Gyulai Hírlap, 1966. július-december (7. évfolyam, 50-100. szám)
1966-08-02 / 59. szám
fILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara 60 fillér 1066.augusztus 2., KEDDi BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYULAI KIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM Csak építési engedély alapján szabad tovább vezetni a házi bekötéseket Fontos tudnivalók a vezeték mosatásáról és fertőtlenítéséről A vízügyi építő vállalat emberei teljes lendülettel dolgoznak, hogy felajánlásuknak megfelelően augusztus 20-án megindulhasson az ideiglenes vízszolgáltatás. A vízműtársulat műszaki ellenőre, Titz József elmondotta, hogy jelenleg a vezetékrendszer mosatása történik és rövidesen sor kerül a fertőtlenítésre is. Az ennél felhasználásra kerülő folyadék az emberi és az állati szervezetre egyaránt mérgező hatású, ezért a fertőtlenítés időszakában a kifolyócsapokat megnyitni nem szabad. Az időpontról egyébként lapunk útján tájékoztatják a lakosságot. Hangoztatta a műszaki ellenőr, hogy a vízellátás megjavítása céljából ideiglenes üzemelésről van most szó. A lakosság ellenszolgáltatás nélkül kap vizet a végleges üzembe helyezésig, valószínű az év végéig. Elmondotta azt is Titz József, hogy a kiépített házi bekötésekre igen sokan rácsatlakoztatnak engedély nélkül. Ez az eljárás teljesen szabálytalan, mert építési engedély nélkül történik. A vízmű tényleges beindulása után, tehát 1967 januárjában a házi bekötések továbbvitele lehetővé válik, ha az érdekeltek előzőleg megszerzik az ehhez szükséges építési engedélyt. Ez az engedély megszabja a vízvezeték továbbvitelének módját, intézkedik a vízmérőóra, akna építéséről, az illemhelytől és szennyvíztárolótól való szabványos távolságról és a szennyvízelvezetés módjáról. Az eddig szabálytalanul rácsatlakozott háztulajdonosokat mindaddig kizárják a vízszolgáltatásból, amíg a házi bekötéseket eredeti állapotába vissza nem állítják. Végül elmondotta a műszaki ellenőr azt is, hogy a közelmúltban épült és a jelenleg épülő új családi házak belső vízvezeték- és csatornaszerelését a jóváhagyott építési engedélyterv alapján természetesen el lehet készíteni, de a vízmű által kiépített hálózatra rácsatlakozni és üzemelni csak a későbbiek folyamán kiadandó építési engedély alapján szabad. Határozatot hozott a városi tanács végrehajtó bizottsága a gümőkórmentes állatállomány kialakításáról A városi tanács végrehajtó bizottsága pénteki ülésének napirendjén az állattenyésztés és az állategészségügy helyzete szerepelt dr. Bujdosó Pál főállatorvos és Prohászka Béla főállattenyésztő jelentése alapján. Foglalkozott a vb a lakóbizottságok munkájának tapasztalataival is Árgyelán György főelőadó tájékoztatása mellett. Határozatot hozott a végrehajtó bizottság, hogy amint arra lehetőség adódik, a mezőgazdaság legfontosabb feladata a gümőkórmentes állatállomány kialakítása lesz. Szem előtt kell tartani ezzel egyidőben a háztáji gazdaságokban is a gümőkóros állatok rövid időn belüli kicserélését. Addig, amíg ez megtörténik, felhívja a vb azokat, akik házaktól vásárolják a tejet, követeljék az állatoros által kiállított tbc-mentességi igazolást. Különösen vonatkozik ez olyan családokra, ahol kisgyermekek vannak, mert az ő esetükben nagyobb a fertőzési veszély. A leghelyesebb, ha igazolvánnyal nem rendelkező termelőtől nem vásárolnak tejet. Értekezletet tartottak és tapasztalatcsere