Gyulai Hírlap, 1970. július-december (11. évfolyam, 51-101. szám)

1970-09-18 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 30 fillér zsid, szeptember péntek 11 BÉKÉS MEGYEI KÉPÚJSÁG GYULAI KIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Elkezdődött a háromnapos országos történész vándorgyűlés Csütörtöktől kezdődően a vá­rosi tanács díszterme három napon át országos tudományos tanácskozás színhelye. A törté­nész­ vándorgyűlésen több mint másfél százan vesznek részt, száznál többen a fővárosból, az ország különböző részeiből és csaknem ötvenen a Békés me­gyei helytörténeti kutatók és honismereti munkások közül. A vándorgyűlés­ részvevőit Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte a vendéglátó megye és Gyula város nevében. A megnyitó után dr. Benda Kálmánnak, a Magyar Történelmi Társulat alelnökének felkérésére dr. Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója tartotta meg ,,Munkásmozgalom­­történet és helytörténet" című előadását. A nagy érdeklődéssel hallgatott beszámoló behatóan értékelte a Tanácsköztársaság 50. és a felszabadulás 25. évfor­dulójára megjelentetett helytör­téneti munkákat. Az előadó a további kutatások irányára és módszerére nézve is fontos út­mutatásokat adott. Az előadáshoz kapcsolódva az első napon felszólalt Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Mondanivalójában a szocialista mozgalmak történetére vonat­kozó kutatások eredményeinek felhasználásáról és a kutató­munka továbbfejlesztéséről szólt. További felszólalók voltak dr. Boros József, dr. Glatz Fe­renc és dr. Vértes Róbert buda­pesti, valamint Takács László megyebeli kutató. Az országos vándorgyűlés el­ső napi programjához kapcso­lódott a kistanácsteremben meg­rendezett reprezentatív könyv­­kiállítás, amely az MSZMP Köz­ponti Bizottságának kezdemé­nyezésére valósult meg és a nagy évfordulókra kiadott leg­jobb helytörténeti munkákat tárta a résztvevők elé. A találkozó résztvevői csütör­tökön délután Szerdahelyi Ist­ván, az Erkel Ferenc Múzeum igazgatójának vezetésével meg­tekintették a várat, a múzeumot és a Várfürdőt. A tanácskozás második nap­ján, ma, pénteken dr. Be­rend T. Iván egyetemi tanár, a Törté­nelmi Társulat főtitkára elnököl. Dr. Szabad György budapesti egyetemi tanár, a Magyar Tör­ténelmi Társulat helytörténeti szekciójának megalakulásáról és programjáról számol be, majd dr. Szabó Ferenc, a Békés me­gyei Levéltár igazgatója. „A helytörténetírás és az üzemtör­ténetírás kapcsolata” című elő­adása következik. Ma, pénteken este a vándor­­gyűlés résztvevői baráti beszél­getésen vesznek részt a SZOT- szállóban. Ez alkalommal dr. Vida István, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke Gyula fejlődéséről és idegenfor­galmának további terveiről tá­jékoztatja a vendégeket, akik szombaton Szarvasra látogatnak. November közepére bekötik a gázt a fa- és fémbútoripari szövetkezet ipartelepi épületeihez A vízzárak hiánya késlelteti az árkok betemetését A DÉGÁZ szegedi építési osz­tálya végzi az új ipartelepen a hálózat bekötését a fa- és fém­­bútoripari szövetkezet épületei­hez. Ezzel a ktsz lesz az első fo­gyasztó a vezetéken, amelyre a többi ott levő vállalat is rákap­csoltathatna. Egyébként itt egy éve fekszik már a földben a vezeték — kihasználatlanul. A nyomásszabályozó épület is kész, most abban a technológiai sze­relést kell elvégezni. Dolgoznak a DÉGÁZ emberei a tejporgyárban is, ahol a nyo­másszabályozók műszaki átadá­sát tegnap, csütörtökön tartották meg. A rákötés már korábban megtörtént, a vezeték a nyo­másszabályozó házig azóta is gáz alatt van. Szeptember 22-re üte­mezték a kazánház és a porító­­üzem műszaki átadását. A városban több helyen vég­zik ezekben a napokban a há­lózatépítést, ami a