Református gimnázium, Gyönk, 1867
a csak nagy küzdelmek közt fejlődhető intézetet nagy veszély fenyegette a n.-székelyi magyar egyház, és a földesuraság rom. kath. gazdatiszti személyzete részéről az által, hogy a magyar egyház a már népiskolájával összeforrottnak látszott gymnasiumot a népiskola telkén — egyházmegyei és egyházkerületi intések daczára — megtűrni nem akarta, a gazdatisztek pedig felekezeti gyűlölettel és türelmetlenséggel viseltetvén szép reményű iskolánk iránt, életére törtek, s megsemmisitésére minden eszközt megragadtak. — E körülmények közt, hogy a már nélkülönözhetlenné vált gymnasiumot, melyben már ekkor a tanulóknak nem megvetendő száma rhetorikát, költészetet, sőt logikát és geometriát is tanult, megóvja s végenyészettől megmentse; ismét Keck Dániel lelkész és esperes egy német polgár házánál bérelt számára helyiséget, s mind addig, mig gyermekei ez intézetben tanultak, gyámolitására évenként 50 irtot ajánlott. De a n. t. K.-Somogy egyházmegye se mulasztott el semmit fentartása és szilárd megalapítása körül. Azért 1810-ben egy kis háztelket vett, melyre a professoroknak lakást és tantermeket építvén, már ugyanazon év november 14-én a bekövetkező iskolai évet három oktatóval és 66 növendékkel saját épületében nyithatta meg, tehetség és körülményekhez képest a központi iskola oktatóinak illendő díjazásáról is gondoskodván. Bármily örvendetes gyümöcsét látta légyen is a n. t. egyházmegye kifáraszthatlan buzgóságának nemes törekvése által elért örömét zavarni, s az intézet jövőjének szép reményét keseríteni nem szünték az uradalmi gazdatisztek még robot szolgálatra is kényszeritvén az iskolát és oktatóit. Legvégre is a folytonos nyomás és üldözések fokoztatása után, minthogy a földesurasághoz több ízben benyújtott folyamodványok se valának képesek a bajt nem orvosolni, hanem csak enyhíteni is; kénszeritve volt az egyházmegye iskolájával N.-Székelyből kivonulni, s a gyönki közbirtokos uraknál mint hűt fiainál és hitsorsosainál keresett és talált oltalmat és menedéket. A gyönki földesurak tárt karokkal fogadták a sokat üldözött iskolát, s örömmel szokták vallás és közjóért lángoló kebleikhez, kijelölvén számára legnagyobb készséggel egy a magyar népiskola szomszédságában fekvő háztelket. Ennek egy kisebb részét német népiskola helyiségének elszakították, a többi telket pedig */4 telekfölddel — földesúri jogaiknál fogva — a gymnasiumnak örökre inscribáltak, s az inscriptionális okmányt az 1812. márt. 24. F.-Nyéken tartott egyházmegyei gyűlés asztalára letették. A hálával eltelt egyházmegye először is ezután a pártfogoló földesuraknak nyert patronátusi jogait, s az iskola közigazgatásának viszonyait rendezte el olymódra, hogy az intézetnek kormányzatát s minden ügyeinek rendezését a K.-Somogy egyházmegye az adományozó és pártfogoló gyönki földesurakkal megosztva közösen vezesse, mire nézve ugyan ezeknek kebeléből néhai dórjai Hajós Sámult Tolnás, főügyészét, ki lankadatlan fáradozásai és páratlan áldozataiért a gyönki gymnasium második és új alapitójának méltán nevezhető, iskolai főfelügyelőnek megválasztatotta a végett, hogy tíz intézet bel- és külügyei felett őrködjék, a helyben előfordulandó bajokat a többi közbirtokos urakkal és a helv. mtv. lelkészszel, mint az egyházmegye képviselőjével elintézze. Ez alkalommal kinevezte az egyházmegye az építési bizottmányt is a dicső emlékű Hajós Sámuel és Sebestyén János helybeli lelkész urak személyében. Ennek folytán még ugyanazon év június 24-én a gyönki gymnasium első talpkövét saját kezeikkel letették: t. t. dórjai Hajós Sámuel, magyari Kossay,t teljes hat éves fiacskája József, és I. Sebestyén János lelkész urak, mely még azon év november 28-kára annyira elkészült, hogy e napon Mányoki József professor és Vécsei László corrector Nagy-Székelyből által hozott tanítványaikkal a rendes tanévet megkezdhették. Örök emlékű e két férfiúnak kiválólag pedig Mányoki József professornak valamint Nagy-Székelyben a zaklattatások és üldöztetések ellen erélyes és bátor küzdelme, úgy a Gyönkre áthozott gymnasiumban jó készültségü s fáradhatatlan működése, mely azt jó hírre és virágzásra emelte. Az építésre, új iskola épületében lak- és tantermek berendezésére és felszerelésére, és a gymnasium átszállítására fordított nagy kiadások nem minden alap nélküli aggodalmat szültek át.