Gyulai Hírlap, 1969. július-december (10. évfolyam, 50-101. szám)

1969-11-21 / 91. szám

1 ofll A fiatalok másik arcáról... A Gyulai Hírlap legutóbbi számában érdeklődéssel olvastam azt a cikket, amelyet dr. Hevesi Imre „Az ifjúságvédelmi feladatokról szóló előadásáról és a hozzászólásokról közölt. A probléma a legilletékesebb helyen, az Erkel Gimnázium szülői munkaközösségének választmánya előtt került napirendre. Ez a cikk adta az apropót, hogy szóljak arról a csendes, szerény társaságról, amely városunkban a legjobb úton halad a felvetett probléma megszüntetése felé. A társaság létezéséről tudunk, célját, törekvését ismerjük, gazdag programját a meghívójukból olvashatjuk, mégis alig-alig beszélünk róla. Pedig jó volna és minél többet, mert megérdemli. Nem akarják átformálni a világot, nem akarják megváltani az emberiséget, csupán csak foglalkozni kívánnak az ifjúsággal. Nem akarják a fiatalság lázongását letörni, csak gondoskodni arról, hogy az unatkozó ifjú szabad idejét hol és hogyan töltse el. Csörgés, bocsánat, tánc is akad a programjukban, de akad ilyen is: Művészet az ifjúságért , ifjúság a művészetért, ahol olyan művészeti alkotásokkal ismerkednek, vitatkoznak, marakodnak, amelyek a fiatalokról szólnak és nekik mondanak valamit. Barátkoznak, előadnak és számtalan esetben éjfélig nyaggatják az izzadó delikvens kérdések tömegével. Kóstolgatják a filmművészetet is. Zsebükből kapargatják össze a forintokat a filmre,az előhívásra. Forgatókönyvvel bajlódnak és mindent, ami szép, ami érdekes, lencsevégre kapnak. De komolykodnak mindig. Nagyon kedvelik az olyan időtöltést is, amikor kacagni lehet. Hiszen fiatalok, s ezt is nagyon szeretik. Eleinte tízen-tizenketten lövögettek össze Ma már minden találkozáson ötvenen-hatvanan szoronganak a teremben. De nincs hiba, mert rendelkezésükre áll még egy olyan helyiség, ahol háromszázan is elférnek. S bíznak abban, hogy előbb-utóbb oda helyezik át a főhadiszállást Ez a szerény, csendes társaság a Jókai Művelődési Házban él, virul és a harisnyagyár KISZ Kiváló Ifjúsági Klub megtisztelő nevet viseli. Néhány „megszállott” ember tartja kezében a gyeplőt. Ilyenek: Volent Zoltán, Krasznahorkai Géza, Steigerwald István, Póka György és a törzstagok mellett azok a fiatalok uralják a mezőnyt, akik a dohányzás, ital, fekete, csörgés és egyéb „elrettentő példák” helyett egészen mást akarnak és csinálnak.M Ha ez még csak mag, ami jó talajban, kedvezően kialakított körülmények között, de a jó gazda gondosságával kelt életre. Jó volna, ha ezt a magot éber figyelemmel kísérnénk, fejlődésében segítenénk, mindnyájan magunkénak vallanánk és együttes erővel próbálnánk terebélyes fává növeszteni. Megérné a fáradságot és a ráfordított időt... Csoór István Százéves a Komló Étterem Beszámoltunk arról, hogy a Komló Étterem üzemelésének 100 éves évfordulójára készül. Ebből az alkalomból december f-án és 7-én ünnepi vacsorát rendeznek. Az első napra jugoszláv, a másodikra pedig helybeli, környékbeli és megyei vendégeket várnak. Az étterem vezetősége a két ünnepi napra érdekes programot állított össze. Az Ungvári Ali által dirigált zenekar a két estén az elmúlt évszázad elfelejtett melódiáit játsza, az étrendben pedig a 100 év lassan már feledésbe merült ételei szerepelnek: erdélyi cigánypecsenye, szekszárdi betyárgulyás, bácskai harcsagulyás, sertésfilé Mikszáth-módra, somogyi csikóspecsenye, Rózsa Sándor kedvence és dorozsmai Molnár-ponty. ötletes az étterem vezetőségének az az elhatározása, hogy az a jugoszláv vendég, aki a 100 magyar nótából a legtöbbet találja el, egyhetes panziós üdülőjegyet kap a Komló Étterembe és Szállodába, viszont a magyarországi vendégek közül a legtöbb nótát eltaláló egyhetes jugoszláviai üdülőjegyet kap Palicsfürdőre, ugyancsak panziós ellátással. A „centenáris” évfordulóval kapcsolatban még egy, ugyancsak ötletes meglepetéssel szolgál a vezetőség: sem a hazai, sem a külföldi vendégektől ezúttal nem kérnek belépődíjat. r v%zhi és arab vendégek a román gimnázium diákhetén Az idén második alkalommal