Gyulai Hírlap, 1968. július-december (9. évfolyam, 50-99. szám)
1968-10-18 / 80. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. OKTÓBER 18., PÉNTEK a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYULAI KIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM Ara So fillér Olyan közlekedési koncepciót kell kialakítani, amely megfelel a mai modern követelményeknek Az országgyűlés csütörtöki ülése Csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. A plenáris ülésen részt vett Kosonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést az elnöklő Kállai Gyula nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke válaszol a kormánybeszámolóval kapcsolatban szerdán elhangzott felszólalásokra. Ezután az elnöklő Kállai Gyula javasolta: az országgyűlés vegye tudomásul, erősítse meg a kormány beszámolóját, valamint a Minisztertanács elnökének a felszólalásokra adott válaszát. Az országgyűlés egyhangúan elfogadta az elnök javaslatát. Ezután Kállai Gyula bejelentette, hogy napirend szerint következik a vasutakról szóló törvényjavaslat és a magyar közlekedéspolitika fejlesztési koncepciójának vitája. Indítványára az országgyűlés úgy határozott, hogy mivel a két téma szorosan összefügg, azokat együtt tárgyalja. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter emelkedett szólásra, aki expozéjában beterjesztette a törvényjavaslatot és a közlekedéspolitika fejlesztési koncepcióját. Dr. Csanádi György beszéde Dr. Csanádi György Közlekedés- és Postaügyi miniszter a kormány nevében terjesztette az országgyűlés elé a magyar közlekedéspolitika fejlesztési koncepcióját és a vasúti törvényjavaslatot. Elmondotta, hogy noha a magyar törvényhozás és jogalkotás sokszor foglalkozott a közlekedés problémáival, átfogó közlekedéspolitikai koncepciót utoljára 120 évvel ezelőtt tárgyalt. Az 1848- ban alkotott 30. törvénycikk közlekedésügyünk fejlődésében hosszú ideig meghatározó szerepet játszott . Az eltelt több mint egy évszázad folyamán nemcsak a társadalmi forma, a nemzetközi erőviszonyok, az ország politikai és gazdasági környezete változott meg, hanem a közlekedés eszközei és módjai is lényegesen módosultak. Mérlegre kell tehát tennünk a múlt örökségét és olyan új közlekedéspolitikai koncepciót kell kialakítanunk, amely megfelel a mai modern követelményeknek, és viszonylag hosszabb időre megszabja a fejlődés útját. A miniszter utalt arra, hogy a közúti járművek elterjedésével új lehetőségek nyíltak a közlekedés korszerűsítésére, gyorsítására. Ehhez modern úthálózatot kell építeni, s új alapokra kell helyezni a vasúti és a közúti közlekedés együttműködését. A vasút helyett ma már sok mindent kifizetőbb közúton szállítanak. Az átállás azonban sok nehézséggel jár. A szocialista tervgazdaság keretei között nekünk módunk van arra, hogy kellő előrelátással, az ország szükségleteinek és teherbíró képességének figyelembe vételével, a lakosság érdekeit messzemenően szem előtt tartva jussunk el az új, korszerű közlekedési rendszerhez. Közlekedésünkben 1961—64 között már egyre inkáb állandósult a kapacitáshiány, csak a legutóbbi esztendőkben jutottunk a fejlesztésben odáig, hogy ma már általában eleget tudunk tenni feladatainknak. A miniszter ezután több példával illusztrálta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az ország a közlekedés fejlesztése érdekében tett. Jelentősen előrehaladt a vasút-rekonstrukció, a villamosított vonalak hossza ma már meghaladja az 560 kilométert és Záhonytól Hegyeshalomig ma már összefüggő villamosított halogatón bonyolódik le a forgalom. 1960 óta több mint 300 új villamos és Diesel-mozdonyt, csaknem 24 000 vasúti teherkocsit és majdnem 1700 személykocsit helyeztek üzembe. Ennek eredményeként a vasútnál a vontatás 60 százalékát ma már villamos és Diesel-mozdonyok végzik. A legfontosabb vonalak a korszerű, úgynevezett hézag nélküli felépítmény hossza már megközelíti a 3000 kilométert. A hálózat mintegy 30 százaléka nagy teherbírású. A forgalom 70 százaléka már ezeken a korszerű vonalakon bonyolódik le. Az országos közúti hálózat korszerűsítésének ütemét is számottevően sikerült gyorsítani. Az 1950-ben még hiányzott bekötő utaknak a fele megépült. Majdnem 5000 kilométer hosszú pormentes utat építettünk. 