VILÁGIRODALMI FIGYELŐ 6. ÉVFOLYAM (1960)
1960 / 2. sz. - KAPCSOLATOK - KATONA TAMÁS: Petőfi arabul
zások is, mint a János vitéz ismertetése vagy a Coriolanus-fordításra vonatkozó utalás, hibátlanul pontosak. Az első kiemelkedő fordítás a Dalaim lendületes, egyre fokozódó szenvedélyű tolmácsolása. Hasszúna kisebb-nagyobb nehézségek árán meg tudta tartani az eredeti versszakbeosztást és a sorok hossza sem olyan egyenetlen, mint sok más fordításában. Az utolsó versszakok erős, kifejező nyelve közelíti meg legjobban Petőfiét. A Respublika még a kötet megjelenése előtt, egy folyóirat hasábjain sikert aratott. Formai szempontból Hasszána talán legjobban sikerült átültetése a jól rímelő, szemmel láthatólag nagy kedvvel fordított A nép. Nagy kár, hogy a második és a harmadik versszakot tévedésből felcserélte és az eredeti hatalmas erejű befejezése helyett (Haza csak ott van, hol jog is van S a népnek nincs joga) a különben is bágyadtabban fordított középső versszakkal zárja a verset. A Szeptember végén túl nehéz feladatnak bizonyult. A szép nyelvű, gazdagon rímelő, de kissé erőtlen fordításból hiányzik az eredeti néhány képe (sík világ), sőt egyik legpompásabb sora is (Elhull a virág, eliramlik az élet). A kiemelkedő műfordítások közé tartozik A nép nevében. Különösen a kezdő- és zárórész tömör ereje, Petőfi stílusához illő egyszerű eszközei, tüze, lendülete emelhető ki. Talán csak az „izzó vastrón" kissé körülményes körülírása fékezi a sorok ellenállhatatlan sodrát. Tartalmi és formai szempontból egyaránt kifogástalan a Sors, nyiss nekem tért fordítása is. A Nemzeti dal átültetése egyenetlen. Igen jól kezdődik, de utána vegyesen következnek pontatlan és gyenge (Sehonnai bitang ember) és igen szemléletes, jól megoldott versszakok (A magyar név megint szép lesz). Sajnos a refrén arab változata prózai és felületes (Istenre esküszünk, hogy mostantól fogva nem leszünk szolgák). Emiatt az egész vers veszít hevéből és hatásából. A szabadságharc alatt írt versek közül kettőt fordított le Hasszúna. Az erdélyi hadsereghez a formailag erősebben kézben tartott, bár nem rímelő, de az eredeti versszakos felépítésének megfelelő fordítások közé tartozik. A Szörnyű idő jobban sikerült. Itt is megmaradt a versszakos tagolás és az arab szöveg nyugtalan, rímtelen sorokban is jól adja vissza az eredeti vers zaklatottságát. Az utolsó Petőfi-vers a Levél Arany Jánoshoz. Előtte Arany vázlatos, de jól megszerkesztett életrajza olvasható. Kár, hogy Hasszána a halál évszámát tévesen 1883-ra teszi. Arany művei közül Az elveszett alkotmányt, a Toldit, a Nemzetőrdalt és A walesi bárdokat emeli ki. A Levél Arany Jánoshoz fordítása igen jól sikerült. A többi vers fordításánál bizonyos szárazságot, néha prózaiságot figyelhettünk meg. Ezt az is magyarázta, hogy Hasszána nem volt költő. Ezúttal azonban jó humorérzékkel, ötletesen tolmácsolta Petőfit. A szabad, de erősen ritmikus sorok jól érzékeltetik az eredeti vers hangulatát és formáját, néhány rész (Lesz kenyerem [s zsíros kenyerem . . .] hah, lesz a kutyának, Nem pedig énnékem!) fordítása pedig valóságos kis remekelés, a magyar nevek nehézkes és pontatlan átírását is feledteti. A más költőktől fordított és függelékként adott költemények között örömmel fedezhetjük fel Ady három versét. A Proletár fiú verse sikerült legjobban közülük. A másik két vers (A föl-földobott kő, A Halál rokona) fordítása gyengébb. Ady tömörsége szinte megoldhatatlan feladat elé állította Hasszúnát, a rövid sorok hosszú, bonyolult körmondatokká dagadtak. Az apróbb kifogások semmit sem vonnak le a merész és bátor műfordítói vállalkozás úttörő jelentőségéből. Hasszúna becsületesen teljesítette, amit vállalt: forradalmi jelentőségének megfelelően, szerencsés kézzel válogatva a verseket, bemutatta Petőfit az arab olvasóknak. Rajtunk is áll, hogy kezdeményezése folytatókra találjon és irodalmunkat a hajdan távoli, de ma már napról-napra tapinthatóbb közelségbe kerülő arab világban egyre többen ismerjék és szeressék meg. Ennek az útnak egyik első kilométerköve Mohammed Amin Alaszszúna szerény kiállítású, de sok szeretettel és odaadó munkával összeállított Petőfikötete. Katona Tamás