Gyulai Hírlap, 1969. július-december (10. évfolyam, 50-101. szám)
1969-10-10 / 79. szám
1969. október 10. Véget ért az általános politikai vita az ENSZ-közgyűlésen New York Az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakán a szerda délutáni plenáris ülésen befejeződött az általános politikai vita, amelyben 115 ország képviselői fejtették ki nézeteiket a jelenlegi nemzetközi helyzet problémáiról. Az utolsó vitaülésen szólalt fel Miranda portugál delegátus. Megkísérelte, hogy elhárítsa országáról azokat a vádakat, amelyek az általános vita folyamán hangzottak el a portugál kormány afrikai gyarmati politikája ellen. Ricardo Alarcon, Kuba állandó ENSZ-képviselője üdvözölte az új perui kormány intézkedéseit, amelyek az amerikai uralom felszámolását célozzák, s megállapította, hogy Latin-Amerika szerte erősödnek az észak-amerikai imperializmussal szembeni irányzatok. A kubai delegátus után Thompson guayanai küldött és Iburcio Castillo hondurasi külügyminiszter beszélt Utóbbi kijelentette, hogy El Salvador fegyveres akciói a náci „élettérfilozófia” emlékét idézik fel Az általános politikai vita utolsó szónoka, Butef Lika algériai külügyminiszter, beszédét a közel-keleti problémának szentelte. Hangot adott kormánya álláspontjának, mely szerint az egész probléma kulcsa a palesztinai kérdés. Egy mondatban így lehet jellemezni a közel-keleti problémát — mondta: „Egy megszállt terület, s egy leigázott nép, amelyet elkergettek szülőföldjéről”. Az általános politikai vita eredményeit összegezve, a TASZSZ hírügynökség megállapítja, hogy a felszólalások tanulsága szerint a világközvéleményt két kérdés nyugtalanítja leginkább: az Egyesült Államok folytatódó vietnami agressziója és az izraeli agresszorok közel-keleti mesterkedései. Bár a vietnami háború kérdése nem szerepel az ülésszak napirendjén, csaknem minden szónok foglalkozott vele. Az amerikai politikát csak az agresszió közvetlen részvevői támogatták, s még az Egyesült Államok NATO-beli partnerei közül is többen ellenvéleményt nyilvánítottak. Hasonlóképpen erélyesen elítélték a szónokok, köztük az összes szocialista országok és az afro-ázsiai országok túlnyomó többségének képviselői Izrael agresszív közel-keleti politikáját. Maga az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak is kénytelenek voltak megállapítani, hogy a békés politikai rendezés egyetlen lehetséges alapja az 1967. november 22-i biztonsági tanácsi határozat végrehajtása az izraeli csapatok kivonásáról. Csaknem valamennyi küldött keményen bírálta a dél-afrikai gyarmati és fajgyűlölő rendszereket, de rámutattak arra is, hogy ezek létezése elképzelhetetlen volna a vezető NATO-hatalmak támogatása nélkül. Új tábornok-elnök Brazíliában (Telefotó — AP—MTI—KS) Hosszas kulisszák mögötti kötélhúzás nyomán a brazil fegyveres erők végre megállapodtak az ország elnökének személyében. Képünkön: az új államfőjelölt: Emilio Garrastazu Medici tábornok Kiemelt vállalat garanciális munkára magas órabérrel, állandó premizálással felvesz építőipari, szakipari és szerelőipari szakmunkásokat, nyugdíjazás előtt állókat is. Házgyári épületek szereléséhez női segédmunkásokat 44 órás munkahét, minden szombat szabad. Vidékiek részére szállást adunk. Különélést fizetünk. Utazási hozzájárulást térítünk. Jelentkezés személyesen: 43. ss, ÁÉV, i Bp. XI., Dombóvári út 19, (4-, 41-, 43-, 47-es villamossal.) 847 kiemelt órabérrel 2 uuiiiniiiimiiiiiimiHiniiiiuuiiiiiiiiiiiHiiiiMimiimuiuiiiMiii Péntek i Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta a külügyminiszter tájékoztatóját dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke magyarországi látogatásáról és tárgyalásairól, amelynek során hasznos és gyümölcsöző eszmecsere folyt a nemzetközi problémákról — elsősorban az európai biztonság kérdéséről — és az országaink közötti kapcsolatokról. