HELIKON - IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNYI SZEMLE 66. ÉVFOLYAM (2020)
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nemes Z. Márió - Wirágh András: A halottak globálisan lovagolnak. Bevezetés a kortárs gótikus diskurzusokba
NEMES Z. MÁRIÓ - VIRÁGH ANDRÁS / A HALOTTAK GLOBÁLISAN LOVAGOLNAK 157 20. századi történetében, miszerint itt egy szubkulturális peremesztétika a posztmodern horizontális kultúramodellben meghatározó hibridizációs diskurzussá válik. Robert Louis Stevenson az 1891-ben megjelent Dr. Jekyll és Mr. Hyde című regényét még „gótikus gnómnak" (Gothic gnome) nevezi, mely megfogalmazás azt a szorongást fejezi ki, hogy itt az „igaz irodalom mutációjáról vagy hibridjéről" van szó, tekintettel annak témájára, esztétikájára és a közönségéhez való viszonyára.37 Ugyanakkor Stephen King és Anna Rice regényeinek vagy Francis Ford Coppola Draculájának (1992) (mely „presztízshorrorként" a későbbi nemzetközi „horror blockbusterek" előképe volt)38 mainstream sikere azt mutatja, hogy a gótika úgy tér vissza a posztmodern és a globális kapitalizmus által „ellaposított" kulturális mezőbe, hogy önmagát kannibalizálva, felforgató ellenvalóság helyett, egy „gnómszerű" normalitás termelőjévé válik.39 Posztmodern gótika és a globális technokapitalizmus A holtak gyorsan lovagolnak, olvasható a Drakula legendás mottójában,40 de poszt- vagy „hipermodern" globalizált világunkban a gótika legalább ilyen gyorsan terjed.41 A gothic studies szakértői körében régóta elterjedt a különböző művészeti reprezentációkban megjelenő gótikus szörnyek és a kapitalizmus társadalmi-gazdasági viszonyai közti allegorikus kapcsolat létesítése. Ezt a kultúrakritikai értelmezési irányt Marx visszatérő gótikus metaforáinak (például a Geist és Gespenst, a szellem és a kísértet közti párhuzamok) derridai olvasata csak megerősíti.42 A gótikus esztétika politikai kontextusának (melynek progresszív vagy reakciós voltáról komoly viták zajlanak a baloldali kritikai hagyományban)43 feltárása tehát már rég nem számít újdonságnak, ugyanakkor a globális technokapitalizmus körüli kultúraelméleti diskurzus átfogó góticizálódása jelentősen „átárazta" a gótikus metaforákat a tudományos mezőiben, hiszen egy specifikus irodalomtörténeti és/vagy popkultúrakutatási szintről a kultúratudományos elméletül 37 lack Halberstam, Skin Shows: Gothic Horror and the Technology of Monsters (Durham: Duke University Press, 1995), 57-59. 38 Steffen Hantke a blockbuster és a horrorfilm „találkozását" úgy írja le, mint egyfajta műfaji-ideológiai redukciót, miszerint mindegy, milyen kódhalmaz kerül „bele" a globális blockbuster gazdasági-intézményi gépezetébe, ami „kijön", az a ,,kaland"(adventure) nyelvezete által íródik újra. Steffen Hantke, „From the Library of America to the Mountains of Madness: Recent Discourse on H. P. Lovecraft", in Simmons, New Critical Essays on H. P. Lovecraft, 135-156,150. 39 Fred Botting, Limits of Horror: Technologies, Bodies, Gothic (Manchester: Manchester University Press, 2008), 38. 40 „Die Toten reiten schnell!" - Eredetileg Gottfried August Bürger Lenore (1772) című balladájának visszatérő fordulata. 41 Glennis Byron, „Introduction", in Globalgothic, ed. Glennis Byron, 1-10 (Manchester-New York: Manchester University Press, 2013), 1. 42 Vö. Jacques Derrida, Marx kísértetei, ford. Boros János, Csordás Gábor és Orbán Jolán (Budapest: Jelenkor Kiadó, 1995). 43 Halberstam, Skin Shows...