Gyulai Hírlap, 1968. július-december (9. évfolyam, 50-99. szám)
1968-09-17 / 71. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK. 1«*. szeptember 11., kedd j BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYULAI KIADÁSA IX. évFOLYAM, 71. SZÁM Telefont kap a bicerei városrész Csütörtökön délután a városi tanácsházán megbeszélést tartottak a bicerei városrésznek a távbeszélő-hálózatba való bekapcsolásáról. Részt vett azon a tanács, a Köröstár Tsz s a megyei távközlési üzem képviselője, illetve vezetője. Megállapodtak, hogy a szövetkezet jövő évi költségvetésébe beiktatja a telefon bekapcsolását a II-es üzemegységbe, a volt Béke Tsz központjába, erre a célra 195 ezer forintot fordítanak. A bekapcsolással telefonhoz jut majd a bierei kiterjedt városrész. Felmerült a gondolat, hogy ezt a vonalat a most kiépítés alatt álló új ipartelepi hálózatba kapcsolják be gazdaságossági célokból. Amennyiben ez megvalósítható, csökken a szövetkezet költsége. Saját erőből építi fel új üzemét a szabik szövetkezete A szabóipari ktsz az idén tavasszal megvásárolta az új ipari negyedbe költöző cementipari vállalat Szent István utcai telepét. A részleges kiköltözés következtében megoldották a szövetkezet égető raktárproblémáját, ami lehetővé tette a Szabadság téri bontást. A jelenlegi helyzet szerint decemberig kiköltözik a cementipar, a szövetkezet így áthelyezheti a raktár után a befejező részlegét is. A távlati tervben szerepel új szabóüzem építése a megvásárolt területen. Az OKISZ-labor már készíti a technológiai tervet, amit majd a kivitelezési terv követ, ez a jövő évben készül el. A terv szerint 7—8 milliós beruházást a szövetkezetnek saját erejéből kell kigazdálkodnia. Tovább fejlesztik a jövő évben a gázhálózatot Napirendre kerül a magánházak gázellátása Lapunk egyik június végi számában számoltunk be Kelemen Sándornak, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Gázipari Főosztálya vezetőjének gyulai látogatásáról, aki munkatársaival együtt a város vezetőinek kíséretében a helyszínen tájékozódott a tervezett hálózat építéséről. Jeleztük azt is, hogy a megbeszélések folytatására még az idén visszatérnek. Lényegében ez történt az elmúlt héten, csütörtökön, amikor Szekeres István, a DÉGÁZ igazgatója munkatársaival a városi tanács végrehajtó bizottságának illetékes vezetőivel folytatott tárgyalást a jövő gázműhálózat fejlesztési programjának kialakításáról. Közölte, hogy a tanács kérésének megfelelően kívánják folytatni a hálózat építését, itt tartózkodásuk alkalmával számba vették a fejlesztés szempontjából tervezett területeket. A közeljövőben módot találnak a város vezetői arra is, hogy a magánházak gázellátásával kapcsolatban megismerjék az érdekelt lakosság igényeit és a bekötésre vonatkozó elgondolásait. A végrehajtó bizottság vezetői erről már több megbeszélést folytattak, mert keresik a legjobb megoldási lehetőségeket. Az eddigiek szerint magánházak gázművesítésére a legjobbnak a társulás formája mutatkozik. Iskolák testnevelési órái csak a sporttelep külső pályáin tarthatók Az elmúlt napokban az érdekelt gyulai iskoláik igazgatói kézhez kapták a városi tanács vb építési, közlekedési osztályának rendelkezését, amely a városi sporttelep létesítményei, játékterei használatának módját, házirendjét a végrehajtó bizottság felhatalmazása alapján, az MTI a városi-járási elnökségével egyetértésben szabályozza”. A 12 pontból álló házirend 8. pontja a következőket tartalmazza: „A belső labdarúgó-pályát csak megyei I.