rendezte meg a román gimnázium a diákhetet. A különleges rendezvény november 10-én kezdődött, az ünnepélyes záróestet pedig 15-én tartották. Ezen a napon hangulatos, ennek ellenére alapos előkészületek után megrendezett „fordított” tanítási nap volt az intézetben. A tapasztalat a nevelők és a diákok részéről is megerősítette azt az elhatározást, hogy érdemes ezt hagyományossá tenni az iskolában. Ezen a napon ugyanis diákok voltak a tanárok, akik az órákra felnőtt „tanári” felelősséggel készültek és az órák sikerét elősegítette, hogy a diákok talán a szokásosnál is alaposabban készültek erre a napra Ezen a napon a negyedszázados történelmét élő világifjúsági mozgalomra emlékeztek a gimnázium diákjai, csatlakozván a barátság és szolidaritás szellemében küzdő és dolgozó haladó mozgalomhoz. A DÍVSZ és az NDSZ alakuló kongresszusán elhangzott szavak, az esküt követő tettek igazolták és igazolják a soknyelvű, de egyszívű ígéretek valóraváltását. A diákhéten rendezett biológiai és román nyelvű szakköri vetélkedők is élményt jelentettek a KISZ-eseknek,és nagy örömet a jutalmazások a nyerteseknek. A hét keretében kapták meg az új KISZ-tagok tagsági könyvüket és megalakult az első osztályosok alapszervezete. A gimnáziumban már hagyomány, hogy az új KISZ-tagok tanúbizonyságot tesznek arról, mit tudnak a szervezeti szabályzatból. Klubdélutánnal összekötött vetélkedő eredménye igazolta, az elsősök is megértek a tagságra. A zárónapon az intézet vendége volt Nguyen The Quouang vietnami és Toma Murat arab egyetemista, akik a budapesti egyetemeken készülnek, hogy egykor hazájuk népének szolgálatára állhassanak. Érthetően nagy figyelemmel hallgatták előadásukat otthonukról a gimnázium tanulói. Ők viszont készséggel válaszoltak sok-sok kíváncsi kérdésre. Ez a találkozó és a baráti beszélgetés megérttette az intézet fiataljaival azokat a hősi erőfeszítéseket, amelyeket a távoli világ népei szabadságuk kivívásáért kifejtenek. Felkészülten várja a telet a gyulai TÜZÉP-telep Az országos és a különböző megyei sajtóban az elmúlt hetekben sok szó esett a közeledő téllel kapcsolatban a tüzelőről. Az egyik országos lapban „Hírfejként” jelent meg a következő szöveg: „Házassághirdetés, 1969 ősz. Bármilyen nőt azonnal feleségül vennék, akinek szép szene van. Brikett nélküliek kíméljenek.” Humor ide, humor oda, a hűvös idő beállta, a közeledő tél a tüzelésre fordítja a figyelmet. Mi a helyzet Gyulán? — erre kértünk választ a TÜZÉP gyulai telepének vezetőségétől. Lengyel János telepvezető-helyettes az alábbiakban adott tájékoztatót. Körülbelül egy hónappal ezelőtt beváltották az összes utalványt, számszerint 5100 darabot. Ebben benne van a nyugdíjasok és a szakszervezeti tagok utalványa és ezekre összesen kiszállítottak 120 ezer mázsa különböző szenet. Jelenleg a telepen tárolnak 10 ezer mázsa iszapszenet és körülbelül 300 mázsa brikettet, azonkívül rengeteg tűzifát. Naponta átlagban 600 mázsa szén érkezik a gyulai állomásra. Előfordul ugyan, hogy egy-egy nap kimarad, de akkor a következőkben az elmaradt szállítmányokat pótolják. Gyulán is, mint valószínű országszerte, főként az olcsóbb szenek beszerzése okoz gondot. A szállítmányokban érkezik berented, délnógrádi, kányási szén, ezeknek nagy a keresletük. A TÜZÉP Engels téri irodájában, előfordul ugyan néha sorban állás, ez azonban nem jelentős, az érkező szenet azonnal el is adják és el is szállítják a telepről. A gyulai TÜZÉP-telepen bizakodóan nyilatkoznak a fűtési idényről. Közölték azt is, hogy tűzifa korlátlan mennyiségben áll az érdekeltek, illetve a vásárlók rendelkezésére. Egyhangú döntés: Egyénileg is támogatja a gyulai szakaszmérnökség és építésvezetőség az új művelődési ház építését vízügyi igazgatóság dísztermében, amelyen részt vett Jámbor István is, a városi pártbizottság első titkára. A napirend első pontjaként tagfelvételeket tárgyaltak meg. Ezt követte másodiknak Jámbor István tájékoztatása az időszerű nemzetközi kérdésekről. Felszólalása végén szólt az új művelődési ház építéséről és kérte az alapszervezet