Gyulai Hírlap, 1971. január-június (12. évfolyam, 1-51. szám)

1971-01-26 / 8. szám

•▼FLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára 1 forint 1971. január 26., kedd A Békés megyei Népújság gyulai kiadásain évfolyam, 8. szám Megtárgyalta a városi pártbizottság az 1971. évi gazdasági feladatokat Az MSZMP városi bizottsága pénteken Kovács Lajos titkár elnöklésével ülést tartott. A napirenden a végrehajtó bizottság jelentése szerepelt az 1970-es gazdasági év tapasztalatairól és az 1971. évi gazdasági tervről, az ezzel összefüggő feladatokról. A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt esztendőben az ismert nehézségek ellenére fejlődött a város gazdasága, az eredmények sok tekintetben lényegesen jobbak voltak, mint a korábbi években. Ez nem csak a dolgozó kollektívák jó munkáját, a kiesett nemzeti jövedelem pótlására irányuló kongresszusi verseny, mozgalom, a KISZ-szervezetek által kezdeményezett kommunista műszak jelentős eredményeit, hanem azt is kifejezi, hogy a gazdaságirányítási rendszerünkben bekövetkezett változások helyesek voltak és alapvetően jól szolgálják az egész társadalom ügyét. Az ipari termelés növekedési üteme 12 százalék volt, amely megegyezik az 1969-es növekedési ütemmel és meghaladja a megyei 6,7 százalékot. A foglalkoztatottak száma körülbelül 2 százalékkal növekedett, így a termelékenység-növekedés 10 százalékos. A számok arról tanúskodnak, hogy a termelékenység kedvezően alakult a minisztériumi és a szövetkezeti szektorban, a tanácsiban majdnem stagnált, sőt kedvezőtlenebb is az 1969-hez viszonyítva. A nyereség átlagában 22 százalékkal emelkedett. Az emelkedés teljes egészében 52 százalékos arányban, a tanácsiban stagnált, a szövetkezetiben pedig 6 százalékos csökkenés jelentkezett. A továbbiakban tárgyalta a jelentés a vállalatok beruházási tevékenységét, a munkaerő-helyzetet, a szállítási gondokat, majd a mezőgazdaság helyzetét. Az idei gazdasági tervről és az ezzel összefüggő feladatokról szólva megállapítja a végrehajtó bizottság jelentése, hogy amikor az 1970-es gazdasági helyzetet összességében kedvezőnek ítélték meg, akkor már az is eldőlt, hogy az 1971-es év gazdasági vonatkozásban annak a szerves folytatása kell, hogy legyen, s egyben be kell illeszkedjen a IV. ötéves terv célkitűzéseinek valóra váltásába, mivel a mostani év a IV. ötéves terv első éve. Az új tervidőszakra megjelölt gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgálja az 1971. évi terv, a gazdaságpolitikának egyik alapvető eszköze a tervezés, legfontosabb célja pedig az életszínvonal és az életkörülmények javítása. Rögzíti a végrehajtó bizottság jelentése azokat a szempontokat is, amelyeket figyelembe kell venni az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és közlekedés területén. Ipari vonatkozásban hangsúlyozza többek között, hogy nagyobb gondot kell fordítani a munkaszervezés javítására, a vállalatokon belüli munkanélküliség megszüntetésével a munkaerő-megtakarításra, a munkafegyelem megszilárdítására, az indokolatlan munkaerővándorlás felszámolására, a szocialista munkaverseny állandósítására. Biztosítani kell, hogy az ipari termelés 80 százaléka a termelékenység emelkedéséből származzék. A mezőgazdaságban a munkaerőhelyzet, a gépesítettség adottságaira figyelemmel számolni kell a növénytermesztés vetésszerkezeti eltolódására a kukorica és a búza javára. Azok a növények kerülnek előtérbe, amelyek ugyanazzal a gépsorral művelhetők meg. A zöldségféléknél növelni kell az élelmiszeripar — és a város ellátását, gyorsítani kell a modern, nagyüzemi állattenyésztés fejlesztését, különösen a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztésben. A kereskedelem területén fontos a 22, illetve a 66 napos készletek biztosítása a lakosság folyamatos ellátása céljából, a közlekedés vonatkozásában pedig a Volánnak jobb szervezéssel lehetővé kell tenni az igények fokozottabb kielégítését. Befejezésül a gazdaságszervező és irányító munka javítása céljából a pártszervezetek fontos feladataival foglalkozott a jelentés, amelyhez több hozzászólás hangzott el. Ezernégyszáz lakás építi Gyulán a IV. ötéves tervidőszakban Lakásépítést szervező operatív bizottságot alakít a végrehajtó bizottság Napjaink egyik legfontosabb társadalmi problémája a lakáshelyzet, a lakásellátottság javítása, így