Gyulai Hírlap, 1968. július-december (9. évfolyam, 50-99. szám)
1968-08-02 / 59. szám
TILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Önállóan, felelősséggel A fenti két szóval lehetne a leginkább jellemezni a nemrégen megkezdődött vállalati értekezleteket: az első félévet záró műszaki konferenciákat és termelési tanácskozásokat, amelyek sorsdöntő jelentőségűek egy-egy kollektíva életében. Igen, önállóan és felelősséggel veszik számba az első félév eredményeit, jó és kevésbé jó tapasztalatait. Azt, hogyan teljesítették a maguk készítette munkaprogramot, amelybe most már nemigen szólt bele sehol sem a felügyeleti szerv, mivel január elsejével megszűnt a tervutasításos rendszer, így hát bűnbaknak sem lehet odaállítani — mint régebben előfordult —, ha valami nem úgy sikerült, ahogy szerették volna. A vállalati önállóságnak éppen az az egyik leglényegesebb eleme, hogy most a döntés is, és a végrehajtás is egy helyre került. Ezért is növekedett ezeknek a tanácskozásoknak a jelentősége és szerepe, mivel most már mindenütt valóban maguk és maguknak bírálják el az első hat hónap munkáját és határozzák meg a következő időszak feladatait. Amint az eddigi tanácskozások tanúsítják: az önállóságot nemcsak jognak, hanem mindenekelőtt kötelességnek és felelősségnek is tekintik. Ez elsősorban a tanácskozásokra készült beszámolók gondosságán, alaposságán érződik. Főként azon, hogy a korábbi, gyakori általánosításokkal ellentétben immár mind több a termelési és gazdálkodási elemzés, s magyarázatok, mentegetődzések helyett inkább a megoldások módját és hogyanját tartalmazzák. Erénye az is az értékeléseknek, hogy mindjobban átmeg áthatja a közgazdasági szemlélet. Magyarázata egyszerű: ma már enélkül elképzelhetetlen az eredményes termelés és gazdálkodás éppúgy, mint a piac igényeinek megnyugtató és rugalmas kielégítése. De erre ösztönzi a vállalatokat és gyárakat a nyereségérdekeltség rendszere is. Mindez azonban csak puszta lehetőség marad ott, ahol nem lesz mit elosztani. Érthető hát, hogy most ezzel is jobban politizálnak a vállalatoknál. Régebben ugyanis valamiféle túlzott óvatosságból nem szívesen nyilatkoztak arról, hogy az első félévben mennyi nyereséget sikerült elérni, mert úgy gondolták: mi lesz akkor, ha a második félév elviszi? Most megmondják. És jól teszik, mert az a helyes, ha mindenki tudja mi az igazság. Elvégre ez még nem tekinthető készpénznek, csak akkor lesz az, ha megmarad, vagy ha tovább növekszik. Márpedig ezt a pluszt mindenki szeretné. Ha pedig így van, akkor nemcsak ismerni kell a való helyzetet, hanem úgy is kell dolgozni és gazdálkodni, hogy lehessen is nyereséget osztani. Ehhez megvan már az új gazdaságirányítási rendszer adta nagyobb lehetőség. S ez nem más, minthogy önállóan, felelősséggel lehet és szükséges is munkálkodni a saját tervek végrehajtásáért. Ennek sikere pedig jórészt a mostani sorsdöntő tanácskozásokon is múlik- P* P« Fejlesztik a gyulai téglagyárat A műszaki terv még az idén elkészül A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gyulai téglagyárában a következő években jelentős fejlesztésre kerül sor. Az idényjelleg megszüntetéséért műszárító épül, a kemencénél áttérnek a földgáztüzelésre, és a nehéz fizikai munkát (berakást, kihordást) teljesen gépesítik. A fejlesztést az indokolja, hogy 12 évvel ezelőtt új körkemencét, présházat építettek, a gyár területi elhelyezkedése megfelelő, és az évek során jó törzsgárda kovácsolódott össze. A fejlesztés műszaki terve a III. negyedév végére készül el, megvalósítását a vállalat saját beruházási alapjából oldja meg. Új szivattyútelep létesül Gyulán Az Országos Vízügyi Hivatal soron kívüli beruházási hitelt biztosított a Fekete- és Fehér-Körös közötti terület belvízrendezési munkáinak megkezdésére. Ennek alapján a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság a Fehér-Körös jobb partján, a gyulai közúti híd felett létrehozza a Gyula II. szivattyútelepet. A munka zökkenőmentes végrehajtására ütemtervet készített, amely meghatározza a technológiai sorrendet, a szükséges anyagmennyiséget, a szakmunkáslétszámot és a gépigényt. Az igazgatóság a munkát úgy szervezi meg, hogy a felépítmény ez év végéig elkészüljön és a gépek beszerelése a jövő év elején lehetővé váljék. Vasárnap este könnyűzenei hangverseny a szabadtéri színpadon Az Erkel Művelődési Ház vezetősége az Országos Rendező Irodával kötött szerződés alapján a slágersztárok másik élcsoportját hívta meg az augusztus 4-én, vasárnap este a szabadtéri színpadon sorra kerülő második könnyűzenei hangversenyre. A Halló, itt Balaton című műsorban, a televízió rendezésében most folyó