Gyulai Hírlap, 1970. július-december (11. évfolyam, 51-101. szám)
1970-10-27 / 83. szám
Kukorica-rekorderek Október végéig betakarítják a kölest • Elindították külföldre az első szállítmányt Hazánkban a mezőgazdasági nagyüzemek egyikében-másikában manapság már nem érika a világszínvonal. Erről bizonykodik az Orosházi Állami Gazdaság példája. Ebben az állami gazdaságban igen meghonosodott a hosszú tenyészidejű kukorica és rekordtermésekkel tizet. 1069-ben Holdanként 45,imázsát takaríthattak be rhájl/sil morzslkén át számítva. Az idén nem kedvezett az esztendő és a fagy is rendkívüli károkat okozott, mintegy 10—13 százaléknyit rabolt el a termésből. Mégis nagyon szép eredményeket látnak az állami gazdaságban. Holdanként 40—42 mázsás májusi morzsolt kukoricát főz fül,- de miképpen rekord. Ha hektálja, átszámítjuk és a nemzetközi terméseredményekkel összemérjük, akkor rögtön látjuk, hogy nem csak az ország egyik legjobb kukorica-rekordere az állami gazdasági. Hanem Európa és a Világ egyik legjobb rekordere. A kukoricalerllő amerikai területeket is károsította az idén betegség, így tehát az összehasonlítás mégi kedvezőbb képet mutat. A gazdaságban október 9-én kezdték meg a betakarítást; naponta négy Ernái csötörö kukoricakombájn dolgozik, a napi teljesítményátlag 20 vagon. Kivált eddigi munkájával Molnár József és Szvarcez István tröktorok, hiszen 70, illetve ronos teljesítményt ért el. Az állami gazdaságban 560 holdon fizet a BFSK 1—6 fajta. Az össz-szántóterületnek a kukorica jelenleg csak 1o—15 százalékát foglalja el. Nem használják, nem alkalmazzák a fajtalépcsőt, nincs rövid tenyészidejű kukoricájuk, csupán ez a késői érésű, hosszú tenyészidejű, de bőven termő fajta. Az eddigi tapasztalatok szerint bevált. Október elején megkezdhető a betakarítás. Bár az ideiév kitolódott, regionnal kényt siethettek érésre szeptember végén. Húsz nap alatt így aztán betakaríthatják a csöveket. Megéri a region kiszórása, hiszen holdanként nem kerül többe egy mázsa kukorica értékénél a vegyszer, viszon a termés időben fedél alá kerül, s így jobban fizet. Mar 1 jól bevált módszerekkel és agrotecnikával készítik elő a talajt, ősszel szántanak, műtrágyáznak, tavasszal < kilogrammot vetnek holdanként és vetés után azonnal a terülés teljes egészén vegyszereznek. Jövőre, éppen mert a rekordok köteleznék is, 2 ezer holdon termesztenek majd kukoricát, ugyanezt a fajtát, s remélhetőleg hasonló eredményekkel. Igen intenzív az állami gazdaságiban a növénytermesztés. Észtélidőről esztendőre ezer holdon díszük tavasszal a borsó. A Szegedi Konzervgyárral jó kapcsolatot építenek ki és ez a növény garantálja, hogy már a tavaszi hónapokban pénzhez jut a gazdaság. A borsó betakarítása után a területet disztillerezik, kultivátorozzák és előkészítik a magágyat, vetésre a kölesnek. Nagyon megéri. Exportálják. Holdanként 10 és fél mázsát fizet, ami már szép pénz. Ausztriába és Németországba küldik innen Orosházáról a megrakott vagonokat. Egy holdról aztán kölesből 6—6 és fél ezer forintot, borsóból 9 és fél—10 ezer forintot tudnak levenni. A termesztést teljesen gépesítették, nem foglalkoztatnak kézi munkaerőt. Ezekben a napokban nyolc kombájn dolgozik a kölestáblákon, október végéig befejezik a betakarítást. Erre a pénzes növényre sem járt rá ez esztendő, tavaly 12 mázsát adott holdanként, az idén tíz és felet. Elindították már az exportszállítmányt is, október 19-én Ausztriába. Annál inkább megéri a kétszeres hasznosítás, mert a köles után még búza alá is elkészítik a területet. Egy-egy ilyen táblára egy évben 10—20 mázsa műtrágyát szórnak ki. Sz. Lukács Imre I szakszervezeti jogok érvényesülésének tapasztalatairól tárgyalt a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott a SZOT székházában. A tanácskozás elé terjesztett javaslatok alapján a szakszervezeti jogok érvényesülésének tapasztalatairól és a szakszervezeti taggyűlések helyzetéről, továbbfejlesztéséről tárgyaltak. A öEQT elnöksége határozottan állást foglalt