Gyulai Hírlap, 1968. július-december (9. évfolyam, 50-99. szám)
1968-11-22 / 89. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! »68. NOVEMBER 22., PÉNTEK 11 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYULi KIADÁSA IX- ÉVFOLYAM, 89. SZÁM SraRO fillér Frank Ferenc elvtárs beszéde Bevezetőben hangoztatta, hogy e napokban a magyar kommunistákkal együtt ünnepelnek és emlékeznek a határainkon túl élő internacionalista aszálytestvéreink is. Emlékezünk arra a pártra, amely a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom részeként 1918. november 24-én a történelem színpadára lépett és zászlajára tűzte a Kommunista Kiáltvány mottóját „Világ proletárjai, egyesüljetek!” Tisztelettel emlékezünk a párt megalapítóira, harcosaira. Meghajtjuk zászlóinkat azok előtt, akik hűek maradva a párt eszméjéhez, a legdrágábbat, az életüket áldozták. Megbecsüléssel adózunk azoknak, akik a kemény harcokban megrokkanva, örökre eltávoztak sorainkból. Ünnepi ülés a városi pártbizottságon A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából az MSZMP városi bizottsága 1968. november 26-án délelőtt 10 órakor ünnepi ülést tart a pártbizottság nagytermében. Ünnepi beszédet mond Jámbor István elvtárs, a párt városi bizottságának első titkára. Az ünnepi ülésen felszólal Szabó Miklós, a KISZ városi bizottságának titkára, Dobos István nyugdíjas, aki 1920 óta tagja a pártnak és Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetője, aki a pártbizottság tagjainak és az alapszervezeti titkároknak emléklapot nyújt át. A párt mindig maradt történelmi hivatásához Az MSZMP megyei bizottságának ünnepi ülése Vörös és nemzetiszínű drapéria, Lenin-kép, a falakon a párt tagjainak harcát bemutató grafikák díszítették Békéscsabán november 21-én a megyei pártház nagytermét. Itt tartották a megyei pártbizottság ünnepi ülését, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. Vendégként részt vettek az ülésen a párt régi harcosai, veteránok és kiszes fiatalok. Dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára meleg szavakkal üdvözölte a meghívottakat, Cseterki Lajost, az MSZMP KB tagját, az Elnöki Tanács titkárát, valamint a megyei bizottság tagjait. Ezután Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára tartott ünnepi beszédet. ii. A magyar munkásosztály és közte megyénk munkássága a 25 éves ellenforradalmi diktatúra alatt sem szüntette be soha forradalmi harcai. Külön kiemelte az előadó, Békés megye városaiban és falvaiban a 30-as években nagy munkástüntetések és aratósztrájkok, forradami hangú röpiratok bizonyították, hogy a párt eszméje él, a kizsákmányolók elleni küzdelem nem szűnt meg. E bátor harcoknak szerveződés részesei voltak azok a kommunisták, akik hősi küzdelmeik elismeréseként 262-en az elmúlt években részesültek a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetésben. Velük együtt küzdöttek azok a régi munkásmozgalmi elvtársak is , több mint hétszázan, akik közül számosan a párt soraiba léptek vagy ma is a párton kívül segítik szocialista építőmunkánkat. Hangoztatta Frank elvtárs, hogy ők, a nép legjobbjai, hívták harcba a dolgozókat háborús veszély, a hitlerista rablóháborúba való részvétel ellen. Nem rajtuk múlott, hogy nem sikerült a nemzet megmentése. A párt szembefordult a fasiszta terrorral, folytatta harcát a demokratikus nemzeti front megteremtéséért. A Kommunisták Magyarországi Pártja a negyedszázados Horthyfasiszta elnyomatás és a hitleri megszállás elleni harcban edződött meg. A küzdelem során elkövetett hibák nem homályosíthatják el az érdemeket. A párti volt az egyetlen, amely meg tudta mutatni az utat a nép felemelkedéséhez. Az elnökség tagjai balról jobbra: Zalai György, Cseterki Lajos, dr. Szabó Sándor, Frank Ferenc, Klaukó Mátyás és Dumitrás Mihály elvtársak. A Nagy Október hatása Az előadó kiemelte, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom a magyar munkásmozgalomban addig soha nem tapasztalt fellendülést váltott ki. Igyekeztek valóra váltani október eszméjét, magyar földön. A Szovjet-Oroszországból hazatért kommunistává lett katonák, a szociáldemokrata párt baloldali érzelmű tagsága, valamint az internacionalista munkások és értelmiségi fiatalok összefogásával 1918. november 24-én létrejött a Kommunisták Magyarországi Pártja Kun Béla elvtárs vezetésével. Ez fordulópontot jelentett az egész nemzet történetében. A proletariátus kezébe olyan eszmei és