Gyöngyszöv, 1998 (1-4. szám)

1998-01-01 / 1. szám

2 Feladatok és eredmények Egy kis előzetes számvetés (Folyt, az 1. oldalról) más összegeket emésztene fel. Az is tény, hogy a tagsági viszony ma sem az üzletrész­hez kötődik, aki most lép be, ugyanolyan jogokkal rendel­kezik, mint a régi tagok, va­gyonjegy nélkül is. Az pedig naiv álom volt, hogy a szö­vetkezetek a vagyonjegyre osz­talékot fizessenek. Ahhoz nem ilyen gazdasági körülmények és eredmények kellenének, mint amilyenekről az előbb már szó volt, és amit szintén nem az AFESZ-ek hoztak lét­re. Azt is látni kell, hogy né­hány százalékos osztalék ki­fizetésének adminisztrációs költségei többe kerülnének, mint az arra szánható összeg. - Ha már említette az ered­ményt, ebben a tekintetben mi várható? - Az elmúlt év elszámo­lásai még folyamatban van­nak, csupán előzetes számí­tásaink vannak, amelyek sze­rint a tervezett 5 milliós nye­reségnél valamivel nagyobb lesz az az összeg, ami a múlt évi mérlegünkben megjelenik majd. - És végül milyenek a kilá­tások erre az évre? - Nagyon változó a kép: a forgalmazás feltételei részben romlanak, részben javulnak, de ismét nehéz év az idei is. A gazdaság általános állapo­ta várhatóan alig változik. A Sláger ABC-nk mellet épülő újabb diszkont, a Plusz épí­tése befejezéshez közeledik. Aztán mintegy 5-600 méter­re létesül majd egy nagy be­vásárló központ. Ezek nyil­vánvalóan a városban rontják a piaci pozíciónkat. Kedve­zőnek ígérkezik viszont, hogy az ÁFESZ-ek közelmúltban tartott kongresszusán létrejött a COOP-HUNGARY RT, amely a szövetkezetek áru­­beszerzését országosan han­golja össze, amely révén nö­velhetjük a versenyképessé­günket, stabilabbá tehetjük a piaci helyzetünket. Az idei el­képzeléseink nagy vonalban már kialakultak, amelyek sze­rint tovább kell javítani a szervezettséget, folytatni a korszerűsítési munkát, szi­gorítani a költséggazdálko­dást és 8-10 százalékos for­galom­növekedéssel elérni az előző évi nyereséget. Az in­tézkedési tervet a májusi kül­döttgyűlés hagyja majd jóvá. kS Rendben zajlottak a részközgyűlésekről A Szövetkezeti Tör­vény ,illetve az erre épülő GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ Alapszabálya előírja, hogy évente a tagságot közgyűlés ke­retében tájékoztatni kell a végzett munkáról és a soron következő eszten­dő terveiről. Ш ШНИ A közgyűlés a magas, ki­lencezer feletti taglétszámra tekintettel részközgyűlése­ken történik meg. Az igazgatóság február 16-i ülésén a részközgyűlésekkel kapcsolatos intézkedési ter­vet fogadott el, mely szerint e fontos tagsági fórumok már­cius 2. és 5. között kerültek megtartásra. A részközgyűlé­sek minden településen rend­ben, az előírt módon zajlot­tak le. Mint általában más területeken, a tagság megje­lenésénél nálunk is némi mér­séklődés volt tapasztalható, a megjelentek aktivitására azon­ban nem lehetett panasz. A hozzászólók a szövetkezet eredményein, a boltok tevé­kenységén túl, főként az üz­letrészekkel kapcsolatosan mondták el véleményüket, kér­déseiket. Minden felvetésre és kér­­désre a válaszokat a tagok a szövetkezet elnöke, illetve a részközgyűlésen résztvevő szövetkezeti vezető helyben megadta. Mivel ezúttal is érzékelhe­tő volt az üzletrészek jövő­beni sorsa iránti fokozott ér­deklődés, a GYÖNGYSZÖV újságon keresztül is tájékoz­tatjuk tagjainkat, hogy 1998. évre vonatkozóan ez idáig dön­tés nincs. A lehetőségek ismeretében az üzletrészek témájában a má­jusi részközgyűlés hoz hatá­rozatot, melyről tagjaink tu­domást fognak szerezni.