HELIKON - IRODALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 45. ÉVFOLYAM (1999)
1999 / 4. sz. - TANULMÁNYOK - CLIFFORD, JAMES: Bevezetés : részleges igazságok
JAMES CLIFFORD / BEVEZETÉS: RÉSZLEGES IGAZSÁGOK 497 egyre inkább úgy jelenik meg, mint valami olyan, ami jóval több, semmint egyszerűen csak a jó íráskészség vagy az eredeti stílus kérdése.7 Az irodalmi eszközök - a metafora, a figuratív nyelv, a narratíva - befolyásolják a kulturális jelenségek megörökítésének módját, az első lejegyzett „megfigyelésektől" az elkészült kötetig, egészen addig a pontig, amikor is ezek a leírások az olvasás meghatározott aktusában „értelmet nyernek".8 Már régen megállapították, hogy a tudományos antropológia is „művészet", illetve hogy az etnográfiák irodalmi minőségekkel rendelkeznek. Gyakorta halljuk, hogy egy szerző stílusosan ír, s egyes leírások élénkek és meggyőzőek (ezek szerint nem minden pontos leírás meggyőző?). Egy munkának evokatív erőt vagy művészi megszerkesztettséget is tulajdonítanak a tényszerűségen túl: az expresszív retorikai funkciókat azonban dekorációként fogják föl, vagy olyasminek tekintik, amelynek segítségével egy objektív elemzést vagy leírást hatásosabban lehet prezentálni. így a tények - legalábbis elvileg - szétválaszthatok azoktól az eszközöktől, amelyeken keresztül kommunikálják azokat. Az etnográfia irodalmi vagy retorikai dimenzióit azonban tovább már nem lehet ilyen egyszerűen katalogizálni, azok ugyanis a kultúra kutatásának minden szintjén tetten érhetők. Sőt, az „antropológiának" mint tudománynak az „irodalmi" megközelítése önmagában is félrevezető gondolat. [...] A tudományág definíciója szerint - aminek vélhetően Boas volt az utolsó mestere - az antropológia a fizikai (biológiai) antropológia, az archeológia, a kulturális (szociál)antropológia és a nyelvészet négy nagy területét foglalja magá ' íme egy lista - a teljesség igénye nélkül - azokról a munkákról, melyek az „irodalminak" az antropológiában való megjelenésével foglalkoznak (jelen kötet szerzőit nem jelöljük): JAMES BOON: From Symbolism to Structuralism: Lévi-Strauss in a Literary Tradition. New York, 1972.; UÖ: The Anthropological Romance of Bali, 1597-1972. Cambridge, 1977.; UŐ: Other Tribes Other Scribes. Ithaca, 1982.; CLIFFORD GEERTZ: The Interpretation of Culture. New York, 1973.; UŐ: Works and Lives: The Anthropologist as Author (Lectures delivered at Stanford University, Spring 1983.); VICTOR TURNER: Dramas, Fields and Metaphors: Symbolic Action in Human Society. Ithaca, 1974.; UÖ: Revelation and Divination in Ndembu Ritual. Ithaca, 1975.; JAMES FERNANDEZ: The Mission of Metaphor in Expressive Culture. = Current Anthropology 1974. 15. 119-145.; STANLEY DIAMOND: In Search of the Primitive: A Critique of Civilization. New York, 1974.; JEAN DUVIGNAUD: Change at Shebika: Report from a North African Village. New York, 1970.; UÖ: La Langage perdu: Essai sur la différance anthropologique. Párizs, 1973.; JEANNE FAVRET-SAADA: Deadly Words: Witchcraft in the Bocage. London, 1980.; UÖ-JOSÉE CONTRERAS: Corps pour corps: Enquete sur la sorcellerie dans le bocage. Párizs, 1981.; JEAN-PAUL DUMONT: The Headman and I. Austin, 1978.; DENNIS TEDLOCK: The Spoken World and the Work of Interpretation. Philadelphia, 1983.; STEVEN WEBSTER: Dialogue and Fiction in Ethnography. Dialectical Anthropology 1982. 7. 91-114.; ROBERT J. THORNTON; Narrative Ethnography in Africa, 1850-1920. = Man 1983.18. 502-520. 8 Lásd az „előre megformált" (pre-figured) valóságok tropológiai elméletéről HAYDEN WHITE: Metahistory. Baltimore, Johns Hopkins University Press 1973.; UŐ: Tropics of Discourse. Baltimore, Johns Hopkins University Press 1978. - Továbbá a tudományos tevékenység mint „beírás" (inscription) nézetéről BRUNO LATOUR-STEVE WOOLGAR: Laboratory Life: The Social Construction of Scientific Facts. Beverly Hills, Sage 1979.