1960-ban az aszfaltburkolatú utak aránya még csak 20 százalék volt, ma már 12 000 kilométeres hosszával eléri a 40 százalékot. Megkezdtük az ország első autópályáinak, az M 1-es és az M 7-es utaknak az építését is. Ily módon az országos úthálózatnak több mint 80 százaléka ma már pormentes, illetve portalanított. 1960 óta a személyautók száma hazánkban ötszörösre növekedett, s ma már eléri a 150 000-et. Ezenkívül félmillió motorkerékpár közlekedik az országban. Rohamosan nőtt az autóbuszok és a teherautók száma is. A rendszeres autóbuszjáratok jelenleg 2600 települést szolgálnak ki, az autóbuszhálózat hossza pedig 20 000 kilométer fölé emelkedett, tehát kétszer olyan hosszú, mint vasúthálózatunk. A közelmúltban megvalósított egységes darabárufuvarozási rendszer eredményeként 3400 települést kapcsoltunk be a menetrendszerű darabáruszállításba. — Légijárataink útjának hossza 1960 óta megkétszereződött, és elérte a 28 000 kilométert, miközben légikapcsolataink a világ minden része felé kiépültek. — Mind a teljesítmény, mind a műszaki feszültség szempontjából jelentősen fejlődött a belvízi hajózásunk, valamint a duna—tengeri hajózásunk — mutatott rá a mi(Folytatás a 2., oldalon.) Jobb az országos átlagnál: a város lakosságának egynegyede vesz részt rendszeresen sportmunkában A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés ezt a címet kapta: A sportmozgalom helyzete, a helyi sportiskola működése, feladatok. Elkészítésében szerepet vállalt a MEDOSZ elnöke, a tanács művelődési osztálya, a városi, járási TST és a sportiskola vezetősége. Lehet szándékos, lehet véletlen, hogy éppen a XIX. Nyári Olimpia idején tárgyalta ezt a fontos kérdést a vb. A jelentés elgondolkoztató sorokkal kezdődik. Különböző, főként anyagi okok miatt megszűnt a Kinizsi és a Helyiipari SK. Viszont talán éppen ezért más sportkörök fellendültek és újak is alakultak, mint a Gépjavító, a Munkácsy Tsz Sportkör, alakulás alatt a Volán SC, illetve az Építők Sportköre. Jelenleg tizenegy sportkör működik Gyulán, a tagok száma jóval meghaladja a három és fél ezret, a szakosztályok száma 37, a sportcsoportoké pedig 78. A rendszeres sportmunkában a lakosság 25 százaléka vesz részt, ez az adat jobb az országos átlagnál. Ahhoz, hogy a meglehetősen nagy létszám sportolási igényeit kielégíthessék, 3 éves fejlesztési tervet készítettek. Ez a terv biztosítja a tervszerű pályaépítést, ami elengedhetetlen követelmény. A versenysportnak ma már központosítottan kialakított létesítményei vannak. A jövőt illetően arra gondolnak, hogy a lakótelepek, nagyobb ipari üzemek, kollégiumok mellé sportolásra alkalmas játszóterek, pályák csatlakozzanak. A megfelelő személyi ellátottság következtében az NB-s szakosztályok száma eléri a hatot. Egyre jobban kirajzolódik a város minőségi sportja, elsősorban az atlétikában, labdarúgásban, röplabdában és úszásban. A törekvés az, hogy a város legnagyobb egyesülete, a MEDOSZ Gyula minőségi sportjának legyen a képviselője, annál is inkább, mert jelenleg a megye legnagyobb sportköre. A legtöbb NB-s szakosztályt működteti, taglétszáma is meghaladja a megye bármely sportköréét. Az utánpótlásról az egyesület sportiskolája gondoskodik, amelynél ha voltak is zökkenők, a szükséges átszervezés után megtalálták a célravezető helyes utat. A gyulai sportmozgalom egyébként a jövő évben ünnepli megalapozásának 100. évfordulóját. Ennek méltó megünneplésére máris elkezdték az előkészületeket. Nyugatnémet vadászok kezdték a gyulai idényt A remetei vadásziakba október 15-én berobogott az első személyautó, nyugatnémet