Gyulai Hírlap, 1970. január-június (11. évfolyam, 1-50. szám)
1970-05-26 / 40. szám
191e. MAJOS 211 KEDD A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYULAI KIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM Alaposan kiveszi részét az árvíz elleni küzdelemből a Gyulai Vízügyi Igazgatóság Sok ezer forintos felajánlás a károsultak megsegítésén! Az MTI tavasz rendkívül szeszélyes időjárása következtében alig volt olyan vasárnap, amikor a vízügyi igazgatóságon nem kellett volna ügyeletet tartani. Fokozott mértékben érvényes ez most ezekben a napokban, amikor az egész ország lélegzetvisszafojtva figyeli a híreket a Tisza és a Maros vidékéről. Nem közömbös azonban az sem, ami a Körösök környékén történik. A már szinte rendszeres vasárnap déli tájékoztatáson Kádár Imre műszaki titkár közölte hogy az aradi szervektől a délelőtt folyamán kapott tájékoztatás szerint , bár az időjárás változatlanul kedvezőtlen és esős, a Körösök vízgyűjtő területén jelentősebb árhullám van kialakulóban, ennek mértéke azonban az eddigiek szerint nem érezhető különösebben. Figyelemmel azonban arra, hogy a Hármas-, valamint a Sebes-Körösön és a Hortobágy—Bérc folyó alsó szakaszán jelenleg is I., illetve II. fokú az árvízvédelmi készültség és a Tisza rendkívül magas vízállása is visszaduzzasztó hatással jelentkezik a Körösökre, így hosszabb tartamú árhullám-levonulásra, védelmi készültségre van kilátás. A jelenlegi készültségi fokozatok: a Hármas-Körösön, a Sebes-Körös alsó szakaszán I., a Hortobágy—Berettyón II. fokú készültségiét tartanak. A Hortobágy—Berettyón, amelynek igen jelentős szélességű a hullámtere, az igen erős szélhatás következtében hullámverés elleni védekezésre került sor, szakaszosan a folyó teljes hosszában. A védekezés fóliaterítéssel és futórőzsesor elhelyezésével történik. A tájékoztatás idején kapott újabb romániai információból az volt megállapítható, hogy Aradnál és Nagylaknál óránkénti 1 centiméteres apadás tapasztalható. Aradról még azt is jelentették, hogy a simerei vízmércénél az eső következtében kisebb emelkedést észleltek a Maros alsó szakaszán, ennek azonban nincs nagyobb jelentősége. Annak ellenére, hogy a Körösökön is fennáll az árvíz elleni védekezés, a vízügyi igazgatóság igen jelentős személyi állományt és anyagi felszerelést irányított át a veszélyeztetettt területekre. Százhatvan mérnök, műszaki tiszt, technikus, különböző építőipari szakember, hajós, telefonszerelő, ács, gépkocsivezető, kotrómester, gáz- és csatornaőr, azonkívül az igazgatóság ÁBESZ-szervezete teljes felszereléssel a marosi szakaszon tevékenykedik. Csak a különböző gépjárművekből több mint negyvenet bocsátottak rendelkezésre: tehergépkocsikat, vontatókat, trélereket, műhelykocsikat, URH és rádiós kocsikat és 7 szivattyús gépcsoportot. Az együttérzésnek, a segíteniakarásnak ezenkívül is nagyszerű példáját adták az igazgatóság állandó dolgozói. Mintegy 1500-an elhatározták, hogy az árvízkárosultak megsegítésére a napi keresetüket ajánlják fel, de például a vízgazdálkodási osztály a szocialista munkaversenyben elért eredményeiért kapott 8000 forint jutalmat is erre a célra fordítja. Hogy követendő példa, nagyon szerény kifejezés... Nagydíjat nyert a nemzetközi vásáron a gyulai paprikás szalámi A napokban nyílt meg a Budapesti Nemzetközi Vásár, amelyen részt vesz a gyulai húsüzem is. A kiállított termékek elbírálásánál a városunkban a húsüzemben készített paprikás szalámi elnyerte a fővárosi tanács nagydíját. Az értékes és szép kivitelű díj a vásár tartama alatt a Húsipari Tröszt kiállítási pavilonjában marad, utána kerül az illetékes helyre, a gyulai húsüzem