Állami Tanítóképezde, Győr, 1907
kéklő hegyek, a közelben lombos erdőktől zöldelő hegykoszorú, az alatta országutakkal beszőtt bájos völgygyel; elhisszük, hogy a murányi vár hatalmas asszonya szerethette e várban való lakását és képzeletünk a romokból visszaállítja azt hajdani épségébe, a benne nyüzsgő élettel és eseményeivel. Murányban újra kocsira ülve, miután Vöröskőn megebédeltünk, jutottunk el a változatos természeti szépségéről híres sztraczénai völgyön át este Dobsinára, hol nyugalmas és kényelmes éjjeli szállás várt ránk. Figyelemmel tömeges látogatásunkra, a barlangot a rendes látogatási időn kívül, a reggeli órákban tekinthettünk meg. Majd egy óráig időztünk a jégpompától ragyogó mesés földalatti világban, fokozódó elragadtatással állván meg a természet szeszélyének megfejthetetlen eme csodái, a barlang fantasztikus alakulatai előtt. Vásároltunk az intézet részére szemléltető képeket, megvettük a barlang leírását, hogy a látottakat azokból megerősíthessék, kibővíthessék. Dobsináról vasúton Rozsnyó felé siettünk, elfoglalandó szállásunkat a rozsnyói fürdőben. Majd délután a városka megtekintése után, kocsin felmentünk Krasznahorka várába, arra a helyre, honnan oly mélyreható, kegyeletes benyomásokkal meggazdagodva tértünk vissza, amely rozsnyói tartózkodásunknak tulajdonképeni célpontja volt. Andrássy Dénes gróf imádásig szeretett nejének, Havranek Franziskának halála után, alkotta ezt a családi fészket zarándoklat helyévé mindazoknak, kik a legtisztább, minden érdektől és előítélettől ment hitvesi hűség és szeretet ideális fogalmához felemelkedni tudnak, hogy szent kegyelettel őrzött emlékének a messze jövőben, kiszámíthatatlan időre oltárt emeljen. Itt láttuk ugyanis a múzeummá alakított termekben összegyűjtve és a legpontosabban registrált jegyzékbe foglalva, Andrássy Dénesné grófnénak gyermekkorától halálig terjedő életéből mindazon tárgyakat, játékszereit, első iskolai munkálatait, kézimunkáit, képeit, könyveit, drágaságait, ruháit, bútorait, az ágyat, melyben meghalt, melyek élete körülményeire emlékeztetnek. Láttuk a ravatalára emlékezetes napokon küldött koszorúkat, azok szalagjait, szeretettől áradó felírásokkal, a temetésekor használt szertartási eszközöket, melyeket majd csak férje halálával fognak újra használatba venni. Elbámul a lélek, ennyi kegyelet láttára ! A legbelső szobában tekint ránk fehér márványból készült remek életnagyságú szobra, ezzel a felírással: „Jóságodért gyászolunk“. A többi erényei között különösen jótékonyságáról is emlékezetes grófnénak Rozsnyó városa piacán is van nagyon jellemzetes mellszobra. Krisztus életéből vett jelenetre tekint le átszellemült arccal, a mint a kisdedeket magához hívja. Ezt is megtekintettük. A vár termeiből a családi kriptába szálltunk le, ahol a sok szarkofág között járván, megbámultuk Serédy Zsófiának a feloszlástól megőrzött, üvegkoporsóban nyugvó tetemét Szinte — vagy talán csak a képzelet sugallja — fel lehet ismerni vonásait, ha a falon függő képére tekintünk. Nehezen váltunk meg a kegyeletnek ezen megszentelt hajlékától, de tudtuk, hogy még nincs kimerítve az ehhez hasonló nemes élvezetek pohara arra a napra. A várhegyről ugyanis tekintetünk a vár alatt a síkságon épült mauzóleumra, arra az építészeti remekműre esett, hol Andrássy Dénesné