abban, hogy a szakszervezeti taggyűlést továbbra is az alapszerv legfelsőbb fórumának kell tekinteni. A választott vezető testületeknek e tanácskozáson kell a szervezeti dolgozók véleményét kikérni és a korábbi határozatok végrehajtásáról beszámolni, indokolt azonban, hogy a szakszervezeti taggyűlések kötelező megtartásában több szabadkézt kapjanak az alapszervezetek. lehetővé kell tenni, hogy évente ne négyszer, hanem kétszer legyen kötelező a taggyűlés, azzal a fenntartással, hogy minden esetben,amikor a döntésre kerülő téma indokolja, össze lehessen hívni a taggyűlést. Ezt a javaslatot majd a Magyar Szakszervezetek XXII. kongresszusa elé terjesztik. Az új Munka Törvénykönyvében rögzített szakszervezeti jogok hatálybalépése óta csaknem három év telt el. Megállapították, hogy a vállalati kollektívák megelégedéssel fogadtak a kikőélnek velük, gyakorolják azokat. A szakszervezetek eddig a közös szabályozási, a döntési és az egyetértési jogkört gyakorolták leginkább. Sokan nem ismerték még fel, hogy a véleményezési, az ellenőrzési és a beszámoltatási jog is jelentős eszköz az üzemi demokratizmus fejlesztésében. Találkozni azzal a szemlélettel is, amely a Vétójogot tekinti alapvetőnek, e felfogás híveit meg kell győzni arról, hogy ez csak a végső eszköz a dolgozók jogainak védelmében. A vitákat elsősorban egyeztetéssel kell megoldani. A SZOT elnöksége megállapította, hogy a szakszervezeti jogok köre elegendő, újabbak kialakítása nem szükséges, a meglevőket kell határozottabban alkalmazni. A felsőbb szintű szakszervezeti testületek az eddiginél hatékonyabb oktató-nevelő és irányítói munkával gondoskodjanak arról, hogy a vállalati szakszervezeti szervek az érdekvédelem és az üzemi demokrácia éppen olyan fontos részének tekintsék az ellenőrzési és véleményezési jogkört, mint az egyetértési és döntési hatáskört. (MTI) A Felszabadulási Emlékműtől a Kner Nyomdáig Kiállítás és lakásbemutató nyílt meg a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat fennállásának 25. évfordulója alkalmából Fennállásának negyedszázados jubileumát ünnepli a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat. Ebből az alkalomból tegnap. Hétfőn ünnepséget rendeztek Békéscsabán, a vállalat központi irodájának tanácstermében. A megemlékezésen megjelen Simon Jenő, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Iparfejlesztési Főosztályának helyettes vezetője, Csepregi Pá i, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Gyulavári Pét, a békéscsabai Városi pártbizottság első titkára, Pauka Mihály, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője, Vantetra János, a városi tanács vb elnökhelyettese. Kneifer Alttáti az Építők Szakszervezete Megyei Bizottságának titkára, Galdberger János, a RiSZOV elnöke, a megyeszékhely több vállalatának igazgatója, valamint a vállalattal kapcsolatban álló üzemek néhány képviselője. Ott voltak a vállalat alapító tagjai közül: Ö6csifc Mihály művezető, id. %Silók Mihály kőműves, Kiss János kőműves, Korbács Pál ács, országgyűlési képviselő és Mészáros Mihály ács, akik jelenleg nyugdíjas éveiket töltik. A vállalat fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Slvlenyovszky János, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója tartott ünnepi beszédet. Ebben megemlékezett az elmúlt, eredményekben és gondokban gazdag negyed évszázadról. *— Ezerkilencszáznegyvenöt május 3-án ötvenkét szervezett építőmunkás — kezdte ünnepi beszédét — megalakította a Békéscsabai Építőmunkások Termelőszövetkezetét. A szövetkezet egyre növekvő tagsága mindjárt a megalakulás után bekapcsolódott a háború okozta rombolások, épületkárok helyreállítási munkálataiba. Ezerkilencszáznegyvennyolc áprilisától kezdte meg működését a jelenlegi állami építőipari vállalat, mint a szövetkezet jogutódja. Az elmúlt negyed évszázadban a vállalat dolgozói jelentősen hozzájárultak a felszabadulás idején igen elmaradott Békés megye arculatának átformálásához. Alig van manapság a megyében olyan helység, ahol