vitrinjébe. Békés megyeiek az újraéledő Fehérgyarmaton Szombaton Békés megyéből az árvíz sújtotta Fehérgyarmatra utazó egészségügyi-műszaki küldöttség vezetője, Mizó Mihály, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa telexen jelentette, hogy szerencsésen megérkeztek és szombaton dél óta dolgoznak, hogy a községben helyreállítsák a katasztrófa okozta károkat. A jelenlegi helyzet szerint a nagyközség 1596 lakóépülete közül 265 összedőlt, 243 életveszélyes, 196 víz alatt áll és csak 892 lakható. A hamarosan visszatérő lakosságnak szüksége van zöldségfélére, továbbá mind a termelőszövetkezeteknek, mind a háztáji gazdaságoknak vetőmagra és takarmányra. A fehérgyarmati helyzet közelebbi ismerete alapján a mihamarabbi segítségnyújtásról az operatív bizottság a keddi tanácskozás után intézkedik. Háromszáz ágyas üdülőt építtet Gyulán a Fővárosi Tanács Pénteken délelőtt több hónap óta tartó tárgyalásokra tettek pontot a gyulai városi tanácsházán. Ekkor állapodtak meg, hogy a főváros a régebben tervezett üdülőjét városunkban építteti fel, megtörtént az üdülő részére a telekvásárlás is. Most már a a megvalósítás következik. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy tavaly ősszel Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb-elnökének vendégeiként kirándult Gyulára Sarlós István, a Fővárosi Tanács V. B. elnöke helyettesei társaságában. Akkor került szóba, hogy a Fővárosi Tanács melegvizes gyógyhelyen üdülőt kíván létesíteni. Az itteni körülmények elnyerték a vendégek tetszését, akkor azonban még nem történt végleges döntés. A főváros műszaki szakemberei több lehetőséget vizsgáltak meg az országban, de a város 1 vezetésével folytatott többszöri tárgyalások, az itteni adottságok végül is azt eredményezték, hogy Gyula mellett is döntöttek, mégpedig úgy, hogy az eredetileg 200 ágyasra tervezett üdülőt a pedagógusok üdültetését is tekintetbe véve, 300 ágyas üdülő építését határozták el. A Fővárosi Tanács pénteken Gyulán járt illetékesei dr. Vida István vb-elnökkel megkötötték a végleges megállapodást, megvásárolták az eredetileg a Góliát-szálló számára fenntartott területet a SZOT-MEDOSZ- üdülő szomszédságában. Bejelentették a tárgyaló partnerek azt is, hogy a műszaki tervek készítését azonnal elkezdik, hogy az építkezés a jövő évben beindulhasson, mert 1972-ben már megérkeznek az első üdülő vendégek. A megállapodás érthetően nagy örömet keltett városszerte. Gyula vezetősége évek óta arra törekedett, hogy a fürdő nagyszerű adottságait valami módon kamatoztatni kellene. Az elképzelés szerint 1000—1200 vendég rendszeres elhelyezése volt a távlati terv és nagyszerű dolog, hogy a megvalósulás most már nem nyúlik a messze távolba. A Fővárosi Tanácson kívül ugyanis már az idén hozzákezdenek a 120 ágyas AFIT-üdülő létesítéséhez, a Tsz-Szövetség 100 ágyas épületet emel, az orvosi garszonépület megvalósításába bekapcsolódik az egyik kecskeméti vállalat. Ha mindezt összeadjuk és hozzávesszük a Park Szállót, a csaknem 100 személyes kempingtábort, az a merész elgondolásnak tűnt 1200 vendég fogadási lehetősége, az állandó, rendszeres üdültetés, sokkal élőbb válik realitássá. Úgy gondoljuk, városunk vezetése minden elismerést megérdemel azokért a fáradhatatlan, lankadatlan aktivitásért, amit Gyula érdekében évek óta kifejt. Hegyes esemény volt a pártsajtó 25 éves jubileuma Huszonöt esztendővel ezelőtt, s 1945. május 23-án jelent meg megyénkben az első legális kommunista sajtó. Ebből az alkalomból a Békés megyei Népújság szerkesztősége és a Békés megyei Lapkiadó Vállalat jubileumi ünnepséget rendezett a békéscsabai városi tanács dísztermében. Az