-ben vagy magasabb osztályban szereplő csapatok vehetik igénybe bajnoki és száraz idő esetén hétközi edzőmérkőzések céljaira. Az atlétikai pályát edzésre csak a minősített versenyzők használhatják. Testnevelési órákat csak a külső pályákon lehet tartani." Ez az a pont, amelyet az érdekelt iskolák feltétlenül sérelmesnek tartanak és ennek illetékes helyen hangot is adnak. Mi elsősorban a gimnázium több mint 800 diákjára gondolunk. Az iskola körül nagyobb területük nincs. Tény, hogy a tornaterem a téli testnevelési órák megtartására alkalmas, vannak azonban olyan rendelkezések, melyek a szabadtéri oktatást kötelezően előírják. Ezeket az órákat tartja a gimnázium a sporttelepen, amely legalábbis fél kilométerre terül el az iskola épületétől. Az óra befejezése után a tanulók futva teszik meg az utat az iskoláig, a tízperces szünet alatt kell tisztálkodniuk, felöltözniük, így aztán csak természetes, hogy lihegve ülnek be a padokba a következő izgalmas, vagy kevésbé izgalmas órákra. A rendelkezés következtében a távolság pár száz méterrel növekszik, a tíz perc pedig még jobban leszűkül. Gondolni kell arra is, hogy a külső pályák salakosak, az ugrópálya agyagos, éppen a héten szenvedett bokaficamot emiatt az egyik III. osztályos tanuló. A fiatal tüdőknek aligha tesz jót a salak és a por, a testnevelési óráknak pedig nem az a céljuk, hogy ezzel terheljék a fejlődő ifjúságot. Dr. Bereczky Sándor vb-titkár a legnagyobb megértéssel fogadta az iskolák panaszát és megígérte az ügy megvizsgálását. Szolgáltatóházzá alakítják át a vasipari szövetkezet jelenlegi épületét Elkészült és jóvá is hagyták a vas-, fém- és gépipari szövetkezet fejlesztési tervét. Ennek megvalósításához biztos alapot nyújt nemcsak az exportra végzett bérmunkák minősége, hanem a Dobozi úti vasöntöde termelékenységének növekedése, a tavaly vásárolt és újítással tökéletesített gép beváltó működése is. A szövetkezet eddig az orosházi fdsz-szel együtt gyártotta és exportálta a műanyagformázó -gép vázait, az idén már önálló exportakcióban termelnek műszerész-saruk melletti bevonórudakalt az NDK részére, amiből már a mostani évben milliós értékben kívánnak leszállítani. Az öntödében még ebben az évben 1000 tonna szürke vasöntvényt állítanak elő, jövőre pedig az ömíöde termelését további 400 tonnával akarják emelni. A jóváhagyott terv szerint a Thezarovits utcai, jelenlegi központi üzemházban az eddigi kismértékű javító szolgáltatást a jövő évtől fokozatosan fejlesztik, az üzemházat 2 év alatt szolgáltatóházzá alakítják át, ahol hozzávetőleg 100 munkást tudnak majd foglalkoztatni a lakosság részére történő javításoknál. Akkorra az ottani üzemrészeket az öntöde mellé telepítik ki, ahol ebből a célból bővítést terveznek és valósítanak meg. Ide kerülnek át a baromfifeldolgozó gépsorokat, a kompresszorokat, a hűtőberendezéseket, a porlasztóvizsgáló próbapadokat és műanyagformázó gépeket készítő üzemrészek. —V— Faiskolától a húszezres szegfűsig . . . Hetvenöt éves a gyulai kertészet Hosszú és küzdelmes volt az út, amit kezdetleges és sokszor mostoha körülmények között tett meg a mai Gyulai Kertészeti Vállalat. Hetvenöt esztendővel ezelőtt a létesítést jóváhagyó belügyminiszteri rendelet idején körülbelül 6— 7 hold területtel rendelkezett az első városi kertészet. Munkásainak száma nyáron 20 körül volt, télen a fele sem. A dolgozók többsége leány vagy asszony. Az engedélyokirat a kertészet tevékenységét a kötelező fásításban jelölte meg, így jogelődnek a hajdani faiskola tekinthető, ahol eper-, akác-, nyár-, jávor- és gömbakácfa, később pedig nemesített gyümölcsfacsemeték termesztésével foglalkoztak. A virágkertészet akkor még nem tartozott a profiljukba, ellenben foglalkoztak konyhakertészettel, csemegeszőlő- és gyümölcstermesztéssel. A gyümölcsöt dobszó útján adták el a lakosságnak, a zöldségféléket részben a kórháznak vitték, részben pedig a gyulai és a csabai piacon értékesítették. A városi kertészeti állást csak 1897-ben rendszeresítették. A meghirdetett állásra két pályázat érkezett s az 1897. június 