HELIKON - VILÁGIRODALMI FIGYELŐ 22. ÉVFOLYAM (1976)

1976 / 1. sz. - Szubkultúra és underground

Szubkultúra és underground Folyóiratunknak ebben a számában két olyan művészeti jelenségről tájé­koztatjuk olvasóinkat, amelyeknek kapcsolatáról, összefüggéséről a nemzetközi szakirodalomban eltérő vélemények alakultak ki. A szubkultúra-fogalmat hasz­nálják valamely társadalmi réteg vagy csoport kultúrájának jelölésére éppúgy, mint a kommersz-, az aljakultúra szinonimájaként, de mindkét esetben az igazi értékeket hordozó ,,magas" kultúrával szembeállítva. Az underground az elmúlt két-két és fél évtizednek az a művészeti mozgalma, amelyben a legegyértelműbben nyilvánult meg a hagyomcmyos társadalmi és kulturális intézmények és művészeti irányzatok elutasítása: egy ellenkultúra kialakításának igénye. Mivel az under­ground elsősorban a diákmozgalmakkal kapcsolódott össze, egyes elemzői cso­portkultúrának, s mint ilyent szubkultúra-jelenségnek tartják. Mások az under­ground által gyakran alkalmazott sokkoló, provokatív művészi eszközökre hivatkoz­va azonosítják az aljakultúra értelmű szubkultúrával. Az undergroundnak a szub­kultúrával való azonosítását mindkét értelmezés esetében az underground ellen­kultúra-jellege magyarázza: ha az értékes kultúra alatti jelenséggel van dolguk, nem kell elemezni, komolyan venni tagadó, tiltakozó tartalmát sem. Folyóiratunk a két fogalom jelentésének tisztázásához akar hozzájárulni a problémákat művészet­történeti összefüggéseiben vizsgáló tanulmányokkal és néhány dokumentummal. Az így kialakult kép szükségszerűen vázlatos, csak jelezheti a szubkultúra és az underground szerepét az egyes művészeti ágakban. Köpeczi Béla tanulmánya a diákmozgalmak társadalmi hátterét és az új bal­oldal ideológiájára épülő művészeti mozgalmait elemzi. Sárközy Péter Gramscinak a populáris irodalomról vallott nézeteit ismerteti, Kuczka Péter a horror genezisét, Miklós Pál pedig a kommersz vizuális kultúra kialakulását követi nyomon. Maróthy János a zenei ellenkultúra útjáról szól. Az underground képzőművé­szeti jelentkezését és esztétikai elveinek formálódását Веке László, filmművészeti lehetőségeit Erdély Miklós tanulmánya vizsgálja. Dokumentum-rovatunkban közöljük Rolf Schwendtner Theorie der Subkultur című könyvének egy részletét, amelyben a szerző a regresszív és a progresszív szubkultúra fogalmának bevezeté­sével tesz kísérletet a szubkultúra és az underground egységes értelmezésére ; bemutatunk néhány jellegzetes underground-művet, ill. esszét (E. Miccini, G. Snyder, J. N úttal, P. Schneider), míg Ju. Davidov ,,A nihilizmus esztétikája" című könyvének egy fejezete az undergroundot teljesen elutasítók véleményét illusztrálja. Könyvrovatunk recenzióinak egy része is a témához kapcsolódik, szubkultúra ill. underground-tárgyú művek ismertetésével. A Szerkesztő bizottság 1 Helikon 76/1. ItTOOMAv í OS АКАИЙЯ* KÖNYVTÁRA

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék