HELIKON - VILÁGIRODALMI FIGYELŐ 27. ÉVFOLYAM (1981)

1981 / 1. sz. - TANULMÁNYOK - WELLEK, RENÉ: Irodalom, fikció, irodalmiság

belső minőséggel. Ez természeténél fogva értékes töltésű, az érték felé irányul és érté­ket ad. Az „érték" terminus kétségkívül tág és valószínűleg homályos is, mivel megpróbálja, hogy megfeleljen az irodalmi értékek óriási változatosságú tömegének. Azt sugallja, hogy miközben az irodalmi műveket osztályozzuk, szükségünk van egy értékelméletre, egy „axiológiára", röviden: a kritikára vagy kritikaelméletre az értékelés, megkülönböztetés régi értelmében. Miután nem vagyunk hajlandók irodalomnak nevezni mindazt, amit kinyomtatnak, a szónak háromféle jelentését különböztetjük meg: irodalom, tekintet nélkül a tárgyra, de ami valamely minőséget képvisel, legyen az esztétikai, intellektuális, erkölcsi, politikai vagy bármi egyéb. Ez alatt foglalnak helyet a történelmi, politikai, filozófiai, kritikai, didaktikus stb. írások, amelyek nem érik el azt a szintet, amely szükséges ahhoz, hogy részei lehessenek egy nemzet irodalmának. A szó második jelentése az elképzelő irodalom, amit én a „fikciószerűség" fogalmaként hangsúlyoznék ki, megvallván azt a hibát, hogy a megkülönböztetést egy speciális irodalmi nyelv segítségével teszem. Ez a leíró jelentés magába foglalja a rossz regényirodalmat vagy bármit, amit szubliteratúrának nevezünk, s amit érdemes dokumentumként tanulmányozni egy ízléstörténet számára. Végül pedig ott van az irodalomnak az a birodalma, ahol az esztétikai funkció uralkodik, az a birodalom, amelyet Benedetto Croce „költészet"-nek nevez megkülönböztetve attól az irodalomtól, amely általános értelemben véve része a civilizációnak. Sartre elvben ugyanígy külön­böztet meg, csak az értékeket fordítja a visszájára. A költészetet ő száműzi az intellek­tuális univerzum valamely félreeső zugába. Véleményem szerint a legfontosabb kívánnivaló tudományágunk művelőinek bár­mely közösségében, hogy ezekkel az itt tárgyalt kérdésekkel tisztában legyünk, s a terminológia világossága fogja előrevinni az általános megértést és elősegíteni az együtt­működést. Igen fontos dolog ez az irodalom tanulmányozásában. (Fordította: Sz. Zehery Éva) 18

Next