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter jelentését kanadai látogatásáról és megbeszéléseiről. A kormány a tárgyalásokat hasznosnak ítélte és megállapította, hogy azok eredményei elősegítik a két ország gazdasági együttműködésének kiszélesítését. A Minisztertanács titkárságának vezetője ismertette az országgyűlés szeptember 24—25-i ülésszakán elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat. A kormány felhívta az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségét és arról tájékoztassák az országgyűlés elnökét és a javaslattevő képviselőket. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére a Minisztertanács a továbbiakban határozatot hozott a lakosság ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztésére. A kormány már korábban elfogadta a fejlesztés irányelveit és felkérése alapján ezeket négy országgyűlési bizottság, valamint a fővárosi és megyei jogú tanácsok végrehajtó bizottságai — külső szakemberek bevonásával — megvitatták. Az előterjesztés kiemeli, hogy főként a lakáskarbantartás, a mosás, vegytisztítás, a háztartási gépek javítása, a rádió-, a televízió-, a személygépkocsi-javítás és karbantartás terén merültek fel jogos panaszok. A Minisztertanács határozatot hozott a szolgáltatások fejlődését biztosító gazdasági szabályozó intézkedésekre: adó- és hitelkedvezmények nyújtására; a szolgáltatásban dolgozók érdekeltségének fokozására; egyszerűbb, a lakosság igényeihez jobban alkalmazkodó formák bevezetésére; az átalányrendszer, a helyszíni javító szervezetek kiszélesítésére; a bedolgozóhálózat bővítésére; a kölcsönző szolgálat kiterjesztésére; a lakosság szabad idejéhez jobban alkalmazkodó munkarend kialakítására. Elő kell mozdítani az állami vállalatok, szövetkezetek, közületek, intézmények és a magánkisipar szabad javító kapacitásának igénybe vételét és nagyobb mértékben bevonni a munkaidőn túli javító tevékenységbe más főfoglalkozású szakembereket és nyugdíjasokat. A határozat végül intézkedik — a lakosság saját javító munkájának megkönnyítése érdekében — az anyag-, alkatrész- és szerszámellátás megjavítására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Vietnami hadijelentés I A dél-vietnami felszabadító erők szerda este és csütörtökön hajnalban tíz katonai célpont ellen indítottak támadást. Az amerikai B—52-es nehézi bombázók öt bevetésben támadták a kambodzsai határ mentén a szabadságharcosok feltételezett állásait. A szabadságharcosok szerdán éjjel átfogó támadást indítottak az első amerikai légihadosztály Saigontól északra fekvő támaszpontja ellen. Az amerikai expedíciós hadsereg saigoni parancsnokságának jelentése szerint a múlt hét amerikai veszteségei három év óta a legalacsonyabbak. A cseh szakszervezeti tanács plénuma Prága A cseh szakszervezeti tanács szerdán este Prágában megtartott ülésén Rudolf Pacovsky, a tanács elnökének beszámolója hangzott el. Az előadó foglalkozott azzal, hogy a központi szakszervezeti szervek különböző módon kezdtek hozzá a szeptemberi párthatározatok megvalósításához, szorgalmazta, hogy a pártnak fokoznia kell befolyását a szakszervezetek tevékenységében. A párttagok gyakran helytelen munkamódszert alkalmaztak a szakszervezetekben, s ez visszatetszést keltett a pártonkívüliek körében. Ezzel azonban bizonyos személyek visszaéltek, s általános támadást indítottak a kommunistáknak a szakszervezetekben való jelenléte ellen. Mindent meg kell tennünk azért — mondotta ezután —, hogy a szakszervezetek megőrizzék osztályjellegüket, hogy kivegyék részüket a bonyolult és gyakran népszerűtlen gazdasági problémák megoldásából. Kiemelte, hogy a cseh szakszervezeti tanács szerveiben , kezd érvényesülni az internacionalista álláspont. A szakszervezetek struktúrájának problémájával foglalkozva hangsúlyozta: el kell gondolkodni azon, hogy a szakszervezetek jelenlegi felépítése megfelel-e annak a bevált