táncdalfesztiválon sikerrel szerepelt énekesek közül fellépnek: Zalatnay Sarolta, Aradszky László, Koós János, valamint Fenyvesi Gabi, Szécsi Pál és Késmárki Mária. A humort Brachfeld Siegfried konferálása és a Hofi Géza helyett beugró Szegedi Molnár Géza parodistaszámai biztosítják. A tánczenekarok közül az Express zenekar működik közre. Ez az együttes az utóbbi időben vált népszerűvé és a televízió táncdalfesztiválján is sikerrel szerepelt itt Ara *0 fillér Hétszeresére növelik a tejporgyártást Tervek 1969—70-ben Tájékoztatás szerint a Tejipari Tröszt egy dán céggel tárgyalást folytatott évi 220—250 vagonos tejporgyár létrehozására, melynek helyéül Gyulát jelölték ki, így a jelenlegi tejporgyártás hétszeresére nő majd. Ezzel együtt felszerelnek két automata (francia gyártmányú) vajgyártó gépsort, amelyen a mostani 40 helyett naponta 60 mázsa vajat tudnak előállítani. A terv készül, megvalósítására — mintegy 80—90 millió forint költséggel — 1969—70- ben kerül sor. Az előmunkálatokat a jövő év elején kezdik el. A nagyarányú fejleszést az indokolja, hogy Békés megyében a tejtermelés az országos átlagot jóval meghaladja. Kijev — Moszkva — Leningrád IBUSZ-utazások külföldre az eredménye, hogy nemcsak Közép- és Kelet-Európába, hanem Finnországba, Bulgáriába, sőt az Egyesült Arab Köztársaságba is többen eljutottak Gyuláról. A Balkánon különösen a Fekete-tenger híres román fürdőhelye, Mamaia iránt mutatkozik érdeklődés. Máris többen jelentkeztek arra a szeptemberi IBUSZ-utazásra, amelyen Mamaiába és Isztambulba lehet eljutni. Augusztus 16-án Románia és Bulgária tengerpartjára indulnak üdülésre. Igen szép élményt nyújt az erdélyi körutazás is. Sokak érdeklődése a Szovjetunió nevezetességeinek a megtekintésére irányul. Lehetőség van erre a Kijev—Leningrád—Tallin —Helsinki vagy a Kijev— Moszkva—Riga—Leningrád útvonalon kialakított program szerint.Szocsiba is el lehet jutni. Többen jelentkeztek a Lipcsei Vásárra és az Erfurti Világkiállításra szervezett IBUSZ-utazásra, és a Prága—Berlin, illetve a Szász-Svájc szépségeit kínáló túrára. Autóbuszon könnyen és gyorsan elérhető a jugoszláviai tengerpart csodálatos gyöngyszeme, Dubrovnik. A legnépszerűbb autóbusztúrának az útvonala Gyula—Grác— Bécs volt, amit terven felül is többször kellett megszervezni. Kettő helyett négy alkalommal indulnak a gyulaiak a Kassa— Poprád—Zakopáne — Krakkó — Rozsnyó autóbusztúrán is. az A TIT által a természettudományi előadóteremben rendezett földrajzi és idegenforgalmi szabadegyetem látogatottsága és népszerűsége arra enged következtetni, hogy a gyulaiakat érdekli az országon kívüli turisztikai és üdülési lehetőség. Ennek Búzából 19, árpából 18 és fél mázsa holdankénti átlagtermés Kimagasló eredmények a Gyulai Állami Gazdaságban A Gyulai Állami Gazdaság az idén növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt magasabb terméshozamok elérését tűzte célul. Az eredmény máris biztató. A holdankénti átlagtermés búzából 19, árpából pedig 18 és fél mázsa, ami két-két mázsával több a tervezettnél. Kitűnő a búza minősége, aminek jelentős részét fémzárolják és így a gazdasság mintegy félmillió forint többletbevételhez jut. Zöldborsóból a kedvezőtlen időjárás ellenére is 10 mázsa volt az átlagtermés. A kukorica, amely jól előkészített talajba került és teljesen gépi erővel munkálták meg, rendkívül szépen fejlődik. A jugoszláv SK—1-es, SK—6-os és más magyar hibrid állta a nagy hőséget és előzetes becslések szerint a holdankénti átlagtermés májusi már Zsoltra átszámítva várhatóan a 40 mázsát is eléri. Ugyancsak igen jó a silókukorica, amiből 180—200 mázsás átlagra van kilátás, s így a szarvasmarhaállománynak biztosítva lesz a nedvdús takarmány. A lucerna sem kevesebb a tervezettnél. Cukorrépából— bár a tavaszi fagyok miatt másodszor kellett vetni — holdanként 300 mázsánál magasabb átlagtermést várnak. Nagy a fejlődés az álllatitenyésztésben is. Tavaly fejezték be 15 millió forintos költséggel a szarvasmarha-telep (istállók, tejház stb.) építését, ami most érezteti a hatását kellő takarmánykészlet áll rendelkezésre. A tehenek átlagos tejhozama félév alatt havonta, a tervhez képest, tíz literrel nőtt. A hízó marha havi átlagsúly-növekedése a tervezett 28 helyett 34 kiló. Igen nagy a juhállomány. A gazdaság pecsenyebárányt szállít a franciáknak, olaszoknak, görögöknek. A juhtenyésztésből csaknem egymillió forint bevételre számítanak, ami kétszerese a tavalyinak. A gazdaság eredménye jól megalapozott, remény van arra, hogy néhány év után most ismét az elsők közé kerül. Mélyszántás cukorrépa alá. A búsa tisztítása, mérése fémzároláshoz. (Fotó: Esztergályi