HELIKON - IRODALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 57. ÉVFOLYAM (2011)

2011 / 4. sz. - TANULMÁNYOK - HITES SÁNDOR: Gazdaság, pénz,piac, üzlet,irodalom : a New Economic Criticism

HITES SÁNDOR /GAZDASÁG, PÉNZ, PIAC, ÜZLET, IRODALOM: A NEW ECONOMIC CRITICISM 469 igyekeztek más diszciplínák (közgazdaságtan, gazdaságtörténet, társadalomtörténet, antropológia, filozófia) vonatkozó szempontjaival dialógusba hozni.­ A következőkben először ezen határterületeket, illetve azon irodalomtudományi munkákat tekintem át, melyekben az irányzat a maga előzményeit ismerte föl. A KÖZGAZDASÁGTAN RETORIKÁJA ÉS „IRODALOMTÖRTÉNETE" Az új gazdasági kritika létrejötte két közgazdaságtani fejleménnyel hozható szoro­sabb kapcsolatba. Az egyik az 1970-es évektől bontakozó kultúra-gazdaságtan (cul­tural economics), amely a kulturális iparágak és piacok működésével, többek közt finanszírozásuk és hatékonyságuk kérdéseivel foglalkozik, illetve azzal, hogy a gaz­dasági életet általában milyen helyi kulturális feltételek, hitek, szokások határozzák meg.­ A másik a közgazdaságtan 1980-as évektől bontakozó önreflexiója saját reto­rikus és narratív (ha tetszik: irodalmias) jellegéről, elsősorban Donald (Deirdre) McCloskey,­ majd többek közt Philip Mirowski, Arjo Kramer, Robert M. Solow, Jack Amariglio, David Ruccio, Stephen Cullenberg és mások munkásságában. Az akkor a chicago-i egyetemen tanító, korábban elsősorban árelmélettel és gaz­daságtörténettel foglalkozó McCloskey 1985-ös, The Rhetoric of Economics című köny­vének tudományfilozófiai indíttatású, a más diszciplínákban (például egy évtized­del korábban Hayden White révén a történettudományban) is lejátszódott vagy le­játszódóban lévő nyelvi fordulat jegyében fogalmazott alapmeglátása az volt, hogy a közgazdász nem (csupán) okozati összefüggéseket állapít meg a tények között, racionális, logikai magyarázatokkal látva el őket, hanem retorikai figurákkal és tör­ténetmondással él.A közgazdászok szövegeit, többek közt a nagy tekintélyű Paul Samuelson megnyilatkozásait az irodalomtudományból (Wayne­r. Booth, Kenneth Burke, I. A. Richards és Max Black munkáiból) kölcsönzött eszközökkel elemezve. McCloskey azt igyekezett demonstrálni, hogy a közgazdasági viták voltaképp nem közvetlenül a gazdasági tényekről szólnak, hanem az azokat hordozó, azokat létre- 5 WOODMANSEE - OSTEEN, i. e., 2-3. 6 Ennek angol szakirodalmából egy általános áttekintés és egy tanulmánykötet: JAMES HEILBURN -CHARLES M. GRAY: The Economics of Art and Culture. Cambridge, Cambridge University Press, 2001., Cultural Industries and the Production of Culture. Eds. Dominic Power - Allen J. Scott, London - New York, Routledge, 2004. Magyarul: Kultúra-gazdaságtani tanulmányok. Szerk. Daubner Katalin - Horváth Sándor -Petró Katalin, Budapest, Aula Kiadó 2000.­ Gazdaság és/vagy kultúra? Szerk. Karikó Sándor, Budapest, Gondolat, 2006. 7 McCloskey 1995-ben nővé operáltatta magát, s ekkor a nevét is megváltoztatta. 8 Az igazsághoz hozzátartozik, hogy McCloskey 1983-ban a Journal of Economic Literature-ben­ megje­lent, fent említett könyvével megegyező című cikkét egy évvel megelőzte WILLIE HENDERSON hasonló tárgyú, az Economics-ban megjelent, Metaphor in Economics című írása. Ennek újraközlését lásd: New Directions in Economic Methodology, Ed. Roger E. Backhouse, London - New York, Routledge, 1994, 343-367.

Next