látogatást tettek a Vörös Csillag Tsz-ben a megyei főállattenyésztők Az elmúlt héten Gyulán jöttek össze a megye főállattenyésztői. A tanácsházán megtartott értekezleten Frankó János termelési üzemszervezési csoportvezető és Sarkadi István, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa adott tájékoztatót, Prohászka Béla főállattenyésztő pedig a gyulai termelőszövetkezetek állattenyésztési helyzetét ismertette. Az értekezlet résztvevői felmérték az 1965- ben végzett munkát és az 1966-os tervteljesítést. Ezután tapasztalatcsere-látogatást tettek a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Megtekintették a kialakítás alatt álló 600 férőhelyes tbc-mentes tehenészetet. Ebből 2 százas, gépi fejéssel és egyéb járulékos felszereléssel ellátva már készen áll. Jártak a 144 férőhelyes, legmodernebb itatásos borjúnevelőben, megtekintették a 600 tehén etetéséhez előkészítő helyiséget, a legújabb típusú, ugyancsak hatszázas sertéshizlaldát, valamint az olajfűtéses, szellőző, légkondicionáló, önitató- és etetőberendezéssel ellátott két háromezres csibenevelőt. A látogatáson részt vett 40 főállattenyésztő értékes tapasztalatokat szerzett, elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Hatan kezdtek, ma 38 nő dolgozik a gépjavító állomás adagoló -porlasztó javító részlegében (Tudósítónktól) Az olcsó üzemanyag tette lehetővé a Diesel típusú motorral felszerelt gépjárművek elterjedését. A mezőgazdaságban használt gépek túlnyomó része is gázolajjal működik és ez indokolta, hogy a Gyulai Gépjavító Állomás e motorok legfontosabb részének, az adagolónak és a porlasztónak a felújítására külön műhelyt alakítson ki. Eddig ugyanis felújítással a fővárosban egyetlen vállalat és néhány kisiparos foglalkozott. Két évvel ezelőtt az országban már három helyen is működött ilyen műhely, amikor Gyulán megalakult a negyedik. A létszámot illetően a tiszasasvári a legnagyobb, mellette nálunk fejlődött ki igen komoly műhely, amely ma már termelésben is felveszi a versenyt a legnagyobba! is. A törzsgárdát az a hat nő alkotja, akik elsőnek sajátították el azokat a rendkívül precíz munkafolyamatokat, amelyek itt szükségesek. Jelenleg már harmincnyolcan dolgoznak az üzemrészben, valamennyien nők. Az állomás szükségletén kívül a fővárosi 1. sz. TEFU-nak, a kecskeméti és szegedi AKÖV-nek, a Lenin Kohászati Műveknek, a MÁV Szertárfőnökségének és még jó néhány vállalatnak végzik a felújításokat a legteljesebb elismerés mellett. A minőségi munka mellett jók a termelési eredményei is a részlegnek. Két év alatt sikerült a szakmai gyakorlat elsajátításával a porlasztó felújítási idejét 3 óráról 2-re csökkenteni. Hat hónap alatt az idén 8 ezer porlasztó alsórészt és 1200 adagolót újítottak fel. A műhelyben két brigád is versenyez a szocialista címért. Egyik legfontosabb vállalásuk, hogy év végére a termelékenységben előzzék meg legnagyobb ellenfelüket, a tiszavasváriakat és az ország hasonló műhelyei között ők foglalják el az első helyet. B. O. Éjszakai műszak az építkezésen Három műszakot vállaltak a dolgozók a Béke sugárúti építkezésen, hogy teljesíthessék kongresszusi felajánlásukat. Az első épületet már megszállták a kőművesek, hogy végezhessék a belső munkákat. «•■••■•■ [UNK]««««■ [UNK]Ma«** mm m m mm m m mmmm mm mmm m mm Szaporodnak városunkban is az anyagmozgatással és szállítással járó balesetek (Tudósítónktól) Köztudomású, hogy