ünnepségen részt vettek megyénk párt-, állami és társadalmi szerveinek, üzemeinek képviselői, köztük szép számiban gyulaiak is. Az elnökségben helyet foglalt Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb-elnöke, Terencsér Jenő, az MSZMP KB munkatársa, Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója, Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Cserei Pál főszerkesztő, Uhljár Mihály, a békéscsabai városi tanács elnöke, Lehóczky Mihály, a megyei lapkiadó vállalat igazgatója, Csoór István író, Tóth Béla nyomdász, Deák Gáborné a lapkiadó vállalat dolgozója és Kasnyik Judit újságíró. A 2-es számú iskola kórusának énekszáma után Körösztös István színművész szavalta el Váci Mihály Kelet felől című költeményét, ezt követően Cserei Pál főszerkesztő köszöntötte az ünnepség részvevőit. Az ünnepi beszédet Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára mondotta. Köszöntötte a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében a szerkesztőség, a kiadóhivatal, a lapkiadó vállalat, a nyomda dolgozóit, a lapterjesztőket és az újság tudósítóit. Méltatta a kommunista sajtó jelentőségét és az ünnepelt újság szerepét, amelyet mindig igyekezett becsülettel betölteni. Hangoztatta: az újságírók legyenek továbbra is meggondolt, bátor harcosai a társadalmi haladásnak. Befejezésül felolvasta azt a levelet, amelyet az MSZMP Békés megyei Végrehajtó Bizottsága intézett a Népújság szerkesztőségéhez és átadta Az eredményes pártmunkáért emlékplakettet Cserei Pál főszerkesztőnek és Varga Dezső olvasószerkesztőnek. A szerkesztőség és a lapkiadó vállalat a jubileum alkalmából Huszonöt éves a pártsajtó emlékplakettet alapított. Lehóczky Mihály igazgató ötven, a megyei sajtó szerkesztésében, terjesztésében, propagálásában sok éven át eredményesen dolgozó részvevőnek. Gyuláról Jámbor István, a városi pártbizottság első titkárának, Balogh Imre, a járási pártbizottság osztályvezetőjének és Csoór István írónak átnyújtotta a díszes plakettet és három munkatársnak: Deák Gábornénak, a lapkiadó dolgozójának, Kasnyik Judit és Iván László újságíróknak a kiváló dolgozó kitüntetést. Befejezésül a kitüntetettek részére fogadást rendeztek. Kétnapos belgyógyász [UNK] kongresszus Gyulán Mint már hírt adtunk róla, május 28-án és 29-én Gyulán, a városi tanácsháza dísztermében rendezik meg Békés és Csongrád megyék belgyógyászainak kongresszusát, amelyen nagyváradi orvosok is megjelennek és fel is szólalnak. A nagy jelentőségű tanácskozást Magyar Imre professzor nyitja meg. Az első nap előadói között szerepelnek. Békéscsabáról Csikász J., Sonkoly K. és Borbola J., Gyuláról Fluhár J. és Somogyi E , Makóról Szász K. és Tiszai A., Orosházáról Dani Gy., Kováts A., Resetár M. és Lakatos L., Nagyváradról Popp S., Fricz A., Vass S. és Popper A. orvosok. Az előadásokat kerekasztal - konferencia követi. A második nap előadói között szerepel Piti E., Sári J., Novaszel F. és Somos T. Szegedről, Gyuláról Mandik É., Hutter K., Déli L., Iványi J., Pintér M., Hódmezővásárhelyről pedig Dobó M. orvosok. Az elhangzó előadásokat ismét kerekasztal-konferencia követi. A kongresszus idején műszerügyi kiállítást is rendeznek a kórház kultúrtermében. *** A szegedi árvízi helyzet miatt a kongresszust ugyanazokkal az előadókkal későbbi időpontban tartják meg. Erről a sajtóban híradást adunk. Hetvenhatezer liter tej Ennyi tejet szállítanak naponta Gyulára, a tejporgyárba a megye különböző községeiből, a termelőszövetkezetekből és a háztáji gazdaságokból. Ennek a mennyiségnek körülbelül az egyharmadát a főváros lakosságának ellátására naponta továbbszállítják speciális vagonokban. Fotó: Béla. O.