­ ­ósz - Az elnökség tagjai (Fotó: Szalay Iván) Ülök a teraszon. A karos­szék mély ölébe puhán bele­süllyedek. A nap meleg suga­rai szinte simogatják a tes­tem. A szemem lehunytam. Él­vezem a semmittevést. Csend van körülöttem. A szomszéd kertben a ház gazdája a veteményes ágyas­ban apró mozdulatokkal si­mítja el a földet. A másik ol­dalon építkeznek. Most érke­zett meg a betonszállító autó. A darus kocsi mellé óvakodik. A munkások hangtalanul vég­zik a tennivalójukat. Valahonnan, talán a má­sodik utcából kutyaugatás hal­latszik, de olyan halkan, hogy csak sejteni lehet a hangokat. Csend, nyugalom, béke vesz körül, gondolom magamban. Ettől békésebb csend, nyugal­masabb béke talán nincs is. Egész testemet átjár valami határtalan megnyugvás. Aztán az jut eszembe, hogy a világ különböző részén eb­ben a percben is hány helyen folyhat harc, öldöklés, gyilko­lás. Azokon a helyeken nincs csend, nyugalom és béke. Azo­kon a helyeken a halál arat. Ez az én ,,magán csendem” csak kivétel, illúzió, becsapás. Üvölteni kellene. Emberek, vi­gyázzatok egymásra! Óvjátok egymást, óvjátok a csendet! (gmf) GYÖNGYSZÖV 1998.1. negyedév Bemutatjuk... Bemutatjuk a mindig mosolygós kedvű An­­nuskát, azaz Bella Ist­­vánnét, aki a szövetke­zet vámosgyörki élelmi­szerboltjában dolgozik jelenleg, annak vezetője. - Mióta ismerjük egymást? 1964 óta, tehát harmincnégy éve. Mióta van a szövetkezet­nél? - Tulajdonképpen azóta, mert bár a szövetkezetnél vol­tam tanuló, azt megelőzően három évig, a munkaviszo­nyom akkor kezdődött, tehát 1964-ben. Időközben négy évig voltam ugyancsak a szö­vetkezet egyik boltjában szer­ződéses, amiatt ismertek el csak 30 évet, mint törzsgár­­datagságot. - Hogyan is volt akkori­ban ? - Elvégeztem a szakmun­kásképzőt, munka mellett ké­sőbb a bolt vezetőit is, és ak­kor a cukrászdába kerültem, ott töltöttem el kilenc évet. - Tehát először nem ve­gyeskereskedőként dolgozott? - Nem, persze, de a két szakma rokonítható, nagyon közel van egymáshoz, annál is inkább, mert bár a 34 évet nem egy üzletben, de egy mun­kaadónál töltöttem el, sőt, egy községben, a lakóhelyemen. - A cukrászda után mi kö­vetkezett? - Akkoriban még több üz­lete volt a településen a szö­vetkezetnek, így kerültem egy egyszemélyes vegyeskereske­désbe, a község egyik főut­cájára, ahol négy évig vol­tam, onnan pedig jött a szer­ződéses büfé, már közelebb a lakóhelyemhez, illetve a je­lenlegi élelmiszerbolt közvet­len szomszédságába. Végül is a jelenlegi boltba azután kerültem át, amikor a szer­ződéses időszak letelt. - Időközben más is történt, nem csak dolgozott? - Igen, mert egy lányom és egy fiam született, akik már most önállóak, dolgoznak, a lányom pedagógus, a fiam az apja szakmája felé hajlott, mű­szaki téren dolgozik. - Na és mondjon valamit magáról az üzleti tevékeny­ségről, a boltról is! - Nagyon sokat változott a tevékenység a kezdetektől. A változásokhoz alkalmazkod­nunk kellett és kell ma is, mert megjelentek környékünkön is a magánboltok, amelyek rész­ben nem egészen etikus mó­don jelentenek konkurenciát a szövetkezeti boltoknak. Az árakban a versenyt megpró­báljuk tartani velük. Van eset, hogy a magánvállalkozások egyes árut olcsóbban adnak, de a folyamatos kereskedés­ben, úgy látom, mi vagyunk előnyben. Azt is elmondhat­juk, hogy a szövetkezeti bol­tok visszafogó erővel bírnak a magánboltokkal szemben, hogy a vásárlók végül is ne legyenek kiszolgáltatva a vá­sárláskor. - Az áruellátásban, a vá­sárlói igények kielégítésében hogyan állják a versenyt? - A TISZA-COOP rend­szeresen szállít, a korábbi idő­ben sokat jelentett, úgy ér­zem azonban, hogy ma már nem különösebben vonzza az embereket, mert más helye­ken, különösen a nagy bevá­sárlóközpontokban talán ol­csóbban kapják meg a vásá­rolni kívánt árut. Ettől füg­getlenül a törzsvásárlóink megmaradtak, visszatérnek. Más szállítóink is rendszere­sen