Gyöngyszöv, 1979 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-15 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ez az év is, mint a többi Túlvagyunk az ünnepekn, megpihenhetünk, megkönnyebbülten sóhajthatunk, végre egy kicsit csendesebb napok következnek. Amennyire jó a csendesség a munka után, annyira nem öröm látni az új év első napjaiban az üzletek forgalmának ezt a kicsit sem tetsző csendességét. Dehát azt is tudomásul kell vennünk, mindenki kiköltekezett az ünnepekre, a félre rakott pénzét fel­használta, most már csak azt veszi meg mindenki, amire a min­­dennapokban szüksége van. Lesz ez még jobban is, felpezsdül még az élet a pultok környé­kén is, vigasztaljuk magunkat és tesszük ezt nem is ok nélkül. Tudjuk, ez, az élet rendje. De azt is tudjuk, az új évben sem megy magától semmi. Ez az év is olyan lesz, mint a többi: dolgozni kell, ha azt akarjuk, hogy terveink valóra váljanak, a meghatározott célokat elérjük, hogy haladjunk a magunk által kijelölt úton. Kívánjunk hát egy­másrak sikerekben gazdag, nagyon boldog új évet, hozzá jó egészséget mindenkinek. Váljanak valóra elképzeléseink 1979-ben teljes­üljön minden vágyunk, úgy alakuljon az életünk, ahogy szeretnénk. Boldog új évet mindenkinek! Ha minden csupán azon múlna, mi minden jót kívántunk egy­másnak, aligha kellene törni a fejünket az elkövetkezendő he­tek, hónapok miatt. Menne minden mint a katikacsapás, talán a kisujjunkat sem kellene megmozdítanunk. Dehát lehet-e ilyen egyá­ltalán? Pottyan-e az égből bármi az ölünkbe? Legfeljebb a mesében, de ott sem akármelyikben. Ha valamit el akarunk érni, azért meg kell dolgoznunk. Rég­óta így van ez, sokáig így is lesz. Munka nélkül nem megy. Ál­talában nem megy, mifelénk pedig egyáltalán nem megy, mégha akadnak is kisebb-nagyobb ügyeskedők ideig-óráig. Aki biztos alapokra akarja építeni az életét, a jelenét és a­­ jövőjét, az a munkájára épít. Becsületes, szorgalmas, jó munkájára, mert csak ezzel tudja a közmegbecsülést kiérdemelni, csak ezzel tudja ma­gának, családjának a szükséges javakat megszerezni úgy, hogy soha ne kelljen idegeskednie a következő percek miatt. Mindezt könnyű így kimondani, a hétköznapok egyszerű tet­teire átváltani már sokkal nehezebb. Mért? Mert nem mindig annak adnak igazat, aki nagyon pontosan, nagyon lelkiismeretesen akarja végezni a feladatát. Mit is szoktak neki mondani? Például azt: Azt hiszed, te fogod megváltani a világot? Vagy azt: Minek töröd magad, komám, a munka megmarad még holnapra is, nem romlik el, ne félj. Aztán olyat is: Nem pusztul bele a szocializmus, ha nem te le­szel a legtökéletesebb melós ezen a földön. Hányszor hallottuk már a megjegyzést: Jól van az, ahogy van. A többit majd megcsináljuk, vagy­ majd megcsinálják. És ilyen­kor a munka minősége mindig valami kívánnivalót hagy maga után. Nem sokat, csak annyit, amitől mégsem teljes a végzett munka. Egy hiányzó csavar, egy rosszul rögzített alkatrész, egy hibás szerelés, a figyelmetlenség miatt lepattogzott máz, a kicsit eltört székláb, a rosszul becsomagolt áru, a könnyen leváló cipő­talp, az elzárhatatlan vízcsap, ami állandóan csöpög, a kulcsra nem zárható ajtó és még mindig nem értünk a sor végére, mert órákon át lehetne sorolni azokat a semmiségeket, amik fölött hajlandók vagyunk elnézni, ha nekünk kellene elvégeznünk a munkát hibátlanul, de amiket olyan ingerülten teszünk szóvá, ha a szenvedő alanyok mi vagyunk, ha a csap, az ajtó, a sercegő ív, a talpa hagyott cipő a miénk. Ilyenkor már nem mosolygunk megértően és elnézően, hanem hangosan szidjuk minden rokonát annak a ... - aki ilyen pocsék munkát