HELIKON - IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNYI SZEMLE 63. ÉVFOLYAM (2017)

2017 / 3. szám - MŰHELY - Mészáros Zsolt: A Wohl-nővérek nemzetközi fogadtatásáról transznacionális kontextusban

428 MŰHELY „A 19. sz. utolsó negyedében az irodalmi folyóiratok, mint pl. az Athenaeum, az Academy és a Saturday Review rendszeresen tájékoztatták olvasóikat a ma­gyar irodalmi életről, a könyvekről, a legjobb magyar folyóiratok tartalmáról, s elég gyakran közöltek nekrológot magyar írókról."49 A hazai szerzők közül különösen Jókai Mór volt népszerű a szigetországban. Mindezek a tényezők is hozzájárulhattak a Sham Gold pozitív fogadtatásához, amelyből a Magyar Bazár „Művészet és Irodalom" című rovata szemlézett: a Woman's Herald című hetilap részletesen foglalkozott a regénnyel és szerzőjével, a Scotsman nemcsak olvasásra méltó érdekes regénynek, hanem komoly tanulmányra alkalmas, értékes műnek is ítélte, a Catholic Examiner Wohl Stefániában arra látott bizonyítékot, hogy „a kiváló szellemi tehetség s a teremtő erő a nőknél nem zárják ki a szeretetremél­tó tulajdonokat, és háziasság, nőiesség, a kézimunkák és házi teendők kedvelése igen jól haladnak karöltve a magasabb rendű hivatással".50 A beszámoló szerint a Sham Goldról még írt a Westminster Review, a Manchester Examiner, a St. James's Gazette, vagy a Galignani's Messenger. 1896-ban adták ki másodjára Wohl Stefánia regényét, amelyet Vámbéry Ármin látott el előszóval. Ő személyesen is ismerte a nővéreket, illetve még 1887-ben az Athenaeum című, nagy múltú brit folyóiratban az azévi magyar szépirodalmi termésből Csiky Gergely A jó Fülöp című színdarabját és az Aranyfüstöt emelte ki.51 Az Aranyfüst második kiadásakor a londoni Pall Mall Gazette azt a passzust idézte Vámbéry előszavából, hogy Magyarország egyelőre kiaknázatlan terület a regényírók számára, pedig tanulmányozásra érdemes a Kelet és Nyugat közöt­­tisége miatt. A rövid ajánló szerint a Sham Gold friss és megragadó képet fest a magyar politikai és családi életről, valamint a fordításhoz külön gratulált: „The style is easy, spirited and full of local coulour".52 Összefoglalás Wohl Janka Liszt Ferenc életéről szóló kötetének és Wohl Stefánia Aranyfüst című regényének témái, elbeszélői stratégiái és sikerült fordításai elősegítették a művek cirkulálását a transznacionális térben. Persze kérdés, hogy a cirkulálás mennyiben jelent kipörgetést, és mennyiben tartós jelenlétet. A Liszt-könyv ese­tében az látható, hogy sikerült beépülnie a nemzetközi Liszt-irodalomba: mai na­pig idézik, cáfolják, hivatkozzák. Az Aranyfüst esetében viszont úgy tűnik, hogy megjelenése után néhány évvel kihullott az angolszász és a német irodalmi köz­tudatból. 49 Czigány, Lóránt: A magyar irodalom fogadtatása a viktoriánus Angliában 1830-1914. Budapest, Akadémiai, 1976,276. 50 Magyar Bazár, 1891. február 1., 23. 51 Naményi, I. m., 93. 52 Sham Gold. = The Pall Mall Gazette, 1896. június 22., 3.

Next