vadászokat hozott. Ezzel elkezdődött a dámbika vadászat szezonja, ami október végéig tart. Az erdőgazdaságon szerzett értesülésünk szerint ebben az időszakban terítékre került 14 golyóérett dámlapátos. Ezeket az előzőleg megkötött szerződések értelmében tíz külföldi vadász lövi ki. Az erdőgazdaságnak ez a dámvadászat az elszállásolással, étkezéssel és a kilövési díjakkal együtt körülbelül 200 ezer forintos bevételt jelent. Ami pedig a pluszt hozza, az a kilőtt vadak húsának exportjából származik. A vadászok ugyanis csak az agancsot viszik magukkal, a húsexport pedig külön kemény valutát jelent. A későbbiek folyamán nyúl-, fácán-, úgynevezett keresővadászatra svájci vendégeket várnak, november közepétől a hónap végéig pedig két csoport olasz és egy francia csoport érkezik a gazdaság vadászterületére az őszi vadlibahúzások idejére. December elején 4 napra, első ízben érkeznek Gyulára spanyol vadászok, erdei hajtóvadászatra. Ugyancsak ennek a hónapnak a közepéig francia csoportot várnak tíz vadásszal hatnapos hajtóvadászatra. Az erdőgazdaság a kereső-, a vízi vad, az erdei és a mezei hajtóvadászatból körülbelül 600 ezer forintos bruttó bevételt vár, a lelőtt vadak húsának exportján kívül. Ezzel tulajdonképpen be is fejeződik az évi tervteljesítési időszak. Egyébként ez az esztendő az, amikor az erdőgazdaságnál a vadászat is főtevékenységgé válik, a gazdaság eredményességében határozottan helyet kapnak a vadászat produktumai. Ezekből természetesen a népgazdaságnak is komoly haszna származik. A tervezett terület háromnegyedén elvégezték a kenyérgabona-vetést a gyulai tsz-ek Augusztusban és szeptemberben pontosan 235 milliméter csapadék hullott a gyulai határban. Ez az utóbbi 50 év átlagának a kétszerese. Érthető, hogy a nagy mennyiségű esőzés hátráltatta az őszi mezőgazdasági munkákat. Örvendetes, hogy a termelőszövetkezetek a 4400 holdas kenyérgabona-vetésnél a terület háromnegyed részébe bekerült a vetőmag. Úgy tervezik, hogy a vetést október utolsó napjáig jó minőségben befejezik — ha az időjárás közbe nem szól. Az időben és jó minőségben való vetés már csak azért is kötelezi a gyulai termelőszövetkezeteket, mert az idei termésátlagaik olyan magasak voltak, amiket fennállásuk óta még egyszer sem értek el. A búza vetése mellett nagy feladat a kukorica, a cukorrépa betakarítása és a mélyszántás. A tsz-ekben a háztáji kukorica törést helyezték előtérbe, mert annak befejezése után biztosítani tudják a munkaerőt a közösben. A törésnél 80 százalék az arány. Elsősorban azokon a területeken szedik a kukoricát, ahova őszi kalászos kerül. A cukorrépaszedést már augusztusban elkezdték és eddig körülbelül háromnegyed része került ki a földből. Gondot okoz a szállítás, ami érthető, mert a kukoricaszállításra nagy a gépi igény. A gondot kellemesen növeli az, hogy a tervezett 200 helyett 250 mázsás átlagtermésre számíthatnak az üzemek. A legfontosabb feladatok közé sorol a mélyszántás, amit november közepére szeretnének befejezni. A tervezett területnek több mint a felén ezt már megvalósították. A nehézségek ellenére a termelőszövetkezetek felkészültek arra, hogy jó szervezéssel az őszi feladatokat megfelelő időben és minőségben oldják meg. B. P. Népszerű a gépállomás szervize Évek óta beszélünk Gyulán szervizállomás létesítéséről. A gépjavító vezetősége nagyon okosan, odafigyelve a szükségletekre, minden különösebb teketória nélkül, körülbelül két hónappal ezelőtt üzembe helyezte szervizállomását. Az eltelt időszak mérlege rendkívül kedvező, mert eddig csaknem 100 gépkocsit javítottak meg. Warszawa, Skoda, Wartburg, Trabant típusú gépkocsikat tudnak fogadni, ezek javításához elegendő alkatrésszel is rendelkeznek. A hazai igénybevevőkön kívül turisták is felkeresik meghibásodott autójukkal a telepet. Eddig német, cseh, lengyel, bolgár, osztrák és iraki kocsitulajdonosok járműveit javították meg. Teljes megelégedésre. — la —