HELIKON - VILÁGIRODALMI FIGYELŐ 34. ÉVFOLYAM (1988)
1988 / 1-2. sz. - SZEMLE - ARDÓ ZSUZSANNA: G. Woodcock jegyzetei az angol-kanadai regényirodalomról
szemben Woodcock a kultúrkolonializmusból kiláboló irodalom — irodalmak — gyermekbetegségének tartja, tulajdonképpen nem árt, ha átesünk rajta, így az utóbbi két-három évtizedben vált csupán jogos igénnyé a forma kritikai elemzése. Ha a népszerűség helyett az autentikus önkifejezést tekintjük mércének, akkor például nem Maro de la Roche vagy a messze túlértékelt Stephen Leacock marad fenn az irodalmi köztudat rostáján, hanem például Frederick Philip Grove, a préri írója vagy Morley Callaghan, a változó metropolisz világának megörökítője. A prérinek és irodalmának különlegesen nagy a jelentősége az angol-kanadai regényirodalomban. A préri-regények sora hosszú, hagyománya nagy. Robert Stead, Martha Ostenso — akit már a 20-as években fordítottak magyarra —, Frederick Philip Grove, majd Sinclair Ross, W. 0. Mitchell, Rudy Wiebe és Ro bert Kroetsch sok szempontból a regényírás központjává tette a prérit. A préri fizikai és történelmi sajátosságai miatt az ember és a föld kapcsolatait kifejező nagy szimbólumok forrása és a "leg"-ek birodalma: a leghidegebb, a legelszigeteltebb, a leghatalmasabb, a legmagányosabb és a legtávolabbra tekint a szem — a végtelenbe. Itt az emberi reakciók — az unalom, a hit, az előítélet, a gyűlölet, a fájdalom — intenzitása is a végletekig felfokozott. A préri-írókra jellemző realista módszer és szimbolikus szándék együttes megléte Grove-nál kissé nehézkes nyelvezettel párosul, de Woodcock ennek ellenére őt tartja a két háború közötti legjelentősebb angol-kanadai írónak. Grove realista beszámolót akar adni a pionír préri életmódról, de hatott rá Zola naturalizmusa, valamint André Gide és Stefan George is. Regénye, a The Master of the Mill (A malom ura) a pionír életmód és a technikai változások, a faluból hirtelen várossá válás konfliktusainak szimbólumrendszerét dolgozza fel. Grove jelképeit végtelen tájak végtelen egén kereste, míg Callaghan a városok szűkös és egyre csak szűkülő életterében vizsgál erkölcsi problémákat. Moralista paraboláiban politikai éllel ábrázolja a nagy gazdasági válság éveinek emberi tragédiáit. A 40-es évek irodalmát áttekintve Woodcock szembekerül a kritikus, illetve az irodalomtörténész dilemmájával. Mikor a nemzet és a nemzeti irodalom nagyjából párhuzamosan esik át az öntudatosodás folyamatán, a művészileg jelentéktelenebb író társadalmi és történelmi szempontból saját valós jelentőségén túlértékelődhet, így nőhetett Hugh MacLennan a nála művészileg sokkal értékesebb írók, például Sinclair Ross vagy Ethel Wilson fölé, mivel MacLennan kortársainál világosabban tudta kiszűrni és átvilágítani az egyén és közösség viszonyának problémáit az önmagát formáló, öntudatosodó országban. Regényei a nemzeti öntudatosodás fBarometer Rising (Emelkedik a baromé-