Gyulai Hírlap, 1969. január-június (10. évfolyam, 1-49. szám)
1969-06-24 / 48. szám
18*9. június 24. A mezőgazdasági üzemek kollektív szerződéseinek tapasztalatai Kibővített ülést tartott a MEDOSZ megyei bizottsága, amelyen fő napirendi pontként a mezőgazdasági üzemek 1969—70. évi kollektív szerződéseinek tapasztalatait vitatták meg. Kiderült, hogy a MEDOSZ területén 23 vállalat készített kollektív szerződést két évre, s 22 üzem függeléket. Egyöntetű a vélemény, hogy jobban sikerült, mint a tavalyi, nagyobb körültekintéssel jártak el a gazdaságok vezetői és a dolgozók érdekeit védő szakszervezeti bizottságok. Kevesebb a törvénysértő megnyilvánulás, nagyobb az emberekről való gondoskodás, világosak a törekvések arra, hogy aki többet dolgozik, többet is keressen. A dolgozók jogait, kötelességeit legtöbb helyen világosan, félreérthetetlenül rögzítették. Viszont történtek apróbb hiányosságok. Kiderült, hogy jó néhány helyen nem vették be a túlórák kifizetésére vonatkozó határozatot, pedig kampánymunkák idején a gazdaság érdekében szükséges a túlmunka. A szociális és kulturális alapra szánt fejlesztési összegről: milyen beruházásokat valósítanak meg belőle, részletesen mire költik és mennyi az pénz — csak a Mezőhegyesi Állami Gazdaság adott számot a szerződésben a dolgozóinak. a. Megújul a Peresi-szivattyútelep Az elmúlt héten igen értékes munkaerőszerződést kötött a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Termelési Üzeme Debrecenben Kelet-Magyarországi Vízépítő Vállalat képviselőivel. A Peresi- Szivattyútelep újjáépítéséről volt szó, illetve a szivattyútelep földmunkáinak és bevezető csatonáinak burkolásáról. Ezt a munkát a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Termelés Üzeme 1 millió 50 ezer forintot magában foglaló program alapján elvállalta, s a munkálatokat elkezdte. Kevés a kaszás a borsótáblában Összesen ezer holdon termeszt zöldborsót konzervgyári és hűtőházi feldolgozásra a Felsőnyomási Állami Gazdaság. Annak ellenére, hogy az április végi, május eleji meleg rövid szárúra kényszerítette a korai borsókat, a tervnél mégis 30 vagonnal több termést várnak. A rövidre szorult borsók betakarítását csak kézi kaszával tudják megoldani, ebből nagy a kereslet. Naponta 60 kaszás munkája kelne el, de csak 30 kaszaforgató férfi vállalkozott borsóbetakarításra. Békéssámsonból és a telekgerendási Vörös Csillag Tsz-ből kapott a gazdaság segítséget, így a borsó betakarítása meggyorsult. s Hazánk második jelentős valutaforrása a kamilla Megyénkben évente 8—10 millió forint érték összegyűjtésére van lehetőség Zsak indul az irodának is használt magánlakástól. Új még a HUNGARODROG. Négy északmagyarországi tsz alakította közös vállalkozásként gyógynövénytermelés, felvásárlás, feldolgozás és értékesítés céljából. Érdekeltségi területe immár 7—8 megyére terjedt ki. Békéscsabán is működik egy kirendeltsége Békés és Csongrád megyei hatáskörrel, egyelőre a szükséges feltételek, vagyis iroda és megfelelő számú jármű hiányában. Amíg a rázós, egy tonnás kocsi nyeli a kilométereket, kissé hitetlenkedve hallgatom Gombos Győzőt, a kirendeltség vezetőjét. Tájékoztatása ugyanis úgy hangzik, mintha a HUNGARODROG afféle megváltóként kezdte volna meg működését. Azért, hogy a magyar gyógynövény, amely valutáris értékforrásban közvetlen második a herendi porcelán után, visszanyerje mennyiségben helyét a világpiacon, gyógynövény termelésére, begyűjtésére korlátlan lehetőség kínálkozik hazánkban, s aligha tudnánk belőle annyit kínálni, amennyit külföldön meg ne vásárolnának. Úgymond, vérpezsdítő céllal alakult a HUNGARODROG. Mivel mind több szövetkezet csatlakozik hozzá és néhány állami gazdaság is termelő és értékesítő partnerré válik, komoly vetélytársává lett ez a vállalkozás az eddig elég lagymatag termelési, felvásárlási elvekkel működő HERBÁRIA-nak. Az addig alig hihető szavak meggyőződéssé váltak bennem Dévaványán. Az ottani Lenin Tsz tizenkettedik tagszövetkezetként csatlakozott a társuláshoz. Ezt megelőzően már többször gondolkoztak azon, hogyan