Gyulai Hírlap, 1970. január-június (11. évfolyam, 1-50. szám)
1970-05-26 / 40. szám
fl rövidített munkaidőre való áttérés miatt nem csökkenhet a termelés Több vállalatnál aránytalanul sok a túlóra Tanácskozott az SZMT elnöksége Mindenki megérti, hogy 8* pr- 1 szagban csak azt lehet elosztani, amit a dolgozók megtermelnek. Ha csökken a termelés, nyilvánvalóan az elosztható mennyiség is kevesebb lesz. Még akkor is, ha az a rövidített munkaidő bevezetése miatt áll elő Bizonyára senki sem örülne a több szabad időnek, hotz az életszínvonal csökkenését vonná maga után Érthető tehát, hogy a vállalatok, gazdálkodó egységek rövidített munkaidőre való áttérésének egyik fő feltétele az volt és az jelenleg is, hogy a termelés nem eshet vissza. Más szavakkal: az áttérést a termelékenység szükséges növekedésének kell megelőznie. Békés megyében 118 gazdálkodó egységnél, szervnél vezették be a munkaidőcsökkentést, ami csaknem 48 ezer dolgozót érint. Az SZMT elnöksége megbízásából a közgazdasági munkabizottság 31 gazdálkodó egységnél tartott vizsgálatot és megállapította, hogy néhány vállalat, üzem termelésében visszaesés következett be. Több helyen csak jelentős túlóra felhasználásával teljesítették a tervet, sőt egyes vállalatok még ilyen áron sem tudták azt elérni. A dolgozók keresete — ha néhol szerényen írt, de — emelkedett. Egy-két vállalat kivételével az átlagnnövekedés különösen a munkaállományúak csoportjában alacsony. Megállapította a munkabizottság azt is, hogy a „jobb munkát, nagyobb kereset” elve nem érvényesül megfelelően. A premizálással történő anyagi ösztönzés a fizikai dolgozók kímében kevésbé elterjedt. Az elmúlt években a prémium afféle kiegészítő keresetté vált, amit különösebb követelmények teljesítése nélkül is kifizetnek Viszonylag kevés a kernelt célfeladatok premizálása. A jutalmazás is az anyagi ösztönzés egyik eszköze, amit a vállalatok alkalmaznak ugyan, de nem mindenütt céltudatosan Az egyik évben sokat, a másikban keveset fizetnek ki. Jutalmazásra rendszerint valamelyik nagyobb ünnep alkalmával kerül sor. Kevés azoknak a vállaltoknak a száma, ahol egy-egy jól teljesített faladat után azonnal fizetnek, bár ennek nagyobb lenne a húzóhatása. Az SZMT elnöksége a napokpókban megtartott ülésén vitatta meg a közgazdasági munkabizottság jelentését. Általános volt az a megállapítás, hogy a termelékenység növekedésének üteme nem kielégítő. Ennek következménye, hogy több helyen a munkaidőcsökkentést aránytalanul sok túlóráztatással igyekeznek ellensúlyozni, ami azonban nem megengedhető. Az elnökség tagjai közül többen kifogást emeltek a prémiumösszegek helytelen felhasználása miatt, amely nem ösztön? jobb eredmények elérésére. Egyes vállalatoknál, üzemeknél túlzott aránytalanság alakult ki az alkalmazottak és a munkások átlagbér-növekedésében. Az SZMT elnöksége végül is határozatot hozott, melyben többek között a termelékenység növelésének elősegítésére hívja fel a szakszervezeti szervek figyelmét, hogy ily módon az átlagbérek nagyobb ütemű növekedése legyen elérhető. Javasolja, hogy a vállalok, üzemek a jövőben körültekintő szervezéssel csökkentsék a túlórák számát, ne vegyék indokolatlanul igénybe a dolgozók pihenőidejét. Külön javaslattal fordul a megyei tanács vb-hez, hogy vizsgálja meg: a tanácsi vállalatoknál a feltételek mindenütt biztosítottak-e a munkaidő csökkentésére. r. b. Június 3-án megyei tanácsülés Mint azt már hírül adtuk, a megyei tanács végrehajtó bizottsága május 27-re összehívta a tanácsülést. A most nyert tájékoztatás szerint a tanácsülés ideje módosult. A végrehajtó bizottság a megyei tanács legközelebbi ülését június 3-ára hívta össze Békéscsabára. Napirenden szerepel a megyei 1989. évi összesített és központi költségvetés zárszámadásának értékelése 2. Beszámoló a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi állandó bizottságának munkájáról. 3. A tanács a ipar szerepe és gazdálkodása. 4. A megyei tanácsnak állandó bizottságainak és a végrehajtó bizottságnak 1970. második félévi munkaterve. 