VILÁGIRODALMI FIGYELŐ 6. ÉVFOLYAM (1960)

1960 / 2. sz. - KAPCSOLATOK - KATONA TAMÁS: Petőfi arabul

zások is, mint a János vitéz ismertetése vagy a Coriolanus-fordításra vonatkozó utalás, hibátlanul pontosak. Az első kiemelkedő fordítás a Dalaim lendületes, egyre fokozódó szenvedélyű tolmácsolása. Hasszúna­­ kisebb-nagyobb nehézségek árán meg tudta tartani az ere­deti versszakbeosztást és a sorok hossza sem olyan egyenetlen, mint sok más fordí­tásában. Az utolsó versszakok erős, kife­jező nyelve közelíti meg legjobban Petőfiét. A Respublika még a kötet megjelenése előtt, egy folyóirat hasábjain sikert aratott. Formai szempont­ból Hasszána talán leg­jobban sikerült átültetése a jól rímelő, szemmel láthatólag nagy kedvvel fordított A nép. Nagy kár, hogy a második és a har­madik versszakot tévedésből felcserélte és az eredeti hatalmas erejű befejezése he­lyett (Haza csak ott van, hol jog is van S a népnek nincs joga) a különben is bá­gyadtabban fordított középső versszakkal zárja a verset. A Szeptember végén túl nehéz feladatnak bizonyult. A szép nyelvű, gazdagon rímelő, de kissé erőtlen fordítás­ból hiányzik az eredeti néhány képe (sík­ világ), sőt egyik legpompásabb sora is (Elhull a virág, eliramlik az élet). A kiemelkedő műfordítások közé tarto­zik A nép nevében. Különösen a kezdő- és zárórész tömör ereje, Petőfi stílusához illő egyszerű eszközei, tüze, lendülete emelhető ki. Talán csak az „izzó vastrón" kissé körülményes körülírása fékezi a sorok ellenállhatatlan sodrát. Tartalmi és formai szempontból egyaránt kifogástalan a Sors, nyiss nekem tért fordítása is. A Nemzeti dal átültetése egyenetlen. Igen jól kezdődik, de utána vegyesen kö­vetkeznek pontatlan és gyenge (Sehonnai bitang ember) és igen szemléletes, jól meg­oldott versszakok (A magyar név megint szép lesz). Sajnos a refrén arab változata prózai és felületes (Istenre esküszünk, hogy mostantól fogva nem leszünk szol­gák). Emiatt az egész vers veszít hevéből és hatásából. A szabadságharc alatt írt versek közül kettőt fordított le Hasszúna. Az erdélyi hadsereghez a formailag erősebben kézben tartott, bár nem rímelő, de az eredeti versszakos felépítésének megfele­lő fordítá­sok közé tartozik. A Szörnyű idő jobban sikerült. Itt is megmaradt a versszakos tagolás és az arab szöveg nyugtalan, rím­telen sorokban is jól adja vissza az eredeti vers zaklatottságát. Az utolsó Petőfi-vers a Levél Arany Jánoshoz. Előtte Arany vázlatos, de jól megszerkesztett életrajza olvasható. Kár, hogy Hasszána a halál évszámát tévesen 1883-ra teszi. Arany művei közül Az elve­szett alkotmányt, a Toldit, a Nemzetőrdalt és A walesi bárdokat emeli ki. A Levél Arany Jánoshoz fordítása igen jól sikerült. A többi vers fordításánál bizonyos száraz­ságot, néha prózaiságot figyelhett­ünk meg. Ezt az is magyarázta, hogy Hasszána nem volt költő. Ezúttal azonban jó humorérzék­kel, ötletesen tolmácsolta Petőfit. A szabad, de erősen ritmikus sorok jól érzékeltetik az eredeti vers hangulatát és formáját, néhány rész (Lesz kenyerem [s zsíros kenyerem . . .] hah, lesz a kutyának, Nem pedig énnékem!) fordítása pedig valósá­gos kis remekelés, a magyar nevek nehéz­kes és pontatlan átírását is feledteti. A más költőktől fordított és függelék­ként adott költemények között örömmel fedezhetjük fel Ady három versét. A Pro­letár fiú verse sikerült legjobban közülük. A másik két vers (A föl-földobott kő, A Halál rokona) fordítása gyengébb. Ady tömörsége szinte megoldhatatlan feladat elé állította Hasszúnát, a rövid sorok hosszú, bonyolult körmondatokká dagad­tak. Az apróbb kifogások semmit sem vonnak le a merész és bátor műfordítói vállalkozás úttörő jelentőségéből. Hasszúna becsülete­sen teljesítette, amit vállalt: forradalmi jelentőségének megfelelően, szerencsés kéz­zel válogatva a verseket, bemutatta Petőfit az arab olvasóknak. Rajtunk is áll, hogy kezdeményezése folytatókra találjon és irodalmunkat a hajdan távoli, de ma már napról-napra tapinthatóbb közelségbe ke­rülő arab világban egyre többen ismerjék és szeressék meg. Ennek az útnak egyik első kilométerköve Mohammed Amin Alasz­szúna szerény kiállítású, de sok szeretettel és odaadó munkával összeállított Petőfi­kötete. Katona Tamás

Next