gyűjthetnék be a jövedelmező sziklavirágot a saját területükről. Ám kiderült, hogy jelentős összeg kellene szállítóberendezésre, raktárra és más felszerelésre. Pénz hiányában kapva-kaptak az elmúlt évben az alkalmon, s csatlakoztak a HUNGARODROG-hoz. A tavalyi, nagyon késve érkező tavasz és az aszály nem kedvezett a szikfű virágzásának sem. Szövetkezetük gazdáitól és családtagjaitól, meg néhány régi kívülálló gyógynövénygyűjtőtől mindössze 42,5 mázsa szikfüvet tudtak felvásárolni. Pedig nagy volt a gyűjtési kedv, hiszen a korábbi 2 forint helyett 6 Ft-ot fizettek a szikfű kilójáért, s a 137 gyűjtő összesen 10 344 forintot keresett két hét alatt. Ráadásul olyan időszakban — április végén, május elején — amikor a közösben nem volt munkaalkalom főleg az asszonyoknak és a családtagoknak. A szövetkezet is jól járt, mert 5500 forint nyereségtérítéshez jutott. Az idén „bomba üzletnek” számított a gyógynövénygyűjtés. A dévaványai Lenin Tsz 12,7 vagon nyers kamillát vett át a gyűjtőktől, akik 680 ezer forint keresethez jutottak. Volt olyan eset is, amikor szabadnapot adtak a gépcsoport dolgozóinak, akik több ezer forint értékű szikfüvet gyűjtöttek össze egy-egy alkalommal. A tsz 306 ezer forinthoz jutott lebonyolítási költség címén. Ezt még tetézi az a 12—14 százalékos nyereségrészesedés is, amit az általuk befizetett ezerforintos hozzájárulási alapra kapnak. A magas nyereségrészesedés láttán elhatározták, hogy 100 ezer forintra növelik hozzájárulásukat. A kamillagyűjtés sikerét nem bízzák az időjárásra, hanem egyelőre 50 holdon fővetésként is termelik. Úgy számolják, hogy olyan gyenge, szikes földről, amin búzából alig 1500— 1800 forint értéket termelnének, holdanként 8—10 ezer forint értékű szikfüvet is értékesíthetnek. Ezen túl azon is gondolkodnak, hogy mintegy 80—100 idős tag részére szikfacsomagoló üzemet hoznak létre. A Dévaványa és Vésztő közötti úton Gombos Győző elmondotta, hogy megyénkben mind több szövetkezet igyekszik élni a gyógynövény adta jövedelemforrással. Belépett tagszövetkezetnek eddig a vésztői Aranykalász és Béke, a sarkadkeresztúri Egyetértés, a kötegyáni Petőfi és a geszti Egyetértés. A begyűjtő és értékesítő partnerek közt szerepel eddig a Gyulai Állami Gazdaság, a szeghalmi Petőfi és a füzesgyarmati Aranykalász. Öntözési lehetőség mellett a szikla évente kétszer is terem. A kirendeltség ennek bizonyításaként Szeghalmon másodtermesztést kezdeményez az idén. Különösebb győzködésre nincs szükség. A szövetkezetekben egyértelműen vallják: a gyógynövénytermelés népgazdasági és szövetkezeti érdek egyaránt. Ez utóbbiról meggyőződtek az idén, amikor a megye ezzel foglalkozó termelőszövetkezetei mintegy 3 millió forint bevételhez jutottak a kamillából. Kukik Imre Békéscsabán, a Kulich Gyula Lakótelep folytatásaként a Tolnai utcában megkezdték a régi szonátt épületek helyén az új bérházak építését. Fotó: Demény Kedd Hat kis állampolgár kapott nevet Kedves hangulatú ünnepségen kaptak nevet a híradástechnikai vállalat dolgozóinak gyermekei vasárnap délelőtt a békéscsabai gyáregység kultúrtermében. Kovács László iker fiai: Zoltán és László; Harmados András fia Attila; Lukácsi Sándor kislánya Lilla, Futaki János fia Zoltán és Szpevár László fia a László, Zoltán nevet kapta a névadón. Az ünnepséget a gyáregység párt- és KISZ-szervezete rendezte, a szakszervezeti bizottság pedig 200—200 forintos vásárlási utalványt adott az újszülötteknek és egy-egy gyönyörű játékmackót. Úttörő verssel köszöntötték, majd vörös nyakkendővel ajándékozták meg a kis állampolgárokat B. I Ki intézze a közügyeket? A tanácsok önkormányzati jellegének fejlődésével, munkájuk további demokratizálásával előbbre kell lépnünk a társadalmi ügyintézés útján is. Mit is jelent ez? Tudjuk, hogy az igazgatási, az állami és közügyek intézése valamikor kizárólag a különböző hatóságok feladata és jogköre volt. Az állampolgárok természetesnek vették azt a gyakorlatot, hogy ha bármilyen, a magánügyeik kereteit meghaladó igényük, panaszuk, jogsérelmük támadt, akkor abban