tartja ezt a városi tanács végrehajtó bizottsága is, ezért tűzte napirendre azt a tervet, amelyet a most induló IV. ötéves terv időszakára dolgoztunk ki. Mielőtt a terv részleteit ismertetném, néhány mondatban beszámolok az országos elgondolásokról. Közismert, hogy az előttünk álló 5 év lakásépítési feladata óriási, hiszen 400 ezer lakást kell megépíteni. Ez közel 30 százalékkal több, mint amennyit a most zárult ötéves tervben sikerült megvalósítani. A feladat nagyságát jól jellemzi, hogy végrehajtásával az ország lakosságának 10 százaléka költözhet új lakásba, ugyanakkor mintegy 20 Békéscsaba nagyságú várost lehetne felépíteni. A kormányzat már gondoskodott róla, hogy a pénzügyi feltételek biztosítva legyenek s emellett óriási erőfeszítések történnek az építőanyagipar és az építőipar kapacitásának fejlesztésére. E kis bevezető után lássuk városunk terveit. Elöljáróban megemlítem, hogy az elmúlt évben tanulmányoztuk a gyulai lakáshelyzetet, a lakásállomány nagyságát, állagát, területi megoszlását. Megállapítottuk, hogy a lakosság várható növekedésére is figyelemmel évi 260—280 lakás építése szükséges, 60—80 lakás egyidejű megszűnése mellett. Ezt az elméletileg számított értéket 1970-ben sikerült megközelíteni, mivel 257 lakás került befejezésre. A IV. ötéves terv időszakára 1400 lakás építését, 400 lakás megszűnését, így 1000 lakásszaporulatot irányozunk elő úgy, hogy állami erőből 300, az OTP által finanszírozott társasházakban 720 és magánerőből 380 lakás megvalósítását tervezzük. Úgy gondolom, nem érdektelen felsorolni, hol kívánjuk elhelyezni a többszintes formában épülő 1020 lakást. Az állami lakásokat elsősorban a Honvéd utcai lakótelepen építjük, ahol még 196 lakás helyezhető el. Ez a lakótelep 1973 végére kiépül és a következő évben a kulturált környezet is kialakul. A további állami lakások helyét még keressük. Erre a célra az autóbusz-pályaudvartól északra eső területet éppúgy számításba vettük, mint a Bokányi és a Blanár utcák keleti oldalát. Ebben az ügyben a jövő év közepéig születik döntés. Az OTP-társasházak részére már előkészítés alatt áll a Törökzug déli része, ahol 540 lakásból álló lakótelep épül a tervidőszak alatt és itt kapnak helyet a KISZ-lakások is. A kedvező idő beálltával elkezdődik a tereprendezés és a terület közművesítése. Tervünk még ebben az évben teljesen befejezni a Budró-lakótelep kialakítását, ahol az év végére a belső út és remélhetőleg a parkosítás is elkészül. Még az idén elkezdődik a Béke sugárúti társasházak építése. A családi házak a város különböző területein épülnek. Erre a célra közel 400 telket alakítottunk ki, illetve alakítható ki, de sor kerülhet a nagyobb tömb belső feltárására is, ahol a rendkívül gazdaságos kistársasházas és sorházas építési módokat kívánjuk — az OTP segítségével — propagálni. Ez utóbbi építési módok gazdaságosak az építtetőnek, mivel kisebb telekre van szüksége, megoszlik a közművesítés költsége, kedvezőbbek az építési kölcsönfeltételek. A terv szerint az építés oroszlánrésze a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatra vár, mivel 800 lakást vitelez majd ki. 250 lakás épül a kisiparosok és a lakosság tevékenységeként 200, lakás a Gyulai Építőipari Vállalattól, 150 pedig a kislakásépítő ktsz-től várható. A végrehajtó bizottság a múlt keddi ülésén az előterjesztett tervet tartalmas vita után jóváhagyta és több, a végrehajtást elősegítő határozatot hozott. Rendelkezett a lakásépítést szervező operatív tanácsi bizottság létrehozásáról is. Vigh József osztályvezető főmérnök Év végi számvetés az anyakönyvi hivatalban Az esztendő az anyakönyvi hivatalban is számvetéssel zárul. Ebből kitűnik, hány gyermek született, hány anya jött szülni Gyulára, hány gyulai ment tájékozatlanságból más városba, hogy ott hozza világra gyermekét. Pontos adatokat tartalmaz a házasságkötésekről, az ötven év után megismételt fogadalmakról, az ünnepélyes névadásokról és arról, hogy az elmúlt évben hányan távoztak városunkban az élők sorából. Mérlegre téve az eltelt tíz esztendőt, megállapítható, hogy 1970-ben a gyulai szülőknek csaknem százzal, a vidékieknek pedig háromszázzal több gyermekük született Gyulán, mint 1960-ban. Évről évre mind nagyobb a családi eseményekkel összefüggő társadalmi rendezvények száma városunkban. Névadó ünnepséget 1960-ban