kisebb-nagyobb objektumok ne őriznék kezük munkáját. De ezenkívül az ország más részein is ott voltak a vállalat dolgozói a jelentősebb beruházások megépítésénél. A vállalat igazgatója részletesen szólt az elmúlt 25 év munkájáról. Többek közt elmondta, hogy eddig csaknem négy milliárd forint építkezés megvalósításában vettek részt Békés megyében, s mindezzel jelentősen elősegítették a megye iparosodását. A vállalat dolgozói büszkék arra, hogy a Vi-Háf SSiokböfi olyan országos jelentőségű üzemeket építettek, mint amilyen Orosházán az üveggyár, Békéscsabán a komervgyár, a szerszám- és gépelemgyár, a kötöttárugyár, valamint a rekonstrukciók, amelyek megyénk ipari fejlődését segítik elő. A vállalat dolgozói jelentősen közreműködtek a mezőgazdaság fejlődésében is. Az elmúlt negyed évszázad alatt több tízezer férőhellyel növelték a korszerű állattartást szolgáló létesítményeket. A lakásépítési programot minden esztendőben becsületbeli ügyüknek tekintették s arra törekedtek, hogy túlteljesítsék a megadott tervszámot. Az eltelt 25 év alatt csaknem ötezer lakást építettek. Eközben igen jelentős az a lakásszám, amelyet az OTP lakásépítési akciójának keretében emeltek meg,y éükben. Lehetőségeikhez mérten törekedtek a műszaki fejlesztésre és a korszerű technológia alkalmazására. Így jórészt saját erőforrásaikból és a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat közreműködésével létrehozták a poligon-üzemet, ahol korszerű nagypaneleket gyártanak a lakásépítkezésekhez. Ennek létjogosultságát és jelentőségét bizonyította különben az ünnepség után az az 31 lakásos épülettömb, amelynek átadását a napokban kezdték el Békéscsabán. Az eredményekben gazdag évfordulóhoz igen sokban hozzájárult a vállalat dolgozóinak szocialista munkaversenny-mozgalma, hiszen jelenleg már 72 szocialista címet nyert brigád csaknem 750 tagja vesz részt ebben a szocialista embert formáló folyamatban. Az ünnepi beszéd után a meghívott vendégek és a vállalat dolgozói megtekintették a negyed évszázados fejlődést bizonyító kiállítást, ahol fényképek, grafikonok és makettek szemléltetik a megtett utat. A hatást még csak növelte az a filmvetítés, amely áttekintést nyújtott a sikerekben gazdag 25 esztendőről, a békéscsabai Felszabadulási Emlékmű építésétől a Kner Nyomdáig. Ezen felül az is, hogy ebből az alkalomból nyitották meg— a jubileumi kiállítással együtt — a műszaki-propaganda könyvhónapot. Az ünnepség után a részvevők ellátogattak a kerámia nagypanelekből épített 50 lakásos tömbhöz, ahol a modern hakásbemutatót tekinthették meg. Az épületben három lakást bútorozott be a Békéscsabai Faipari, a Mezőberényi Faipari, valamint a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz. A látogatók elismeréssel nyilatkoztak a lakásbemutatóról, mivel a három lakást igen célszerűen és esztétikailag is minden igényt kielégítően rendeztek be a kisipari szövetkezetek. A kiállítást és a bemutatót követő fogadáson a Körös Hotelben Simon Jenő, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Iparfejlesztési Főosztályának helyettes vezetője pohárköszöntőjében nagyra értékelte a vállalat 25 év alatt elért eredményeit, főként azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a műszaki fejlesztésért tett. Mint mondotta: Békés megyében példamutatóan megvalósult az építők, a beruházók, a tervezők és az építőanyagot gyártók együttműködése. Bunkó Mihály, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője azt kérte az építőktől, hogy ezután is legjobb tudásukkal segítsék a tervezett beruházások végrehajtását, a megye arculatának formálását. I*. P. Ursenyovszky János Igazgató Ünnepi beszédében méltatja a vállalat elmúlt 30 évének munkáját és megnyitja a kiállítást. V keré’ iir u: pn*- ->f 1 épített 75 lakásos tömbben három lakást ’ '‘orozott be a'Békéscsabai Faipari, a M ' herényi F" Ipari és ‘ 'gtilai Fa- és I ' Útoipari KS.. A látogatókismeréssel nyilatkoznak a korszerű elemekből ellett lakásokról és bútorokról. (Fotó: Demény Gyula)