állami, megyei, járási vagy községi tisztviselők döntöttek. Az ügyintézés tehát a hivatalokban összpontosult, hivatalos ügyeket csak hivatalos személy intézhetett. A tanácsok rendszerének kiépülésével, majd tevékenységük fokozatos fejlődésével mind nagyobb szerephez jutott a társadalmi ügyintézés. Ez azon az alapelven nyugszik, hogy minél több, a lakosság bizalmát élvező állampolgár vállaljon szerepet és kapcsolódjék be a közélet és az ügyintézés vérkeringésébe. Ezen a módon a társadalmi bizottságok és szervek minél több közügy érdemi intézését vegyék át a hivatalos apparátustól. Az ügyintézés ilyen demokratizálásában már sok területen előre jutottunk. Például a helyi tanácsok tagjaiból alakult állandó bizottságok általában számottevő szerepet töltenek be a közérdekű ügyek elemző vizsgálatában és eldöntésében. Aztán: a tanácsok segítésére, az állandó bizottságokon kívül sok helyütt alkalmi bizottságok is működnek, egy-egy maghatározott megbízatással. Gyakran találkozunk ilyen bizottságokkal például a községfejlesztés területén, felmérik a lakosság igényeit, rendszerezik a javaslatokat, kidolgozzák a községfejlesztés programját a tanács számára és így tovább. Mind gyakoribb, hogy a tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesei tisztségét egy-egy tanácstag társadalmi munkában vállalja. A társadalmi elnökhelyettes, mondhatni a jövő előfutára. Olyan alakja az állami, az igazgatási és közéletnek, aki tisztségét nem fizetésért tölti be, viszont szerepe, jogköre, hatósági tekintélye semmiben sem különbözik a többi vezető tisztségviselő pozíciójától. társadalmi bíróságok is az ügyintézés, közelebbről az igazságszolgáltatás társadalmasításának tényezői. A társadalmi bíróság tulajdonképpen az állam igazságszolgáltatási funkcióját veszi át a társadalmi érdeket sértő vétségek elbírálásának meghatározott körében. De itt említhetjük a népi ülnökök szerepét is. Egy másik területen a népi ellenőrök képviselik a társadalmi ügyintézés igen fontos szerepkörét. A társadalmi ügyintézés kibővítésének rendkívül változatos formái képzelhetők el, s nem is szükséges, hogy országosan egységes sémák szerint folytatódjék ez a fejlődés. A lényeg az, hogy a lakosság minél szélesebb rétegeit vonják be az ügyintézésbe. Olyan állampolgárok sokaságát, akik ezt a társadalmi megbízást ugyanolyan közéleti felelősséggel teljesítik, mintha fizetett tisztségviselők volnának. Mindazonáltal itt vigyázni kell a mércére: ne feledjük el, hogy az emberek a feladatokon nőnek fel, éppen a megbízások teljesítése közben szerzik meg azt a jártasságot és fejlesztik ki magukban azt a közéleti felelősségtudatot, ami a társadalmi ügyintézéshez szükséges. A társadalmi ügyintézés további fejlesztésének döntő feltétele tehát a bizalom. Viszont akadálya lehet a kicsinyesség és a féltékenység Van olyan tisztségviselő az apparátusban, aki ugyan roskadozik a munka terhe alatt, ideje sem jut elegendő arra, hogy minden ügyet tüzetesen szemügyre vegyen, mielőtt a döntő szót kimondja, mégsem bízná társadalmi aktivistákra az elemző vizsgálatot, mert úgy van vele, hogy amit nem ő maga csinál, az nem lehet jó. Jó néhány olyan közéleti munkaterület kínálkozik, ahol nagyon is célszerű a társadalmi ügyintézés kiterjesztése. Ilyen például az eszközökkel való gazdálkodás, az elosztás, a felhasználás társadalmi ellenőrzése, a panaszok és a jogsérelmes esetek kivizsgálása, legalább a tények pontos felderítéséig, mert ennek alapján a törvényeket és a lehetőségeket szakszerűen ismerő tisztviselő már könnyen és igazságosan mondhatja ki a végső szót. s intézze hát a közügyeket? Erre a kérdésre azt válaszolhatjuk: minél előbb és minél kiterjedtebben — maga a közösség. Éppen ez a közéleti demokrácia továbbfejlesztésének alapvető célja. Ezen az úton kerül a társadalom mind szorosabb ellenőrzése alá az egész közélet, benne a hivatalos ügyvitel is. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének menetében ezeket a fő törekvéseket kell szem ellőtt tartanunk és lépésről lépésre haladva, megvalósítanunk. H. J.