HELIKON - IRODALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 48. ÉVFOLYAM (2002)

2002 / 4. sz. - TANULMÁNYOK - KEEFER, JANICE KULYK: " Régi csontok felfedezése " : historiográfikus etnofikció

JANICE KULYK KEEFER Régi csontok felfedezése" : Historiografikus etnofikció­ ­. Jelenleg, a szó szoros értelmében az etnicitás-lét leírásával foglalkozom. Az elmúlt két évben írt és nemrég befejezett The Green Library (A zöld könyvtár) című regényem főszereplője egy WASP-nak mondható (azaz „fehér angolszász protes­tánsnak" - a szerk.) kanadai nő, aki váratlanul felfedezi, hogy ő félig ukrán; ennek következtében önérzete többszörösen meghasad a családi, etnikai, sőt, a nemzeti irányvonalak mentén. (...) Hősnőm újonnan felfedezett etnicitás élményének semmi köze a vallási rítusok­hoz, társadalmi szokásokhoz, kulturális tradíciókhoz, nemzeti viselethez vagy konyhához - azaz, az etnicitás standard jelölőihez.­ Sokkal inkább a történelemnek kétféle felfogásához kapcsolható, attól függően, hogy milyen szemszögből nézzük: személyes vagy nyilvános, privát vagy kollektív értelemben. Ez a többszempontú történelem egyszerre jelenik meg narratívumként­­ azokban a történetekben, amelyeket az emberek szüleiről és nagyanyjáról mesélnek neki, mintegy kitöltve, áthímezve azokat a részleteket, amelyeket az általa saját „élettörténeteként" fel­fogott narratívában é­résként, hiányként vagy hazugságként (profán fikcióként) érzékelt­­, és olyan háttéranyagként, ami egyszerre táplálja és kizárja a narrativitást, mint például Ukrajna közelmúltbeli történelmének brutális tényei. Bár ezekben a Hayden White utáni időkben hajlamosak vagyunk a történelmet szövegként és nem tényként felfogni, és a saját etnicitásommal való foglalkozás elsődleges formája is a regényírás, mégis úgy vélem, kötelességem ragaszkodni azokhoz a szigorú té­nyekhez és eseményekhez, amelyek annyira borzalmasak, hogy nem ragadhatók vagy szelídíthetők meg az elbeszélés kereteiben. Ebben az írásomban az etnicitás fogalmának olyan felfogását javasolom, ami jelentősen eltér a Werner Sollers által kidolgozott modelltől, és amely véleményem szerint az „irodalmi etnicitás" olyan fontos aspektusának megértéséhez járul hozzá . Ezek a jelölők természetesen nemcsak Kanadában, hanem Ukrajnában is igen gyakran szimu­lákrumoknak vagy adaptációknak bizonyulnak. Két, állítólag ukrán népviseletbe öltözött nő figurája hökkentett meg leginkább a kijevi nevezetességek között: műanyag, „hímzett" szegélyű kötényben és műanyag virágkoszorúval a fejükön babakocsiból árultak jégkrémet. Werner Sollers The Invention of Ethnicity (Az etnicitás feltalálása) című művéhez írott előszavában (Eric Hodsbawm-nak elismeréssel adózva) fogalmazza meg azt a tételt, hogy az etnicitás reprezentációinak nagy része a hitelesség bármely értelmében nemcsak távol esik a tradicionálistól hanem éppenhogy viszonylag új keletű invenció.

Next