HELIKON - IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNYI SZEMLE 66. ÉVFOLYAM (2020)

2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nemes Z. Márió - Wirágh András: A halottak globálisan lovagolnak. Bevezetés a kortárs gótikus diskurzusokba

150 TANULMÁNYOK­ ba, hogy onnan látjuk magunk felé közeledni a magunkból valót, a látszólag ok nélkül való okozatot. Az agyrém, az érzékcsalódás, a hallucináció az, amely felkeltette, ápolja és örökkévalóvá teszi az emberekben a kísértet hivését!­ Ehhez hozzáillesztve az Éjfél Kosztolányi által jegyzett bevezetőjét, amelyben, feltehetően Freudra célozva, az olvasható, hogy „magunkban hordozzuk a kísér­teteket".13­14 megkockáztatható, hogy a magyar századforduló tájékozott írógárdája nem maradt teljesen érzéketlen a gótikus irodalom ekkoriban zajló „paradigma­­váltását" előidéző elméletekkel kapcsolatban. Igaz, a két világháború közötti idő­szakban nem (sem) történt meg a műfaj magyarországi expanziója. Szerb Antal, az angol irodalmi hagyományt, így a gótikus irodalmat is jó ismerő filológus-író paródiája, a legkorábbi mintákat másoló és kigúnyoló A Pendragon-legenda (1934), a tulajdonképpeni legelső magyar gótikus regény egyszerre szerepeltet „okkult" és „technológiai" kísérteteket.15 A kalandregényes narratívát a rózsakeresztes mi­tológia árnyékában a lemezjátszóval és a filmmel kapcsolatos tapasztalatok és ér­zékcsalódások népesítik be. Az 1930-as, 1940-es években a magyar ponyvairodalom aranykorában a gótika erősen ellaposodott, a füzetes regénysorozatokban egymás után jelentek meg gyors esztétikai kielégülést nyújtó, a műfaj alapzsánereit alacsony szinten kombi­náló szövegek. Az államszocializmus évei után, a prózafordulatot követően egyetlen olyan szöveg született, amely a gótikus regény „klasszikus" elemeire épült, így ezzel a műfaji megjelöléssel is kanonizálódott: Rakovszky Zsuzsa A kí­gyó árnyéka (2002) című regénye. A kétezertízes években ugyanakkor spekulatív fikciós műfajokból (is) táplálkozó hibrid prózapoétikák virágzását tapasztaljuk, noha ezek a kísérletek legtöbbször nem a zárványformában létező magyar irodal­mi kezdeményezésekre építenek, hanem a médiumokat és lokális kontextusokat átívelő posztmodern gótikus tendenciákkal állnak kapcsolatban. H. P. Lovecraft kopernikuszi fordulata Ahhoz a kérdéshez, hogy a kortárs magyar irodalomba hogyan és milyen köz­vetítéseken keresztül íródik be a gótikus esztétika, érdemes a hagyományvonal modernitás és posztmodernitás közi átalakulásának jellemzése után visszatérni. 13 Cholnoky Viktor, „A kísértet", in A kísértet: Válogatás Cholnoky Viktor publicisztikájából, s. a. r. Fábri Anna, 233-238 (Budapest: Magvető Kiadó, 1980), 238. Kiemelések tőlem. W. A. 14 Kosztolányi Dezső, [„Előszó"], in Éjfél: Magyar írók misztikus novellái, vál. Bálint Aladár, 5 (Gyoma: Kner Izidor, 1917), 15 ,,[T]here is no difference between occult and technological media. Their truth is fatality, the­ir field the unconscious." Friedrich Kittler, Discourse Networks 1800/1900, trans. Michael Metteer and Chris Cullens (Stanford: Stanford University Press, 1990), 229. Idézi: Fred Botting, „Aftergothic: consumption, machines and black holes", in The Cambridge Companion to Gothic Fiction, ed. Jerrold E. Hogle, 277-300 (Cambridge: Cambridge University Press, 2002), 279.

Next