szervezeti fegyver került, melynek birtokában megkezdődhetett a kizsákmányolás felszáma A kizsákmányoló osztály véres ellenforradalmi terrorral állt bosszút a népen — emlékezett az oLaő titkár, majd hangoztatta: a lása és a munkásmozgalom hatalmának megteremtéséért folyó harc. Megyénkben 1918 decemberében elsőként Békéscsabán, Szarvason, Gyomán, Endrődön, Dobozon és más településeken alakultak a KMP helyi szervezetei, sejtjei. Tagjaik helytállással, kommunistákhoz méltó magatartással mindig az élen haladtak. Közülük emelkedtek ki a direktóriumok vezetői, a proleárdiktatúra fegyveres védőinek parancsnokai. A magyar proletárdiktatúrát 133 dicsőséges nap után a nemzetközi burzsoázia fegyveres ereje leverte. Azonban a nemzetközi méretű osztályharc, a proletariátus összefogása, mindjobban erősödött. Ajobbjai főcsapást a párt és annak tagjai szenvedték. Azonban az eszmét, amelyet a párt elhintett, már nem lehetett az emberekből kiöl t nép legjobbjai Megvalósult a dolgozó nép hatalma Népünknek a szabadságot súlyos véráldozatok árán a szovjet hadsereg hozta el — mondotta a továbbiakban az első titkár. Ők teremtették meg a feltételét annak, hogy hazánk elindulhasson a demokratikus fejlődés útján. Magyarország területére a szovjet egységek Battonya község térségében 1944 szeptemberében léptek először. Nyomukban azonnal megkezdődött a kommnista párt helyi szervezeteinek életre hívása, megalakulása. Megyénkben 1945 januárjában már 32 kommunista pártszervezet működött s taglétszáma több ezer volt. Most már legálisan, a nemzet leghaladóbb pártjaként folytathatta küzdelmét az MKP, a népi demokratikus átalakulásért, a munkáshatalom megteremtéséért. Gyökeres változások születtek a következő években. A földbirtokokat szétosztották, a gyárakat, bányákat, bankokat államosították. Az ipar és a mezőgazdaság alapjaiban kiheverte a rendkívüli háborús károkat, az ország újjáépült. A népi hatalom nagy erőfeszítéseket tett az iskolai és főiskolai hálózat kiszélesítésére. Növekedett a párt iránti bizalom, erősödött a párt befolyása és vezető szerepe a dolgozó emberek körében. Ez az átalakulás forradalmi jellegű változás volt. (Folytatás a 3. oldalon) Cseterki Lajos átadja a kitüntetést Vári Andrásnak. Új műszaki tervek 1969-re Nem is olyan régen sok gonddal küszködött a bútoripari vállalat. Most már egyre inkább felülkerekednek az akadályokon. Állandóan emelkedő termelési eredményeik alapján egyre többet hallatnak magukról. A november 7-e tiszteletére rendezett házi ünnepségen részt vett a vállalat vezérigazgatója, dr. Lázár László, s 22 ezer forint jutalmon kívül Rácz József művezető a „Könnyűipar Kiváló Dolgozója” kitüntetést kapta, 22- én pedig Kiváló Dolgozó jelvény tulajdonosok lettek. A gondos felkészülés fél siker. Ezt mondja a gyár műszaki kollektívája. Ennek szem előtt tartásával már elkezdték Doma Gábor főmérnök irányítása mellett az 1969-es év műszaki terveinek készítését. A prototípusok tervei, valamint a jövő esztendei svéd exportigények tanulmányozása és előkészítése folyamatban van. A csaknem 300 dolgozót foglalkoztató gyár ma még időnként szakemberhiánnyal küzd, de remélik, rövidesen megoldódik ez a probléma. A gyár vezetőségének intézkedésére központi fűtést szereltek a műhelyekbe. Jó ivóvizet a városi vízműhálózatból kapnak. Már készül a gyár szennyvízelvezető csatornarendszere is. Jól sikerült a „Körös” népitánc-együttes és népi zenekar budapesti fellépése A „Kiváló együttes” címmel kitüntetett gyulai Körös népi tánccsoport és népi zenekar egy-egy órás bemutatkozó előadást tartott szombaton este a budapesti Fehérvári úti kultúrházban az ugyancsak szövetkezeti jellegű, dombóvári népi Táncegyüttessel. Amíg a dombóváriak már ismert, kiadványokban publikált számokat mutattak be nagy rutinnal, addig a gyulai együttes saját művészeti vezetőiknek: Born Miklósnak és az ugyancsak kitüntetett Szigeti Zoltánnak kizáróan ennek a tánccsoportnak gyűjtött és feldolgozott, tehát a népi táncmozgalom koreográfusai előtt nem ismert népi táncokat mutattak be. Szakmai érdeklődés és siker kísérte Born Gyulai szvitjét, ami most jelent meg a Néprajzi Intézet kiadásában, valamint Szigeti: Bojtárbotolóját. Közönségsikere volt Born: Román leány táncának és Szigeti: Tisza polgári friss csárdásának. Ördögh Attila és felesége Kotrocó Juliska itt is bemutatta Born: Csanádi páros táncát. Az együttes népi zenekara is kiválóan szerepelt. m. gy.