kiad a kezéből, de annak is, aki hajlandó az ilyen lel­kiismeretlen pasast megtűrni a boltban, a műhelyben, a szerviz­ben és bárhol, ahol a megrendelő kívánságát kellene minde­nek előtt figyelembe venni. A sors irónája, mondhatnánk. Mert aki ma vállrándítással tér napirendre a rosszul végzett munkája fölött, az holnap ugyanazt a fobát a saját bőrén érezheti, mint vevő vagy megrendelő. Mennyivel más lelkiállapotban ítéli meg ilyenkor azokat a teg­napi semmiségeket, ugye? Eh, nem számít. Attól még ház a ház, hogy a tető egy része beázik, ruha a ruha, ha egy gomb hiányzik róla, autó az autó, ha zörög a kilincs­. Olyan semmiségek ezek, hogy nem szabad ész­revenni. Hogy megfizették a ház árát, a ruha és az autó árát is? Nem kell­ kukacoskodni. Aki nem dolgozik, csak az nem követ el hibát, utóvégre emberek vagyunk, tehát nem tökéletes lények. Különben is az egyik ember ilyen, a másik olyan, mert még a két ujjunk sem egyforma. Magyaráztuk magunknak és másoknak. Tehát elvi alapot teremtettünk a rosszul, lelkiismeretlenül vég­zett munkához. Azt néztük nem egészen rendes embernek, aki képes volt a még oly csekély hibákat is szóvá tenni. Mintha ő mindig kifogástalan munkát adott volna ki a kezéből, mondjuk nem is titkolt gúnnyal a hangunkban. A közvélemény tehát úgy tar­totta, hogy csak az okvetetlenkedők teszik szóvá a kisebb hi­bákat, a rendes emberek fogják, és otthon maguk kijavítják azt, aminek elvégzését már az üzletben, a szervizben megfizették tisztességgel, becsületesen. Mert a fizetségnél aztán nincs nagy­vonalúság. A forintra, a tíz forintra, a száz forintra még egyet­len pénztáros sem mondta: ugyan, ne keresgélje, nem számít, ki törődik ilyen semmiséggel. Ak­­kor hát... Akkor hát tessék tudomásul venni, hogy nem csak minket bosszant a trehány munka, a hibás portéka, hanem másokat is. Itthon is, a határokon túl is. És egyre többször halla­ni a megjegyzést: megfizettem az árát, kifogástalan munkát vá­rok érte. És ez az igazság. Tehát? Bizony, ebben az évben sem lesz más tennivalónk, mint eddig: jól dolgozni. Sok sikert hozzál ! (gmf) Ketten Kubából hat A hazánkban tartózkodó ku­nőszövetség delegációja megyénkbe látogatott, s így kedves vendégeket fogadott a Gyöngyszöv Áfész gazdaságve­zetése, pártszervezete és nőbi­zottsága 1978. december 6-án, délután. A kubai nőszövetséget Elba Caro, Winifred Amo képviselte, akiket útjukra elkísért Besenyei Jánosné, a megyei pártbizottság nőreferense és Tusnádi József­­né, a városi pártbizottság nőre­ferense. A vendégeket Rohánszky Fe­renc, az igazgatóság elnöke, Szabó Zoltánné, a pártszervezet titkára és Vadász Józsefné, a nő­bizottság elnöke fogadta. Szö­vetkezetünk elnöke adott tájé­koztatót a szövetkezet gazdasági munkájáról, a társadalmi szer­vek együttműködéséről, a nők élet- és munkakörülményeiről. Megtekintették a vendégek az Avar Szállót, melyről igen elis­merően nyilatkoztak, különösen tetszett a szálló szolgáltató te­rülete, a szauna, a Kubára em­lékeztető páradús meleg, hiszen számukra szokatlan hideg idő­járás volt az itt tartózkodásuk idején. Szövetkezetünk nőbizottsága rögtönzött kézimunka kiállítást szervezett, mely keretében be­mutatásra kerültek a városi ké­zimunka szakkör tagjainak mun­kái, valamint a megyénk házi­ipari szövetkezetének termékei. A kézimunkák jellegzetességét Török Mária szakkörvezető is­mertette. A vendégek elismerően szól­tak a látottakról. A szövetkezetek bedolgozói rendszerének kiépítéséről, meg­szervezéséről adott tájékoztatót a Mátra Ruhaipari Szövetkezet részlegvezetője, Szelinszki Bélá­­né. A háziipari szövetkezet gyön­gyösi részlegének vezetője