mindössze csak 8 gyermek részére tartottak, 1970-ben már 128 gyermek kaportt utónevet ünnepélyes keretek között. Örvendetes, hogy a család kérésére 92 esetben, míg üzemek által szervezett ünnepségén 36 alkalommal nyújtották át az úttörők a kisdobosnyakkendőket az újszülötteknek, a virágcsokrot az anyáknak. Példaként állhat az üzemek, vállalatok, intézmények, szövetkezetek előtt az eredményes tevékenységet kifejtő harisnyagyári kollektíva kitartó, türelmes munkája Körmendi Miklósné vezetésével, akik már közel 200 gyermek részére szerveztek névadó ünnepséget. Az intézmények közül ide sorolható a megyei kórház, ahol a szakszervezet munkaközösségének megbízottja, Sail Mária végez példamutató szervező munkát. Tíz évvel ezelőtt 218, 1970-ben 245 ifjú pár kötött Gyulán házasságot. A házasságkötések ünnepségének színvonala jól ismert a lakosság előtt. A nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyeret, mint kedves ajándékot sokáig őrzik, a város jelképes ajándékaként. A hagyományos nászindulók mellett mindinkább tért hódítanak Erkel, Bartók és Kodály kórusszámai is. A polgári temetések, az elhunyt hozzátartozók számára a végtisztesség-adás is társadalmi üggyé vált városunkban. Míg 1960-ban kilenc elhaltat temettek el egyházi szertartás nélkül, tavaly már a család, a munkaközösség kérésére 271 társadalmi temetést végzett a temetkezési vállalat. A tanács végrehajtó bizottsága figyelemmel kíséri a jelentkező igényeket és arra törekszik, hogy egy-egy társadalmi rendezvény színvonala egyre nagyobb megelégedést váltson ki a lakosság körében. Vita a gyulai nők helyzetéről Az elmúlt év végén alakult meg a városi nőbizottság. Munkatervüknek megfelelően a napokban tartották idei első jelentős tanácskozásukat Kendra Györgyné elnöklete mellett. A napirenden a párt és a kormány nőkérdéssel összefüggő határozatainak városunkban történő végrehajtása szerepelt. A beszámolót Andó Mihályné, a városi pártbizottság tagja tartotta. Idézte azokat a feladatokat, amelyek Gyula dolgozó női helyzetének megjavítása céljából megoldásra várnak. Tájékoztatta a résztvevőket, hogy az alapszervezeteknél nőfelelősök, a szakszervezeti bizottságoknál nőbizottságok, a KISZ-alapszervezeteknél nőmegbízottak működnek. Ők együtt jelentik a dolgozó nők érdekvédelmét a hivatali, üzemi vezetéssel szemben, hogy társadalmi üggyé váljék a nők megbecsülése a munkahelyeken és segítséget kapjanak feladataik ellátásában. A nőbizottság titkára, dr. Horváth Éva városi főorvos a dolgozó nők életkörülményeinek megjavítása céljából sürgette a félkész ételneműek, az olcsó háztartási gépek jobb beszerzési lehetőségét, valamint a vállalati , bölcsődei helyek bővítését. Felhívta a figyelmet, a nőknek maguknak is gyakorlati lépéseket kell tenniök, hogy még jobban helytálljanak a munkahelyen és a családi életben is jobban megbecsüljék őket. Szebegyinszky Györgyné, a városi pártbizottság politikai munkatársa kifogásolta, hogy a nők érdekvédelmére hivatott szervezetek munkáját még nem sikerült tartalommal megtölteni. Felszólalt a tanácskozáson Székely Jánosné, a művelődési osztály vezetője is. Hangoztatta, a vezető munkakörben dolgozó nők csak akkor tudják betölteni hivatásukat, ha a férjek a lehető legnagyobb segítséget nyújtják a háztartási munkában. Utalt arra is, hogy a nők azért vonakodnak vezető beosztásokat vállalni, mert asszonyi és anyai hivatásuk mellett nem tudják az egész embert kívánó munkakörért a felelősséget vállalni. Ezért inkább lemondanak a magasabb fizetésről. Dr. Baly Hermina főorvos orvosi szempontból sürgette a pályaválasztásnál és a munkahelyi ártalmaknál az orvos és a pszichológus segítését. — ai — Hírek a vízügyi igazgatóságról A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki biztonsági osztályának dolgozói üzembe helyezték a Fehér- és Fekete-Körös közötti lokalizációs töltésen, Gyula és Dénesmajor között épített árvízvédelmi távbeszélő vonalat. Befejeződött a Szőlőskert utcai 500 méteres kút mélyítése, a Gyulai Vízművek víznyerési lehetőségei bővítésének első kútfúrása. Ebből a kútból a szakvélemény percenkénti 500 literes hozamot irányzott elő. A mélyítés következtében a kút vízadó képessége ugyan percenként 660 liter, de a rétegek kedvezőtlen szemcseösszetétele miatt homokmentesen, csak percenként 400 liter hozam szolgáltatására alkalmas.