Gyulai Hírlap, 1973. július-december (14. évfolyam, 50-98. szám)
1973-09-07 / 68. szám
Torták és krémesek A Békés megyei Vendéglő tóipari VéUalatt gyulai cukrászüzemében egyre több finom falatot gyártatják. Míg tavaly, az első félévben termelési értékük másfél millió forint volt, az idén ez az összeg már elérte a kétmillió forintot. A legkedveltebb sütemények közé tartozik a dobostorta, amelyből hat hónap alatt ötezer készült. Gyümölcstortából háromezer, puncstortából 1500, gyümölcskrémes ből 300, krémesből 120 ezer darab. Ehhez a rengeteg édességhez nagy mennyiségű alapanyagot használnak fel. Vajból például 12,lisztből 360, csokoládéból 12 mázsát, tojásból pedig több mint félmillió darabot. Képünkön: Papp Béla diölortát díszít csokoládéval. Miskolci színtársulat Gyulán Mostanában ottképelte a Miskolci Nemzeti Színház fennállásának 150 éves jubileumát, minthogy az ország e legrégibb adandó színházában 1823-ban «ártották az első előadást. A miskolci színház küzdelmes, színes múltra szoros szálakkal kapcsolódott a gyulai színháztörténethez is. Már a múlt század közepétől a század végéig a miskolci állandó színházban nevek, ismert színészek gyakran szerepeltek a gyulai alkalmi színpadokon. A két város színházi élete között az igazi szoros kapcsolat a két világháború között keletkezett. Ebben az időben a miskolci színtársulat igazgatója 1924- ig Sebestyén Géza, a későbbi budapesti színigazgató, majd a tanú öccse, Sebestyén Mihály watt. Sebestyén Mihály 1926 őszén megállapodást kötött Gyula város polgármesterével, hogy társulatának nyári állomáshelye azontúl a Gyulai Erkel Színkör lesz. 1927 nyarától 1940 nyaráig, i&im—augusztus hónapban a miskolci színtársulat játszott a népkerti nyári színkörben. Ez az időszak a gyulai színházi élet virágkora lett, mert Sebestyén Mihály kitűnő művészek nevelőjeként volt ismeretes, színtársulata az időszak legjobb magyar vidéki társulata volt. Olyan, ma már országosan ismert színészek kezdték pályafutásukat a miskolci színtársulatnál és játszottak a nyári idényben a gyulai színkörben, mint Bilicsi Tivadar, Dayka Margit, Gáti József, Kazal László, Kiss Manyi, Kemény László, Kovács Károly, Ladányi Ferenc, Mezei Mária, Neményi Lili, Pethes Ferenc, Rajz János, Sulyok Mária. Sebestyén Mihály színiÜáza a haladó színészek otthona volt. Színházi előadásai a gyulai színházszerető közönségnek felejthetetlen művészi élvezetet adtak. Szinte az egész város sajnálkozása kísérte, amikor az egyre fasizálódó színházpolitika 1939 őszén megvonta Sebestyén Mihálytól a színigazgatói jogot. Még egy évben, 1940 júniusában játszottak a miskolci színészek Gyulán. 1941-ben egy nyári idényben a győri színtársulat játszott az Erkel Színkörben, majd 1944 nyaráig a nagyváradi színtársulat állomáshelye volt városunk. dr. m. d. CEPULuM HÍRLAP A íízefHíjsasg gyulai kiadása, a városi partizottság és a városi tanács lapja. PÖSZERKESZTŐ: CSEREI PÁC SZERKESZTI Iván László Szerkesztőség: STIlO Gyula. Pártszékház. Telefon: 849 üadje a Békés megyei Lapkiadó Vállalat üMg. Békéscsaba. Postafiók pH, Telefon: t1-021. 11-051. • FELELŐS KIADÓ: Lehoczky Mihály A lapot árusításra a gyulai járás postahivatalai terjesztik t A Nyomda Telepe, Békéscsaba Index: 25 909 — ÉPÜL A MÁSODIK MOTEL. A kempingtáborban megkezdték a második motel épületének alapozását. A tervek szerint az új létesítményt jövőre a fürdési szezonra adják át rendeltetésének. — EGY POLSKI ÉS EGY ZSIGULI. A legutóbb megtartott gépkocsi -nyeremény betétkönyv sorsoláson városunkban egy Polski Fiatot és egy Zsigulit nyertek a szerencsés betétkönyvtulajdonosok. „A vár előtti tónál hiányoltuk a pávákat” A SZOT-MEDOSZ-gyógyüdülőnek azonkívül, hogy kellemes pihenést és szórakozást biztosít az ország minden részéből ideérkező vendégeknek, az a másik „haszna”, hogy az üdülőkből egyre több hívet is szerez városunknak. Az elmúlt napokban Budapestről érkezett levél a városi tanács elnökének címezve. „Már másodszor töltöm szabadságom Gyulán a SZOT-üdülőben. Először 1971-ben, majd most augusztus 14-től 27-ig. Most is minden nevezetességet megnéztem, a vár és környéke másodszor bűvöltet, s a Környező Kis tó varázsa minden este sétára invitált. A programunkat férjemmel együtt állítottuk össze, azért, mert meg akartuk ismerni a város hétköznapjait is Sikerült. Az emberek kedvesek, barátságosak, a bolti eladók figyelmes kiszolgálása Budapesten is elkelne. Az áruellátás jó, szép kis házak épülnek és tetszik az új törökzugi lakótelep. Dicséret illeti a mozi vezetőjét is, hogy az üdülőszezonban is igyekeztek bemutatni a legsikeresebb filmeket. Nemhiába mondják Gyulát az Alföld gyöngyszemének. Teljes mértékben egyetértünk ezzel a megállapítással