a né­pi hímzések készítéséről tájékoz­tatta a vendégeket. Elmondták a kubai vendégek, most náluk igen fontos feladat a szövetkezeti rendszer kiépíté­se. A szívélyes megbeszélés a ké­ső esti órákba nyúlt, majd elkö­szöntünk a testvéri Kuba nőszö­vetségének képviselőitől. A látogatásra még sokáig emlékezni fogunk. V. J-né ARA: 1,- a A SZÖVOSZ elnöke Gyöngyösre látogatott Dr. Szlameniczky István, a SZÖVOSZ elnöke 1978. decem­ber 8-án Gyöngyösre látogatott. A vendéget Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottsá­gának titkára és Klaisz Ferenc, a MÉSZÖV elnöke kísérte. Első útjuk a városi pártbizott­ságra vezetett, ahol Kónya La­jos első titkár és Tir Dezső, a városi tanács elnöke tájékoztat­ták a város kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységé­ről. Ezt követően került sor a Gyöngyszöv Áfész meglátogatá­­sára. Rohánszky Ferenc, az igaz­gatóság elnöke a szövetkezet gazdasági munkáját, az I—III. negyedéves gazdálkodás ered­ményeit, az éves tervek várható teljesítését ismertette. Szólt a sütőüzem további bővítésének terveiről is. A szövetkezet politikai mun­kájáról Szabó Zoltánné párttit­kár adott tájékoztatást. A tájékoztatók meghallgatása után a SZÖVOSZ elnöke arról érdeklődött, hogy a szövetkezet gazdasági és politikai vezetése­­ milyen intézkedésekkel kívánja elősegíteni az MSZMP Központi Bizottsága 1978. december 6-i ülésén hozott határozatának végrehajtását о belső tartalék­ feltárása és a gazdálkodás ha­tékonyságának növelése terüle­tén. A szövetkezet elnöke elmond­ta, hogy a gazdálkodás haté­konyságának továbbjavítása a belső tartalékok feltárása fő­­­­lyamatos munka szövetkeze­tünknél. A vezetés korszerűsítése és a gazdálkodás hatékonyságának segítése érdekében alakította ki a szövetkezet a területi és szak­mai ügyvezetőségeket, melyek­től azt várjuk, hogy a helyi szer­vekkel, a dolgozókkal való köz­vetlenebb kapcsolat révén meg­felelően segítsék az egységek munkáját, gazdaságosságát és tovább javítsák az ellátást. Ezt­ követően került sor a Pat­tinka sütőüzem munkájának megtekintésére. A vendégek nagy érdeklődés­sel figyelték a gyártási folyama­tot és elbeszélgettek az üzem dolgozóival. A Gyöngyszöv Áruházban a karácsonyi forgalom alakulásá­ról, az áruellátás színvonaláról érdeklődtek. A vendégek a tájékoztatók és a látottak alapján úgy értékel­ték a Gyöngyszöv Áfész munká­ját, hogy jól látja el feladatát a szövetkezeti tagság és a terü­letén élő lakosság érdekében. Sz. Z-né Érdeklődéssel néztek szét a vendégek a Gyöngyszöv áruház különböző osztályain. A SZÖVOSZ elnökét elkísérte Barta Alajos, a megyei pártbi­zottság titkára és Klaisz Ferenc, a MÉSZÖV elnöke is. Dr. Szlamenczky István Rohánszky Ferenccel együtt figyel Mar­say Ervinné szavaira a Pattinka üzemben. Dr. Paukovits Tiborné, Marsay Ervinné, Barta Alajos, Klaisz Fe­renc, dr. Boros Zoltán és dr. Szlamenczky István. (Fotó Dózsa Balázs) Karácsonyra — tv Az adácsi öregek Napközi Otthonában több idős szövetke­zeti tagunk elhelyezését bizto­sítják. A községi tanács javas­latára szövetkezetünk igazgató­sága anyagi támogatást bizto­sított. A jóváhagyott összegből vásárolt egy televíziót, amit Ro­hánszky Ferenc igazgatósági el­nök a közelmúltban átadott az otthon lakóinak. A karácsonyi és az újévi ün­nepek alatt az otthon lakói már az új készüléken nézhették a műsorokat. Olajkút Győrt­gyöstarjánban A gyöngyöstarjáni helyi szer­vezetünknél a lakosság tüzelő­olaj szükségletének folyamatos és rendszeres biztosítása érde­kében mintegy 300 ezer forint költséggel olajkutat építettünk. Az olajkút üzembehelyezésére a napokban kerül sor,

Next