Gyulai Hírlap, 1968. július-december (9. évfolyam, 50-99. szám)

1968-11-22 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! »68. NOVEMBER 22., PÉNTEK 11 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYULi­­ KIADÁSA IX- ÉVFOLYAM, 89. SZÁM Sra­RO fillér Frank Ferenc elvtárs beszéde Bevezetőben hangoztatta, hogy e napokban a magyar kommunis­tákkal együtt ünnepelnek és em­lékeznek a határainkon túl élő internacionalista aszálytest­vére­ink is. Emlékezünk arra a párt­ra, amely a nemzetközi forradal­mi munkásmozgalom részeként 1918. november 24-én a történe­lem színpadára lépett és zászlajá­ra tűzte a Kommunista Kiáltvány mottóját „Világ proletárjai, egye­süljetek!” Tisztelettel emlékezünk a párt megalapítóira, harcosaira. Meg­hajtjuk zászlóinkat azok előtt, akik hűek maradva a párt esz­méjéhez, a legdrágábbat, az éle­tüket áldozták. Megbecsüléssel adózunk azoknak, akik a kemény harcokban megrokkanva, örökre eltávoztak sorainkból. Ünnepi ülés a városi pártbizottságon A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából az MSZMP városi bizottsága 1968. november 26-án délelőtt 10 órakor ünnepi ülést tart a pártbizottság nagytermében. Ünnepi beszédet mond Jámbor István elvtárs, a párt városi bizottságának első titkára. Az ünnepi ülésen felszólal Szabó Miklós, a KISZ városi bizott­ságának titkára, Dobos István nyugdíjas, aki 1920 óta tagja a pártnak és Enyedi G. Sán­dor, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetője, aki a pártbizottság tagjainak és az alapszervezeti titkárok­nak emléklapot nyújt át. A párt mindig­­ maradt történelmi hivatásához Az MSZMP megyei bizottságának ünnepi ülése Vörös és nemzetiszínű drapéria, Lenin-kép, a falakon a párt tag­jainak harcát bemutató grafikák díszítették Békéscsabán novem­ber 21-én a megyei pártház nagy­termét. Itt tartották a megyei pártbizottság ünnepi ülését, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. év­fordulója alkalmából. Vendégként részt vettek az ülé­sen a párt régi harcosai, veterá­nok és kiszes fiatalok. Dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára meleg sza­vakkal üdvözölte a meghívotta­kat, Cseterki Lajost, az MSZMP KB tagját, az Elnöki Ta­nács titkárát, valamint a megyei bizottság tagjait. Ezután Frank Ferenc, a me­gyei pártbizottság első titkára tartott ünnepi beszédet. ii. A magyar munkásosztály és közte megyénk munkássága a 25 éves ellenforradalmi diktatúra alatt sem szüntette be soha for­radalmi harcai. Külön kiemelte az előadó, Bé­kés megye városaiban és falvai­ban a 30-as években nagy mun­kástüntetések és aratósztrájkok, forradami hangú röpiratok bizo­nyították, hogy a párt eszméje él,­ a kizsákmányolók elleni küzde­lem nem szűnt meg. E bátor har­coknak szerveződ­és részesei vol­tak azok a kommunisták, akik hősi küzdelmeik elismeréseként 262-en az elmúlt években része­sültek a Szocialista Hazáért Ér­demrend kitüntetésben. Velük együtt küzdöttek azok a régi­ munkásmozgalmi elvtársak is , több mint hétszázan, akik közül­ számosan a párt soraiba léptek­­ vagy ma is a párton kívül segítik szocialista építőmunkánkat. Hangoztatta Frank elvtárs, hogy ők, a nép legjobbjai, hívták­ harcba a dolgozókat háborús ve­szély, a hitlerista rablóháborúba való részvétel ellen. Nem rajtuk múlott, hogy nem sikerült a nem­­zet megmentése. A párt szembe­fordult a fasiszta terrorral, foly­tatta harcát a demokratikus nem­zeti front megteremtéséért. A Kommunisták Magyarországi Pártja a negyedszázados Horthy­­fasiszta elnyomatás és a hitleri­ megszállás elleni harcban edző­dött meg. A küzdelem során el­követett hibák nem homályosít­­hatják el az érdemeket. A párti volt az egyetlen, amely meg tudta mutatni az utat a nép felemelke­déséhez. Az elnökség tagjai balról jobbra: Zalai György, Cseterki Lajos, dr. Szabó Sándor, Frank Fe­­­­renc, Klaukó Mátyás és Dumitrás Mihály elvtársak. A Nagy Október hatása Az előadó kiemelte, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom­ a magyar munkásmozga­lomban addig soha nem tapasz­talt fellendülést váltott ki. Igye­keztek valóra váltani október eszméjét, magyar földön. A Szovjet-Oroszországból haza­tért kommunistává lett katonák, a szociáldemokrata párt baloldali érzelmű tagsága, valamint az in­ternacionalista munkások és ér­telmiségi fiatalok összefogásával 1918. november 24-én létrejött a Kommunisták Magyarországi Pártja Kun Béla elvtárs vezetésé­vel. Ez fordulópontot jelentett az egész nemzet történetében. A proletariátus kezébe olyan esz­mei és