tagságát, hogy a közös felhívásnak megfelelően egyénileg is járuljanak hozzá a nagyszerű létesítmény megvalósításához. Harmadik napirendi pontként Kovács Jenő ismertette a szakaszmérnökség és építésvezetőség háromnegyed éves tervteljesítéséről szóló beszámolót, külön a mérnökségre és külön az építésvezetőségre vonatkozóan. Az elhangzottakhoz hozzászólt Hegedűs János szb-titkár is. Kifejtette, hogy már több alkalommal foglalkoztak a művelődési ház építésének kérdésével és kialakult a tagság egyhangú álláspontja: önkéntes hozzájárulásukkal valamennyien segíteni kívánják a nagyszabású terv mielőbbi megvalósítását. Kijelentette azt is a szakszervezeti titkár, hogy ez nemcsak a párttagság álláspontja, hanem a szakszervezeti tagok is támogatják a jó ügyet. Kedden délelőtt tartotta a gyulai szakaszmérnökség és építésvezetőség novemberi taggyűlését a Megnövekedett a városban a működési engedélyesek száma, egyre többen gyakorolják az ipart másodállásban is A szolgáltatás és ezzel szoros összefüggésben a kisiparosok ügye egyre gyakoribb téma a sajtóban éppúgy, mint a rádióban. Különböző rendelkezések segítik elő az iparigazolványok kiadását, a megnövekedett létszámnak megfelelően növekszik a KIOSZ helyi szervezeteinek tevékenysége. A Gyulán és a járásban működő kisiparosok érdekvédelmi szervének tevékenységével a közelmúltban foglalkozott a városi tanács végrehajtó bizottsága is. Gyulai viszonylatban a KIOSZ- szervezet taglétszáma 285, ez a szám az év eleje óta bizonyos emelkedést mutat, örvendetes, hogy az iparok kiadása nagyobb mértékű, mint az öregség vagy’ egyéb okok miatt megszűnteké. Az elosztásban városi viszonylatban javulás mutatkozik, így ennek következtében az utóbbi időben a peremrészek is megfelelő ellátottságúaknak mondhatók. Megnövekedett a működési engedélyesek száma és egyre többen gyakorolnak ipart másodállásban, 49-re tehető azoknak az iparosoknak a száma, akik fő iparuk mellett másod-, illetve harmadiparral rendelkeznek. Van káros jelenség is. Ilyen például, hogy szükségtelenül nagy emelkedés történt a szekérfuvarozói iparigazolványok kiadásánál, aminek következtében az utóbbi néhány évben számuk mintegy másfélszeresére nőtt, ugyanakkor nagymértékben terhelt munkával a bádogos, könyvkötő, víz- és villanyszerelő, kelmefestő és vegytisztító, gépjármű, javító és műszerész-ipar. Ezekben a szakmákban szükséges lenne az igényeknek megfelelően újabb jogosítványok kiadása. 1 A KIOSZ helyi csoportok hatósági tevékenységet is folytatnak. Ezek körébe tartozik például az ipari tanulók szerződtetése. Az idei szerződtetéseknél még a határidő meghosszabbításával sem tudták elérni az előző évi eredményt, miután a tavalyi 67-tel szemben mindössze 53 szerződést sikerült kötni, ami gyulai viszonylatban 21 ipari tanulót jelent. A tavaly köttettek közül 10 szerződést bontottak fel, legnagyobb részt a szakmai szeretet hiánya miatt, egyes esetekben a nem megfelelő tanulmányi eredmény másrészt tanuló és a mesterek között kiéleződött viszony miatt. A gyulai kisiparosok tanulószerződtetési igénye jóval nagyobb volt az idén is a jelentkezők száménál, hiány mutatkozik a bádogos, a fodrász, a beton- és műkő árukészítő iparban. A hatósági tevékenységek sorába tartozik a munkakönyvi bejegyzések ellenőrzése is. A kisiparosok jelenleg 41 szakmunkást és 25 segédmunkást foglalkoztatnak, ennél azonban nagyobb létszámú alkalmazottra lenne szükség. Ugyancsak a hatósági tevékenységek közé tartozik a mestervizsga-előkészítő tanfolyamok szervezése, amivel a mesterhiány kiküszöbölését igyekszenek elősegíteni. A szolgáltató tevékenységet még mindig gátolja bizonyos anyagok hiánya. Annak ellenére, hogy a szabad beszerzési lehetőség biztosított és egyes anyagokból korlátlan mennyiség rendelkezésre is áll, a régebbi hiánycikkek most is hiányoznak a boltokból. Gyulán ez elsősorban a vasanyagellátásban jelentkezik. Nem kielégítő ugyanis az ellátás időnként lemezekből, különböző idomvasakból, vízvezeték-csövekből, ugyanakkor ezek a megye más területein könnyebben beszerezhettők.