anyagmozgatás alatt az üzemen belüli szállítást értjük, ahol a nyersanyag, félkész áru vándorol egyik munkahelyről a másikhoz, raktárból a munkahelyre. Ugyanez a szállítás folytatódik üzemen, gyáron kívül is különböző áttételekkel, szállítógépek, szalagok, targoncák vagy kézi erő alkalmazásával. Mind az üzemen belüli anyagmozgatásnak és általában a szállításnak megvannak a sajátos baleseti óvórendszabályai. Ezeknek oktatásáért, megtartásáért az ellenőrzési kötelezettség mellett anyagi felelősséggel tartozik a munkaadó a sérült és a társadalombiztosítási intézmény iránt. A téglagyárban is mindenkit ellátnak óvórendszabályt tartalmazó könyvecskével, mégis előfordul, hogy a száraz téglának a kemencébe való szállításánál, főként a fordulók után, húzzák a csillét, holott csak tolni szabad. Ebből lábsérüléses baleset adódott. Terményforgalmi üzemekben, valamint áruraktáraikiban a zsákolásnál előírásos a nyákvédő, mert a zsák mozgatása gyakran okoz horzsolásos sérüléseket. Éles felületű és szélű vasáruk mozgatásánál tenyérvédő kesztyűt kell a dolgozók részére biztosítani, mert a kézsérülések tartós munkai kiesést eredményeznek, amire Gyulán is volt több példa. Állami gazdaságokban és termelőszövetkezeti majorokban érdemes az utak egyengetésére gondolni,mert a mélyen felvágott úton való takarmányszállításnál a fogatos lecsúszása és leesése a billegő kocsiról, illetve takarmányról súlyos üzemi balesetet okoz és sok ezer forintos kár megtérítése következik utána. A járművek kellő kivilágításáról is gondoskodni kell az esti és éjszakai órákban, mert a kivilágítatlan járművel sűrűn adódik közlekedési baleset, ami halálos kimenetelű is lehet. Gépkocsivezetőknél a hajnali órák a kritikusak, ekkor ébrenlétük biztosításáról körültekintően kell gondoskodni, ami a legutóbbi gyulai halálos baleset tanulsága. A MÁV-állomáson a szállítóvagonok ajtaja több esetben okozott balesetet, mert az ajtó kallantyúja vagy a csapszeg volt hibás, a kiömlő áru lábtöréseket okozott. Ezekben az esetekben a dolgozók ébersége is többször hiányzott és ők is megsértették az óvórendszabályokat. Egy hét után is élénk az érdeklődés az engedményes árú cikkek iránt (Tudósítónktól) Az engedményes árú vásár egy hét alatt többfajta cikknél jelentős eredménnyel járt. Az óra- és ékszerboltban a forgalomemelkedés meghaladta a 30 százalékot. Igen sok órát, különböző bizsukat és ajándéktárgyakat vásároltak. Észrevehető volt a forgalomnövekedés az üvegboltban is, bár itt jóval kisebb körre szűkült a választék. Sokan keresik az ízléses, modern, gyulai jellegű emléktárgyakat. Igaz, hogy van néhány ilyen, de az üzlet dolgozói szerint lehetne valami más is a porcelánokon, nemcsak az állandóan ismétlődő vár. A legnagyobb választék az edényboltban található, ezért itt volt a legnagyobb forgalom. Mintegy 30 féle csikk ára lett olcsóbb mindegyik iránt nagy volt az érdeklődés. Különösen sok rozsdamentes svéd kést, műanyag vedret, marmonkannát, turista-étkészletet és ollót adtak el. Az árengedmények ellenére a napi forgalom elérte a 10—12 ezret az árleszállítás előtti 6—8-cal szemben. A KERAVILL-ban a mosógép volt a legkeresettebb cikk. Ebből egy hét alatt harmincat adtak el. Jó volt a forgalom rádióból, csillárból és asztali lámpából is. A bútorboltban is található engedményes áru, a vásárlók igyekeztek is élni a lehetőséggel, ami aztán megmutatkozott az üzlet forgalmában.