jönnek az áruval, az igé­nyeknek megfelelően készü­lünk mindig, így nincs gon­dunk ezen a téren. - Úgy látom, kis változás is történt a boltban! - Igen, mert a múlt évben végre a bolt berendezését le­cserélhettük, amikor is egy megszűnt üzlet hasznosítha­tó berendezését kaptuk meg, így már nem az elavult pul­tokkal dolgozunk, hanem iga­zi, mai, jól áttekinthető be­mutatópolcokkal és pultokkal, hűtőberendezésekkel. - Mit tenne másként a jö­vőben? - Természetesen, ha rajtam múlna, sok mindent kellene tenni, amik között a szem­léletváltás a legnagyobb, ami esetleg pénzbe sem kerül a munkaadónak. Még jobban hozzá kell igazodnunk a mai követelményekhez. - Na és meddig szeretné csinálni azt, amit most is csi­nál? - Egy kereskedő, ha több évtizedet „lehúz” ebben a szakmában, amíg a korhatárt eléri, igencsak elfárad. Ha azt az időt elérem, amikor nyug­díjba mehetek, elmegyek, eh­hez még van egy pár évem, remélem, egészségben, erő­ben telik el. Mindezt kívánjuk a 30 éves törzsgárda tagnak, úgy legyen, hogy unokáiban lelje örömét, tanítsa őket is a szorgalmas, tisztességes munkára. Köszönöm a beszélgetést. Bakos László ЩЯ [UNK] [UNK] Bella Istvánné (Fotó: Szalay Iván) Majdnem fizetett hirdetés: Még több mint egy hónap és újra a szavazó urnák elé járulnak a választók. A vok­­sok megszerzéséért kemény csatákat vívnak a pártok Min­den párt az általa legjobbnak tartott programmal és jelsza­vakkal szállt be e küzdelem­be, ám ha figyelmesen, elgon­dolkodva böngészgetjük a sok furcsa szófordulatot, üres szó­lamot vagy megvalósíthatat­lan ígéretet, ábrándot fedez­hetünk fel. A most bemutatko­zó párt nem ilyen, bár nem valószínű, hogy indulhat a má­jusi választásokon, mert még a bejegyzése nem történt meg -a beavatottak szerint folya­matban van csak, mit lehes­sen tudni. A Demokraták Egyesített Szavazati Érdek Pártja (DE­­SZÉP) az eddigi választáso­kon még nem indulhatott, mert alakulóban lévő kispárt egye­lőre. A párt megalapításával a sok párt közötti káoszban keletkezett űrt akarja betöl­teni azzal, hogy a magyar jö­vőért küzd, utat, igazságot, életet akar az elkövetkező év­századokra. A DESZÉP színe és jelké­pe az alapeszméhez igazodó­an az örök életet jelképező, a felcsapódó láng piros színé­től a tiszta lelkiismeret kék­fehér színén át szökik a mező zöldjébe, amelyen az ég felé meredeken húzó füsti fecske röppen át csőrében a szerény­séget szimbolizáló kék ibolyá­val. Az idegenszerűségtől men­tes színek és jelképek ezek. Pártunk programja: A har­madik évezred magyarságá­ra készítjük elő a talajt, ta­possuk ki a hazavezető ma­gyar utat, amely úgy európai, hogy mégis magyar, és túl az alagúton a fejlett világba ve­zet. E cél érdekében a leg­jobb magyar hazafiak előtt a nagy magyar égen feszülő lo­bogónk lebegjen. A magyar érzés magyar melege hasson az eggyéforrasztásban, a vi­lág magyarsága egy szív, egy dobbanás, egy lélek, ahol a haza legyen az otthon, az ott­hon a haza. Az otthon az ol­tár, a család, a lakás. Új la­kások százai épüljenek. Fe­delet minden magyar fő fölé. A nép lelke, lelkiismerete a miénk. Ezer éves ősapáink szittya vére úgy forr bennünk, mint tavasszal a homoki must. A kiváló magyar elme is­mételten a régi fényében ra­gyogjon a világ népei hori­zontján, a magyar nyelv le­­, tiszta magyar. Ne m­agyarul érthető kor­akarunk. Programunk széles társadalmi bázison nyugszik. Kiváló közgazdá­szok, jogászok, politológusok, történészek és más hozzáér­tőink dolgoztak a programun­kon, akik mindenhez a leg­magasabb európai szinten ér­tenek, elemezni tudják válasz­tóink minden vágyát, és azokat képesek vagyunk valóra is vál­tani. A legmélyebben ismer­jük az egyszerű mindennapi (Folyt, a 4. oldalon)

Next