30-án megtartott közgyűlésen felkiáltással Pikó Ferencet választották meg, aki 1921 októberében történt nyugdíjazásáig több mint 24 éven át volt Gyula város kertésze. A kertészet nyáron a város parkjainak, utcáinak, zöldövezetét és virágoskertjeinek növényét gondozta, télen a vadszőlőtelepről kitermelt vesszőket dolgozták fel az erre a célra létesített metsző- és termelőházban. Az első parkosítást 1960-ban rendelte el a képviselőtestület az akkori József főherceg laktanya előtti téren. A világháború, a forradalom és a román megszállás hátrányosan érintette a kertészetet, mivel az egyes bekerítetlen területeken levő faiskolák szinte teljesen kipusztultak. Az okszerű művelés 1921-ben kezdődött, amikor Válint László lett a főkertész. Az ő tervei szerint ekkor készült el az első üvegház, mely lehetővé tette a virágkertészkedés elkezdését is. A második üvegházat 1924-ben építették és ez jelentékenyen hozzájárult a virágkultusz kialakulásához. A város szívesen áldozott kertészetére, mert az mindenkor rentábilisan üzemelt s ezzel a város jövedelmét is növelte. Gyula tereinek, utcáinak fásítását az 1930- as évek elején vették városi terelésbe. A mai vállalat 1951-ben alakult, ötször nyerte el az Élüzem címet. A régi üvegház maradványát még megtalálhatjuk beillesztve a növényházi csoportba. A fejlődés szemünk előtt történt. 1956—57— ben épült a szegfűs üvegház, ahol 20 ezer tő virágzik. Egy évvel később kezdték el a rózsa-üvegház építését. Küzdelmekről és jelentős, szép eredményekről számolhat be a vezetőség azon a díszgyűlésen, amikor a mai dolgozók megünneplik vállalatuk alapításának háromnegyed-százados évfordulóját. Kifüggesztik a szövetkezetek tulajdonába kerülő földekről készült kimutatást A termelőszövetkezeti földtulajdon kialakításáról rendelkező törvény végrehajtásán dolgozó bizottság befejezte munkájának első szakaszát. Az eljárás alkalmával számba vették azokat a tulajdonosokat, akiknek a földjét a szövetkezetek használják. Külön kimutatásba kerültek a termelőszövetkezeti tagok és a velük közös háztartásban élők földjei, ezek tulajdonjoga, továbbra is megmarad, részükre földjáradékot fizetnek a tsz-ek. A nem szövetkezeti tagok — a törvény szerint a kívülállók földjei kerülnek szövetkezeti tulajdonba, megvásárlás útján. Az ezekről készített kimutatás tartalmazza a tulajdonos és a föld adatait, valamint a kifizetendő összeget. Két hónap alatt több száz tulajdonost hallgatott meg a bizottság, főként az öröklések következtében megváltozott tulajdonosi jogokat kell tisztázni A törvény intézkedik arról is, hogy az elkészített kimutatásokat az illetékes helyiségekben közszemlére kell kitenni. Ezzel lehetővé válik, hogy a tulajdonos vagy megbízottja a szövetkezet használatában levő földkimutatásba foglalt adatairól pontos tájékozódást szerezzen. Az adatok helytelensége esetén észrevételeket tehetnek a bizottsághoz. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy a szövetkezetek tulajdonába kerülő földekről készített kimutatás megtekintési lehetőségéről a bizottság lapunkban hivatalos hirdetményben tájékoztatást ad, az egyéb szükséges tudnivalókkal együtt. —Pf— Vásárol ezüstöt a gyulai ékszerből is „Érdeklődők” aláírással levelet kaptunk, amelyben azt kérdezik, hogy az ékszerbolt kirakatában elhelyezett hirdetés értelmében mikor lehet Gyulán ezüstöt eladni. A levélíró szerint a gyulaiaknak Békéscsabára kell átutazniuk, ahol hosszú sorban állnak, de ott minden mennyiséget megvesznek. Miért szükséges ez, amikor a városban is van ilyen üzlet, amely köteles a felajánlott nemesfémet átvenni. Megkérdeztük az ügyben a legilletékesebbet, Szalai Györgyöt, az óra- és ékszerbolt vezetőjét, aki közölte, hogy a gyulai bolt is állandóan vesz át nemesfémet a mindenkori rendelkezéseknek megfelelően.