Különösen tetszett a tisztaság, a nagyon szép, hangulatos parkok, a rendezett utcák. Egy amit hiányoltunk, hol vannak a pávák a vár előtti tóról? Befejezésül azt kívánom Gyula város tanácsának, hogy továbbra is fordítson gondot e szép kis város fejlesztésére, az idegenforgalom bővítésére és ápolják a hagyományokat. Munkájukhoz sok sikert kívánok, és azt, hogy minden vendég olyan kellemes emlékkel távozzon, mint mi. Üdvözlettel dr. Horváth Györgyné, Budapest.” Nagy jövedelem nyúltenyésztésből A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ - nél hat mezőgazdasági szakcsoport működik. Köztük egyik legeredményesebb a nyúltenyésztő szakcsoport, amelynek 300 tagja van. Ebből 154-en szerződéses alapon foglalkoznak a nyúltenyésztéssel. A szakcsoport tagjai erre a«. évre 12 ezer nyúl átadására kötöttek szerződést az ÁFÉSZ-szel és ezt a tervüket már teljesítették. Az előzetes felmérések szerint év végére várhatóan csaknem 20 ezer nyulat adnak át a szövetkezetnek. Az utóbbi időkben megnövekedett tenyésztési kedvet elősegítette a kedvező átvételi ár, hiszen a fehér nyúl kilójáért 30, a többiekért 28 forintot fizetnek Ez az ár egyenlő a hízott liba szerződési árával. A szakcsoport tagjai ebben az évben előreláthatóan másfél millió forintos bevételhez jutnak. — ORVOSI ÜGYELET. Szeptember 8-án szombaton 13 órától szeptember 10-ig, hétfőn reggel 7 óráig dr. Petróczky Jenő tart ügyeletet. Szt. István u. 41b. sz. alatt. — RÁDIÓ AZ ÓVODÁSOKNAK. A 8. sz. Volán Vállalat gyulai főnökségének szakszervezeti tagjai egy táskarádiót vásároltak, amelyet szeptember 5-én, szerdán, adtak át a Hajnal utcai óvoda kis lakóinak. SZAKEMBEREK TANÁCSKOZÁSA. Szeptember 5-én a Gyulai Állami Tangazdaságban a Békés és Csongrád megyei Állami Gazdaságok főállattenyésztői és állatorvosai tanácskoztak az állattenyésztés időszerű feladatairól. — SPORTNAP. Holnap, szombaton a vízgépészeti vállalat és az állami tangazdaság szakszervezeti bizottsága sportnapot rendez dolgozóinak a Szanazugban. Megcsinálják a kutat Horváth Istvánná aláírással segítségkérő levelet kaptunk a szentbenedeki határból. „A szentbenedeki volt iskolában levő ivóvízkút elromlott. Több helyen próbáltunk szólni a kút megjavítására, mindeddig sajnos hiába. Mit volt mit tennünk, hozzáláttunk a megcsíp nálásához, hogy legalább a gyermekeiknek jusson ivóvíz. Ledugtunk egy gumicsövet a vascsőbe és azon keresztül szívtuk fel a vizet. Persze ez amolyan szükségmegoldás volt, nem is sokat értünk el vele, így mivel nem találtunk más megoldást, több mint két kilométerről kellett a vizet hordani. Nagyon kérem a szerkesztőséget, mint többgyermekes anya, segítsenek rajtunk. ’ A panaszt továbbítottuk a városi tanács illetékes osztályához. Csatlós Tamás, a vízművek szakembereivel a helyszínen vizsgálta meg a tennivalókat, s ennek eredményeként néhány napon belül hozzákezdenek az elromlott kút javításaihoz. Sikere van az átutalási betétnek Amint arról már beszámoltunk, az OTP új szolgáltatási formával igyekszik segítségére lenni ügyfeleinek. Ez az átutalási betét. Az ügyfél befizet egy összeget az OTP-hez, amelyből az kiegyenlíti az ügyfél lakbérét, villanyszámláját, gáz-, víz-, csatorna, rádió, televízió, távbeszélő, hírlap előfizetési, biztosítási díjait. Az OTP ezt a szolgáltatását október elsejétől kezdi meg. Annyi máris megállapítható, hogy sokan kívánják igénybe venni a városban. Ezt bizonyítja, hogy az utóbbi három nap alatt 200-an nyitottak átutalási betétet az OTP gyulai fiókjánál. Gyula, 1873: Dühöng a kolerajárvány A város történelmének egyik hírhedett éve volt az 1873-as. Az év tavaszán kolerajárvány tört ki, pontosan április 30-án jelentették az első megbetegedéseket a megyei főorvosnak. A korabeli krónikák szerint elég későn, csak július 17-én intézkedtek, s alakították meg a járványbizottságot. Csajt ekkor rendelték el a városban a lakóházak fertőtlenítését. A feszült és kétségbesett hangulatot igyekeztek azzal is leszerelni, hogy megtiltották a halottakért való harangozást. A járvány továbbterjedésének megakadályozására pedig megszüntették a halotti torok rendezését. A megyei főorvos, dr. Kovács István jelentése szerint a városban 744 kolerás megbetegedés történt ebből 461-en haltak meg, s 283-an gyógyultak ki a betegségből. A halotti anyakönyv tanúsága szerint a halottak száma ennél magasabb volt, hiszen a környékbeli tanyákról beszállított halottak nem szerepeltek a város orvosi kimutatásaiban. A szeptember közepéig tartó kolerajárvány „legfeketébb” hónapja a július és augusztus volt. Az ekkor keltezett dokumentumok szerint előfordultak olyan napok, amelyeken 15—20 halottat is elszállítottak az úgynevezett koleratemetőbe O. P.