elvnek, amely szerint a felső irányító szervekben a lehető legközelebb kell kerülniük az emberek termelő tevékenységéhez. Így érvényesülhet az a politika, amely elvezet a termelők és fogyasztók érdekazonosságának megértéséhez — mondotta Pacovsky. Maurice Schumann Moszkvában Maurice Schumann francia külügyminiszter csütörtökön a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A Franciaország és a Szovjetunió állami lobogóival feldíszített seremetyevói repülőtéren Maurice Schumannt Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és más hivatalos személyiségek fogadták. (TASZSZ) Szamos Rudolf: A gengszterek és Amerika hivatalos uralkodó körei között a szoros baráti kapcsolatok története évtizedekre nyúlik vissza. E kapcsolatokra jellemző Luciano Cosa Nostra vezér — a Hét Nagy egyikének — története. 1942-ben egy napon Lucianót — aki tizenkét évi börtönbüntetését töltötte Dannemora-ban — váratlanul átszállították a Comstock-i börtönbe. Itt a kisebb bűnözők és a beteg foglyok éltek. Lucianónak fogalma sem volt arról, mivel magyarázza ezt a kitüntetést. Három nappal később, amikor a látogatóterembe kísérték, megtudhatta, hogy minek köszönheti áthelyezését. Normális körülmények között a börtön hatalmas és rosszul fűtött, hideg termében — amelyet középen vastag acéldrótháló választott ketté — az egyik oldalon a látogatók, a másik oldalon pedig a foglyok foglaltak helyet. Ezúttal azonban a terem üres volt, csak az ajtónál ácsorgott néhány börtönőr. Luciano pár percig várakozott. Ekkor kinyílt a látogatók számára fenntartott ajtó ... Luciano egy székre ült és vele szemben foglalt helyet Moses Polakoff, régi, kipróbált ügyvédje. Az ügyvéd mögött a Nagy Hét kompániájából való Meyer Lansky gengszter állt. „Mi a poklot keres itt ez a fickó?” — csodálkozott Luciano. Hogy mit kerestek? Luciano segítségére jöttek? Nem csupán ezért. Sőt, elsősorban nem azért, hanem ezúttal Lucianónak kellett az amerikai véderőt segítenie. Ezért keresték fel az „urak” és ezért szállították őt a dannemorai szigorú fegyintézetből Comstock-ba. Itt ugyanis nem őriztek jelentős és jelentékeny gengsztertársaságot, amely egy ilyen látogatásból esetleg félreérthető következtetéseiket vonhatott volna le. Hogy így történt? Ez bizony hosszú história! 1941. december 7-én a japán haditengerészeti légierő váratlanul lecsapott a Hawaii szigeteken levő Pearl Harbour amerikai hadikikötőre és támadásával az amerikai csendes-óceáni flotta főerőit megbénította. Ezt követően a japánok partra szálltak a Fülöp-szigeteken. 1941. december 11-én pedig a náci Németország és Olaszország szintén hadat üzent az Egyesült Államoknak. Ezzel az amerikai véderő teljesen új helyzet elé került. Az Egyesült Államok hosszú keleti partvidéke, az ország hatalmas kikötői, az egész atlanti part hosszában védtelenek voltak a fasiszta tengeralattjárók támadásaival szemben. Az USA-ban már régóta sok ezer német élt, akik közül sokan a német-amerikai Volksbund-ba tömörültek, amely szoros kapcsolatokat tartott fenn a berlini nácipárt központjának külföldi irodájával. Ez a szövetség vajon tagjai közül az új helyzetben nem adhatott-e számos szabotőrcsoportot Amerika ellen? Ami a fasiszták számára nem volt lehetséges az európai hadszíntereken, azt esetleg az amerikai kikötőkbe beépült náci szabotőrök véghez vihették. Az ellenség várható nagy aktivitása az amerikai elhárítás számára több volt, mint elég. 1942 februárjában New York közelében a Manhattan-i dokkok előtt kigyulladt a Normandie francia luxusgőzös és a Hudson folyón a hajó merülési vonaláig leégett. A hajónak menetszázadokat kellett volna az afrikai frontra szállítania. Charles Redcliffe-nek, az amerikai haditengerészet titkosszolgálata parancsnokának, nem lehetett kétsége a vizsgálat lefolytatása után, hogy a Normandie-t elpusztító tűzvész szabotázsakció eredménye volt. (Folytatjuk)