést megnyitván Csala Sándor szót emel avégett: miért nincs a múlt gyűlés határozata értelmében. A furulya szó. — A népétésből. — A Dunántúl szépségekben gazdag vidékein jártam s hazám földjének e gyönyörködtető lájtása örömmel tölté el keblemet. Mily gyönyörű itt a természet! Épen a Bakony erdejét hagyta kocsim háta megett azon a szélén, melylyel az a Balatonhoz hajlik s élvezve legeltetem szemeimet a nagyszerű képen, melyet egy fordulattal a vidék elém tárt. A háttért Bakony homálya képezé, mellyel a reggeli nap sugarai most tűzködnek; jobbra termő halmok fris zöldje élénkítő a kilátást, balra érett gabnaföldek sárgulnak a hegyek közepett a természet szeszélye által mért földekre kiterjesztett lapályon. S szemben a Balaton lomha hullámai ébresztgetik egymást, nem igen hajtva az enyelegni kínálkozó hajnali szellő gyengéd sóhajtásaira. Itt ott helységek, kimagasló templomtornyaikkal tarkítva a képet. Azonban nem sokáig gyönyörködhettem eme szépségek teljes nagyszerűségében; utam ugyanis jobbra kanyarodott; a termő halmon túl feküdt B. falu, melynek derék plébánosa kínált meg ismert vendégszeretetének élvezésével. Már a reggel elmúlt, midőn a falut megközelitem, de uram, jóllehet azt még kora hajnalban kezdtem meg, legkevésbé sem volt úktató. Amint gyorsan haladó kocsim lefelé sietett a nevezett halmon, melynek tövében az feküdt, egy kátyúban az egyik kerékvas lepattant