HELIKON - IRODALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 40. ÉVFOLYAM (1994)

1994 / 1-2. sz. - SZEMLE - ROZSNYAI BÁLINT: A józan ész elviselhetetlen könnyedsége: Derrida és Searle vitája

SZEMLE ROZSNYAI BÁLINT A józan ész elviselhetetlen könnyedsége: Derrida és Searle vitája­ ­ Jonathan Culler 1983-ban megjelent On Deconstruction című könyvéről megle­hetősen lesújtó hangú kritika jelent meg a The New York Review of Books-ban John Searle tollából­. A folyóirat stílusához képest (is) durva hangú kritika negatív íté­lete nem kizárólag a könyv szerzőjének szólt, inkább a dekonstrukció megsemmisítő bírálatát olvashatjuk ki a szövegből. A jámbor, ám a szöveg szavait komolyan ve­vő olvasónak első pillantásra meglepőnek tűnhet a recenzens indulatossága, hiszen nyelvész létére mégsem látszik közelről érintettnek, s nyelvészként nem is nagyon fogalmaz meg kifogásokat sem a könyvvel, sem a dekonstruktív felfogással szemben. Hosszasan taglalja ugyan a nyelv és az írás dekonstruktív felfogását, ám bírálata első­sorban a dekonstruálás módszerének szól, pontosabban annak, amit ő úgy fogalmaz, hogy a dekonstruktív módszer fogalmi át- és újradefiniálással valójában megfogha­tatlanná változtatja azt, amit tárgyal. A meglepő és indokolatlan vonások miatt az olvasónak könnyen kedve szottyan alaposabban megvizsgálni a recenziót, s esetleg utánanézni a benne foglalt megál­lapításoknak, vagy netán egybevetni a bírált könyvvel és a tárgyalt jelenségekkel. Először megkísérelhetjük kiemelni a szövegből a lényeget nem érintő „indulati ele­meket", így elsőként a Michel Foucault-ra való hivatkozást, aki állítólag „terrorista obskurantizmusként" jellemezte a recenzesnek egyszer, egy helyütt Derrida stílusát. Foucault deus ex machinaként bukkan fel a szövegben: semmi köze nincs a tár­gyalt jelenségekhez, az elmondott anekdotát semmi nem bizonyítja, s végül, semmit nem bizonyít, mint ahogy az sem sokat nyomna a latban, ha viszonzásul Derrida — mondjuk — azt válaszolná: Foucault pedig kopasz. A hagyományos retorika által is szánalmasnak minősülő fogását Searle ráadásul még ki is bővíti. Kifejti, az obsku­rantizmus (ez a hazai tájainkon amúgy „bájos" reminiszcenciákat, szellemi feljelent 1. SEARLE, JOHN R.: The Word Turned Upside Down. = The New York Review of Books. XXX: 16 1983 . 74 — 79.; CULLER, J.: On Deconstnicrion. Theory and Criticism after Structuralism. Ithaca, Cor­nell UP. 1982.

Next