5. A megyei népi ellenőrzési bizottság második félévi munkaterve. Végül pedig bejelentések és interpellációk- A háztájiban is választékos a növénytermesztés Tótkomlóson A tótkomlósi Viharsarok Tsz sokrétű segítséget nyújt tagjainak ahhoz, hogy a háztáji gazdaságokban minél nagyobb eredményeket produkáljanak. Ebben a kollektív gazdaságban valóban a közösség szerves részévé vált a háztáji. Országosan elismerésre méltó kezdeményezés volt többek között, hogy tojáshibrideket adott a szövetkezet tagjainak s odahaza, gondosan berendezett ólakban megfelelő díjazás ellenében termelik a tojást. Újabb lépés volt a háztáji föld sokrétű hasznosítása. Nemcsak kukoricát, burgonyát és zöldségfélét termelnek a háztáji földön a tagok, hanem aprólékos gondosságot igénylő, de magas jövedelmet biztosító virágmagot, fokhagymát, zöldbabból vetőmagot és egyéb fontos növényt. A jól szervezett tavaszi munka azt bizonyítja: a tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben a háztáji munka egyáltalán nem ment a közös rovására. A rendkívül szeszélyes, esős tavasz ellenére időarányosan készülnek el minden fontos tennivalóval a földeken és a nagyüzemi kertészetiben. a, Marosi buzgárok Úgy beszéltük meg Nemes Ferenc alezredessel, ha Makóra megyünk, előtte telefonon értesítjük a szegedi parancsnokságot. Így is történt. Amikor a Maros-híd lábánál kiszálltunk a gépkocsiból, Tímár Sándor alezredes, Csecs István főhadnagy és Komola Csaba főhadnagy, a Központi Tiszthelyettesi Iskola KI&2-titkára várt bennünket. Gumicsizmára öltöztünk és hajóra szálltunk. A tajtékzó Maros sötét hullámokban hömpölygött s a hajó csavarja vastagon podrosította a haragos vizet. Az ártéren szőlő- és gyümölcsös ültetvények felett hajóztunk. A víkendházak tetejéről csak a gerinc látszott. Szabó Kálmán őrnagy hajóparancsnok irányításával lavíroztunk egész a marosi buzgárokig Szükség volt a lavírozásra, nehogy valaminek nekivágódjon a hajó teste és felboruljunk. A veszélyeztetett körzetben több ezer ember dolgozott. Madártávlatból ez olyan lehet, mint amikor az ember egy nyüzsgő hangyabolyt lát. A mentett oldalon hét buzgár egymás mellett! Mindegyik szelidülőbeli. Az ember akaratának a Miaros vize is engedelmeskedik. Az árterületen, a töltés lábánál pontonok. Cölöpverő gépek, rajta katonák, polgáriak és az árvízvédelmi készenléti szolgálat valamelyik vízügyi igazgatósághoz tartozó munkásai. Mint a géppuska úgy ropogott a légkalapács. Tíz-tizenkét méter hosszú szádlemezeket nyomtak a gát oldalába, szorosan egymás mellé, hogy a Maros ne szakíthassa át az amúgyis átázott töltést. Dégien Imre államtitkár, az OVH igazgatója a védekezési munkákról a következőket mondotta: “ A négy évvel ezelőtti dunai árvíz búzaárai csodálatos erői kifejtésre késztették az embereket. Az ittenihez nem találok szavakat. A védekezési munka legnehezebb része a Központi Tiszthelyettesi Iskola növendékeinek és a segítségükre siető szovjet alakulatoknak jutott. Koloncsák István alezredes arról beszélt, hogy katonáival a buzgárok keletkezése óta a helyszínen tartózkodnak. Szerdától péntek reggelig nem volt pihenőjük. Nem is lehetett, mert olyan alattomos buzgárral, mint az itteni, még az országban sem találkoztak. A mentei oldalon két-három napon át szaporodott a víz. Nem találták meg azt az eret, amelyik a Marosból odavezet, amikor végre megbugyant, akkor pontonokon homokzsákokat szállítottak és a feltételezett buzgár nyílása irányába dobálták. Amikor ezer—ezerötszáz zsáknál tartottak, szóltak a Budapestről odairányított könnyűbúvároknak, sétáljanak le és terítsék be a zsákokat fóliával. Néhány perc múlva a búvárok visszajöttek és azt mondták, hogy a zsákokat nem találják. Csak feltételezik, hogy a keletkezett buzgár beszippantotta, és valahol a töltés aljába szorította. Később találtak egy nagy nyílást s abból következtettek erre. Közben a mentett oldalon hatalmas erővel folyt a zsákvár építése. A víz egyre jobban bugyogott s a három méter széles, 8—10 méter magas zsákfalat negyed annyi idő alatt készítették el a magyar és a szovjet katonáit, mint a közmunkára kirendelt polgári erők. Felvételeket készítettünk az itt folyó munkákról. A látvány lenyűgözően szép volt, de nagyon idegfárasztó. Amikor Makón ismét beültünk a gépkocsiba, hogy Békéscsabára utazzunk, fotóriporterünk fáradtan zuhant az ülésre és elaludt. Ekkor értettem meg, hogy miért kellett Makót kiüríteni, a lányokat, asszonyokat, gyerekeket és öregeket Vásárhelyre és Szentesre költöztetni. Idegölő munka az, ami a Maroson az emberi élet mentéséért folyik. S ezt estik kötélidegekkel lehet elviselni. Dur»st Károly Cölöpverő gépek munka közben. Verik a szádlemezeket a buzgárok útjára néphadseregünk műszaki alakulatai. Fegyvertárát«*?. Martinov alezredes, a szovjet katonai egység parancsnoka, Koloncsák István alezredes és Radvánszki Sándor hadnagy térképen tanulmányozzák a helyszínt, hogy merre járnak. Néhány nappal ezelőtt néphadseregünk katonái még Nagylak környékén védekeztek. Most Marton vannak. Telnek a zsákok. A Központi Tiszthelyettes Iskola növendékei a kiszombori téglagyár bányatelepén több tízezer zsákot töltöttek meg s küldtek a buzgárokhoz. Képünkön Domokos Imre, Dobra János honvéd, Hrabovszki Pál, Németh Sándor, Balogh Gyula, Földi Ferenc növendékek láthatók. (Fotó: Veress Erzsébet) 1970, MÁJUS 28.