szervezeti fegyver került, melynek birtokában megkezdőd­hetett a kizsákmányolás felszáma­ A kizsákmányoló osztály véres ellenforradalmi terrorral állt bosszút a népen — emlékezett az oLaő titkár, majd hangoztatta: a lása és a munkásmozgalom hatal­mának megteremtéséért folyó harc. Megyénkben 1918 decemberé­ben elsőként Békéscsabán, Szarvason, Gyomán, Endrődön, Dobozon és más településeken alakultak a KMP helyi szerveze­tei, sejtjei. Tagjaik helytállással, kommunistákhoz méltó magatar­tással mindig az élen haladtak. Közülük emelkedtek ki a direktó­riumok vezetői, a proleárdikta­­túra fegyveres védőinek parancs­nokai. A magyar proletárdiktatúrát 133 dicsőséges nap után a nem­zetközi burzsoázia fegyveres ere­je leverte. Azonban a nemzetközi méretű osztályharc, a proletari­átus összefogása, mindjobban erősödött. Ajobbjai főcsapást a párt és annak tagjai szenvedték. Azonban az eszmét, amelyet a párt elhintett, már nem lehetett az emberekből kiöl­­ t nép legjobbjai Megvalósult a dolgozó nép hatalma Népünknek a szabadságot súlyos véráldozatok árán a szovjet had­sereg hozta el — mondotta a továbbiakban az első titkár. Ők teremtették meg a feltételét an­nak, hogy hazánk elindulhasson a demokratikus fejlődés útján. Magyarország területére a szov­jet egységek Battonya község tér­ségében 1944 szeptemberében lép­tek először. Nyomukban azonnal megkezdődött a kom­mnista párt helyi szervezeteinek életre hívása, megalakulása. Megyénkben 1945 januárjában már 32 kommunista pártszervezet működött s taglét­száma több ezer volt. Most már legálisan, a nemzet leghaladóbb pártjaként folytat­hatta küzdelmét az MKP, a népi demokratikus átalakulásért, a munkáshatalom megteremtéséért. Gyökeres változások születtek a következő években. A földbirto­kokat szétosztották, a gyárakat, bányákat, bankokat államosítot­ták. Az ipar és a mezőgazdaság alapjaiban kiheverte a rendkí­vüli háborús károkat, az ország újjáépült. A népi hatalom nagy erőfeszí­téseket tett az iskolai és főiskolai hálózat kiszélesítésére. Növeke­dett a párt iránti bizalom, erősö­dött a párt befolyása és vezető szerepe a dolgozó emberek köré­ben. Ez az átalakulás forradalmi jellegű változás volt. (Folytatás a 3. oldalon) Cseterki Lajos átadja a kitüntetést Vári Andrásnak. Új műszaki tervek 1969-re Nem is olyan régen sok gond­dal küszködött a bútoripari vál­lalat. Most már egyre inkább fe­lülkerekednek az akadályokon. Állandóan emelkedő termelési eredményeik alapján egyre töb­bet hallatnak magukról. A november 7-e tiszteletére rendezett házi ünnepségen részt vett a vállalat vezérigazgatója, dr. Lázár László, s 22 ezer fo­rint jutalmon kívül Rácz József művezető a „Könnyűipar Kiváló Dolgozója” kitüntetést kapta, 22- én pedig Kiváló Dolgozó jelvény tulajdonosok lettek. A gondos felkészülés fél siker. Ezt mondja a gyár műszaki kol­lektívája. Ennek szem előtt tartá­sával már elkezdték Doma Gá­bor főmérnök irányítása mellett az 1969-es év műszaki terveinek készítését. A prototípusok tervei, valamint a jövő esztendei svéd exportigények tanulmányozása és előkészítése folyamatban van. A csaknem 300 dolgozót foglal­­koztató gyár ma még időnként szakemberhiánnyal küzd, de re­mélik, rövidesen megoldódik ez a probléma. A gyár vezetőségének intézkedésére központi fűtést sze­reltek a műhelyekbe. Jó ivóvizet a városi vízműhálózatból kapnak. Már készül a gyár szennyvízel­vezető csatornarendszere is. Jól sikerült a „Körös” népitánc-együttes és népi zenekar budapesti fellépése A „Kiváló együttes” címmel ki­tüntetett gyulai Körös népi tánc­csoport és népi zenekar egy-egy órás bemutatkozó előadást tar­tott szombaton este a budapesti Fehérvári úti kultúrházban az ugyancsak szövetkezeti jellegű, dombóvári népi Táncegyüttessel. Amíg a dombóváriak már ismert, kiadványokban publikált számo­kat mutattak be nagy rutinnal, addig a gyulai együttes saját mű­vészeti vezetőiknek: Born Mik­lósnak és az ugyancsak kitünte­tett Szigeti Zoltánnak kizáróan ennek a tánccsoportnak gyűjtött és feldolgozott, tehát a népi tánc­mozgalom koreográfusai előtt nem ismert népi táncokat mutattak be. Szakmai érdeklődés és siker kí­sérte Born­ Gyulai szvitjét, ami most jelent meg a Néprajzi Inté­zet kiadásában, valamint Szigeti: Bojtárbotolóját. Közönségsikere volt Born: Román leány táncának és Szigeti: Tisza polgári friss csár­dásának. Ördögh Attila és felesé­­­­ge Kotrocó Juliska itt is bemu­­­­tatta Born: Csanádi páros táncát. Az együttes népi zenekara is ki­válóan szerepelt. m. gy.

Next