Állami Révai főreáliskola, Győr, 1905
A testgyakorlás fiziológiai és pszichológiai hatása. Szőke Elemértől. Visszatekintve a múltba és figyelemmel kisérve a jelen mozzanatait, nem kerülheti el figyelmünket azon tény, hogy míg a múltban testgyakorlatokkal úgyszólván csak a katonák és nemesek foglalkoztak, ma mind szélesebb és szélesebb körben űzik a testgyakorlást. Pedig korunk épen nem az a kor, melyben ideálokért lelkesednek; nem; amire manapság idejének oly lényeges részét fordítja az emberiség, annak reális értékkel kell bírnia ! Lássuk tehát, mi hatással van az ember egyéniségére a testgyakorlás. És a megismert hatásokból vonjuk le a következtetést s állapítsuk meg : milyennek kell lenni a testgyakorlásnak, hogy annak hatása üdvös legyen. Az ember legszilárdabb vázát a csontok képezik. Ezek védik meg az erőszakosabb külső hatások ellen a test nemesebb részeit, a belső szerveket, ezeken nyugszanak és ezekhez tapadnak a testet mozgató izmok. Általában vett testgyakorlást végzünk tulajdonképen mindig ; a járás, ülés, fekvés tulajdonképen mind testgyakorlás. Szorosan vett testgyakorlás alatt azonban egy módszert értünk, mely képessé teszi az embert arra, hogy lehető nagy munkát lehetőleg kis fáradsággal végezzen. A munkát az ember izmai segítségével végzi. Szükségünk van tehát erős izomzatra, mely munka végzésére alkalmas Kutassuk tehát elsősorban, hogy mi is voltaképen az izom, s miképen végzi az a munkát, hogy azután rátérhessünk arra: miképen kell gyakorolni izmainkat, hogy azok nagy munka végzésére kis megerőltetés árán is képesek legyenek. Az izmok lágy, nedves, halvány vagy sötétebb vörös anyagból álló jelentékenyen nyújtható, hajlékony, szakadékony s kis