HELIKON - IRODALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 62. ÉVFOLYAM (2016)

2016 / 3. szám - MŰFAJOK - † Szegey-Maszák Mihály: A történelmi regény létezési módja

SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY / A TÖRTÉNELMI REGÉNY LÉTEZÉSI MÓDJA 371 olyan konszenzus, amelynek létét - minden bizonyíték nélkül - Bényei állítja."40 Szilágyi Mártonnak a Dózsa György vezette és Eötvös említett regényében megje­lenített parasztfelkelésre vonatkozó helyes észrevételét legföljebb annyival lehet kiegészíteni, hogy 1514 magyarországi eseményeiről nemcsak 1847-ben nem léte­zett, de ma sincs közmegegyezés. Kiss Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottság egykori tagjának 1961-ben Budán fölállított szobra 2014-ben már némelyeket a történelem riasztó hatású magyarázatára is emlékeztethet. Talán még olyan közbülső megoldás sem lehet kielégítő, mely szerint a törté­neti elbeszélés a „story/discourse" kettősségnek „utalás"-ként (reference) említ­hető harmadik elemmel kiegészítését igényli ei. Az sem okvetlenül igaz, hogy „a kitalált elbeszélések megkövetelik, a történetiek viszont kizárják, hogy különbsé­get tegyünk elbeszélő (narrator) és szerző között",42 mert nem alkotói döntésről van szó. A „teremtett múlt"43 előzetes ismereteket tételezhet föl, amelyek külön­böző olvasók esetében nagyon eltérhetnek egymástól. A holokausztról írt regé­nyeket valószínűleg némileg másként olvassa egy túlélő és olyan 1945 után szüle­tett valaki, akinek családjában és baráti körében senkit nem érintett ez a tragédia. „Nem létezik olyan szövegszerű, mondat- vagy jelentéstani tulajdonság, amely­nek alapján egy szöveg a képzelet műveként (as a work of fiction) azonosítható."44 Az irodalomtörténésznek számolnia kell azzal a lehetőséggel, hogy ugyanannak a szövegnek helyzete megváltozhat az idők folyamán, vagyis foglalkoznia kell azzal, hogy „egy saját korát tárgyazó regény miként válik fogadtatástörténeté­ben historikussá".45 Háy János a saját alkotói munkájából vonta le a következte­tést, hogy „Egy idő után esetleg minden regény történelmi regény".46 Más szóval, „tisztán nyelvi alkotásként történetírói művek és regények nem különböztethetők meg egymástól".47 A történelmi regényt tehát végső soron talán leginkább olvasá­si módként lehet meghatározni. Természetesen erre leginkább a cselekmény és az olvasó ideje közötti távolság ad lehetőséget. 40 Szilágyi Márton: Megváltás és katasztrófa (Eötvös József: Magyarország 1514-ben).­­ Irodalom­történet, 83,2004,440. 41 Cohn, Dorrit: The Distinction of Fiction. Baltimore, MD & London, UK, The Johns Hopkins University Press, 1999,112. 42 Hernádi, Paul: Clio's Cousins: Historiography as Translation, Fiction and Criticism. = New Literary History, 8:247-257,1976,252. 43 Bényei: l. m., 120. 44 Searle, John: The Logical Status of Fictional Discourse. = New Literary History, 6,1975,325. 45 Hites: I. m., 19 46 Háy János: Törtregény. = Alföld, 56 (3), 2005,63. 47 White, Hayden: Tropics of Discourse: Essays in Cultural Criticism. Baltimore, MD, The John Hop­kins University Press, 1978,122.

Next