közlekedés­ben meglehetősen komoly gon­dokat, nehézségeket okoz. A Szent István útival lapunk egyik kö­zelmúltban megjelent számában foglalkoztunk. Most fel kell hív­nunk a figyelmet a Városház és a Kossuth utcában folyó, illetve szünetelő hálózati munkálatok­ra, annál is inkább, mert ked­den a déli órákban könnyen sú­lyos balesetet okozható karam­bol történt a bútorbolt előtt. Mint köztudott, a Városház ut­cában a Szabadság tértől a szö­kőkút előtti kanyarig hetek óta felbontottan­­ áll az úttest széle, a kiásott föld a közlekedé­si út jó részét elfoglalja. Ugyan­ez a helyzet az SZTK-tól kez­dődően a Kossuth utcában is. Az említett baleset is elsősor­ban a leszűkített úttest rovására írható. Az­ történt ugyanis, hogy a zöldségbolt előtt teherautó várakozott, amikor a központ felől kerékpáros férfi, a fürdő felől pedig egymás mögött két motoros közeledett. A kerékpá­ros pontosan a legkritikusabb helyen cikk-cakkban ment, így az LS 99—41 számú motoros csak úgy tudta elkerülni az ös­­­szeütközést, hogy erősen balra tartott. Az úttestet azonban ke­véssel azelőtt locsolták, így csú­szós volt, aminek következté­ben a motor elcsúszott és csú­szott vagy 15 métert, tulajdono­sa pedig vagy tízet. Az ügyben a rendőrség a vizsgálatot meg­indította, de ez az eset is foko­zottan figyelmeztet. A DÉGÁZ kirendeltségvezető­je szerint a már korábban ki­ásott árkokat azért nem tudják még mindig betemetni és a köz­lekedési utat helyreállítani, mert hiányzik egyéb anyagokon kí­vül 120 vízzáró. Ezek gyártása a szigorú technológiai követel­mények miatt nehézkes. Szege­den és a gyulai kirendeltségen is készítik a zárakat, de jellem­ző, hogy egynek az elkészítése több mint 8 órát igényel. Ha a zárak behelyezése nélkül be­tömnék az árkokat, a vízzárók elkészülte után újra ki kellene nyitni. A gázszolgáltató vállalat ar­ra törekszik, hogy a már hos­­­szan tartó és kellemetlen állapo­tokat a lehető legrövidebb időn belül felszámolják a gyulai ut­cákon. Fővárosi és kerületi tanácsi osztályvezetők látogatása Gyulán Csütörtökön délelőtt külön­­autóbusszal harminchét fővárosi és budapesti kerületi tanácsú szociálpolitikai osztályvezető ér­kezett kétnapos tartózkodásra városunkba. Először a főváros felügyelete, illetve hatáskörébe tartozó szociális otthont látogat­ták meg, ahol megismerkedtek a gondozottak elhelyezésével és egyéb körülményeivel. Felkeres­ték az öregek három­ napközi otthonát és tájékozódtak általá­ban a gyulai szociális gondos­kodásról. Itt tartózkodásuk­­ alatt megis­merkedtek a város nevezetessé­geivel, felkeresték a városunk­ban épülő 300 ágyas fővárosi ta­nácsi üdülő kijelölt és megvásá­rolt telkét a fürdő közelében. Közölték, nagy érdeklődéssel várják az üdülő felépítését és üzembe helyezését. Itt adunk hírt arról, hogy szeptember 29-én a békéscsabai városi pénzügyi, egészségügyi, építésügyi állandó bizottságok, a szociálpolitikai albizottság és az egészségügyi intézmények veze­tői látogatnak el városunkba. Nyilvános árverésen percek alatt megvásárolták a bontásra kerülő Béke sugárúti házakat Úgy látszik, elegendőnek bizon­­ nyult a piaci hangosbemondó­k néhány híradása arról, hogy a tanács építés-közlekedési osztá­lya a Béke sugárút elején kisa­játított házak bontására nyilvá­nos árverést hirdetett.. Kedden délután a kitűzött időpontban már az érdeklődők tömege to­longott a volt Salánki-ház ud­varán. A falra rögzített térké­pen berajzolva láthatók voltak a Béke sugárút 3, 5, 7, 8 és 11 szám alatti házak, az udvarokon levő épületek és három épület a Tanácsköztársaság útján is, amelyek összefüggnek az idősze­rűvé vált bontásokkal. Az árverésre került épületek a 3-as számtól kezdődően a kö­vetkező kikiáltási áron szere­peltek: az úgynevezett Soóky­­féle épület 20, a mögötte levők 8,5 és 10 000 forint, a Salánki­­ház 25, a Nagy Jenőé 40, a ru­házati bolt 40, a mögötte levő két épület 8 és 6, a Keravill­­ház két másik épülettel 20, 15 és 2000 forinttal került kikiál­tásra. Az árverésre váltakozva vagy hatvanan jöttek össze és alig telt el háromnegyed óra, a 12 épületből kilencet meg is vá­sároltak. A szerződéseket szer­dán reggel foglalták írásba az építés-közlekedési osztályon, ahol időközben elkelt a még megma­radt három épület is. A vételárat október 15-ig kell befizetni, kívánatra esetleg két részletben, voltak azonban töb­bek, akik egy összegben vállal­ták a vételár kifizetését. A bontásokat november 30-ig be kell fejezni és a terüléket meg­felelő állapotban kell átadni. Érdekes, hogy még szerdán is többen jelentkeztek vételi szán­dékkal a tanácsházán, ahol azt a felvilágosítást adták, hogy az első nyilvános árverést újabb, vagy újabbak követik. Eddig már kétezernégyszáz vendég a gyógyüdülőben Kedden érkezett a hatodik cso­port a SZOT—MEDOSZ Gyógy­üdülőbe, köztük a 2­400-ik be­utalt. Mint az elsőtől kezdve mindegyik turnust, őket is az üdülő kultúrája várta a nem nagy bizalmat keltő pályaudva­ron. A hangosan beszélőn min­den alkalommal elhangzanak az üdvözlő szavak: „Köszöntjük kedves vendégeinket...” Fel­hívják az érkezők figyelmét, hogy a megállóhelyen külön­­autóbuszok állnak az érkezők rendelkezésére, a vendégek és csomagjaik szállítására. Az üdülőben, a beutaltak el­beszélése szerint, szíves fogad­tatásban részesülnek. A minden alkalommal megrendezett műso­ros ismerkedési est megteremti az alaphangulatot az üdüléshez, a pihenéshez. Kora reggeltől or­vos áll a beutaltak rendelkezé­sére a jól felszerelt rendelőben, elsőként a belgyógyász, később a reumatológiai szakorvos tart ügyeletet. Függetlenül attól, hogy többségükben könnyebb betegek kapnak üdülési, gyógy­kezelési lehetőséget, mégis nagy gondot fordítanak az orvosi el­látásra. Amennyiben szükséges, kórházba szállítják a beteget és előfordult, hogy egy kaposvári trombózisos betegnek vöröske­resztes repülőgépet biztosítottak hazaszállításához. Az­­ üdüléseknél az elsőrendű szempont az elhelyezés és az ét­kezés. A kellemes meglepetések ebben a vonatkozásban sem ma­radnak el.A.., étlapon ugyanis a reggeli, a déli ás az esti étkezés­hez háromféle menü között vá­logathatnak és három napra elő­re kifejezhetik óhajukat. Gon­dolnak a cukrosokra is, három­­­négyféle étel áll rendelkezésük­re. Meszlényi Zoltán, az Állami Biztosító kecskeméti fiókjának vezetője és felesége például így nyilatkoztak: „Osztályon felüli az ellátás, a koszt. Zavartalan, gyors a kiszolgálás, kényelmes körülmények között étkezünk. Az egyik este kocsonyát vacso­ráztunk, nem igaz, milyen nagy­szerű volt, osztályon felüli.” Amint kiderült, a kocsonyát kicsontozott hússal főzik. Az egyik fővárosi íróvendég arról áradozott, hogy milyen udvarias, előzékeny a személy­zet. Elismerésre méltóan dol­goznak a takarítók is, ha előfor­dul valami zavar például a vil­lannyal, 10 percen belül ott van­nak a szakemberek és kijavítják a hibát. Az üdülő dolgozója viszi a gyógyszálló autójával a postára a csomagokat és elintézi a fel­adást. Ugyancsak kimegy az IBUSZ munkatársa is, hogy az esetleges szükséges jegyváltá­sokat lebonyolítsa. Az csak ter­mészetes, hogy elutazáskor is ott áll a különbusz, vagy bu­szok, hogy kiszállítsák a haza­térőket Ilyen körülmények között ért­hető a vendégkönyvben a sok elismerő bejegyzés, a lelkes el­ismerő sorok a gyulai üdülésről. Hazatérve bizonyára jó propa­gandistáivá válnak a városnak, vele a fürdőkombinátnak is, amelyről csak felsőfokú dicsérő szavakkal nyilatkoztak. Sok üdülő kocsival érkezik. A gépjárműveket megfelelő par­kolóhely várja. Fotó: Demény Gy.

Next