HELIKON - IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNYI SZEMLE 66. ÉVFOLYAM (2020)
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nemes Z. Márió - Wirágh András: A halottak globálisan lovagolnak. Bevezetés a kortárs gótikus diskurzusokba
162 TANULMÁNYOK világ átszexualizálása és sci-fi elemeinek kihangsúlyozása, illetve - Lovecrafton túlmutatva - a posztapokaliptikus gótikus fantasy vagy a gótikus sci-fi műfajkonstellációinak kidolgozása.60 A gótikus sci-fi a nyolcvanas-kilencvenes évek egyik transznacionális műfaj esztétikai mezőjét alkotja, mely egyaránt érintkezik H. R. Giger biomechanikus művészetével, a japán splatter- és cyberpunk kultúrával,61 és olyan kibergótikus víziókkal mint a Nick Land által vezetett CCRU (Cybernetic Culture Research Unit) poszthumán démonológiája 62 vagy a Warhammer 40.000 univerzuma. A gótikus sci-fi és a kibergótika pontosabb vizsgálatára nincs mód, de a posztmodern japán gótikavariáns specifikálása miatt ki kell hangsúlyozni, hogy ennek a kulturális mezőnek a termékeiben a technológiai kísértetiesség, vagyis a gótikus toposzok és az információs társadalom technoesztétikai viszonyának színrevitele dominál.63 A technológia itt hasonló szerepet tölt be, mint Lovecraftnál a „természet", mert a legkülönbözőbb poszthumán fúziók és kiborggá válások mentén olyan antropomorfizálhatatlan ágenciaként nyilvánul meg, mely ellenáll az eszközzé tételnek, és decentralizálja az emberi kivételesség ideológiáját. Emellett a technológiai mező a transzcendencia szimulákrumaként lepleződik le, abban az értelemben, hogy felszín és mélység kettősségét leépítve, olyan masinisztikus immanenciát hoz létre, melyben a horror vírusos reprodukciója (mint például a Ringu-trilógiában) bűn és bűnhődés morális-szakrális-etikai kategóriáit teljesen kiüresíti. Az immanenciagyártás vagy laposítás a japán popkulturális gótika-diskurzus más területén is megjelenik, mégpedig Murakami Takashi „superflat" avagy „szuperlapos" koncepciójában. A superflat a posztmodern horizontális kultúrafelfogás vizuális manifesztációja, mely például a shojo szubkultúrájában nyilvánul meg.64 A kétezres évek elejére Japánban a gótikus szubkultúrák a mainstream kulturális és divat-trendeket alakító erővé váltak, miközben számos mikroszcénára estek szét, melyek közül, a Gothic/Lolita 65 irányzat mellett, a shojo viktoriánus 60 Klasszikus példák a nyolcvanas évekből Kikuchi Hideyuki Vampire Hunter D történetei, illetve az Urutsukidöji manga/anime sorozat. (Utóbbi arról híres, hogy hozzá kötik a tentacle rape motívumának popularizálását.) Vö. Satomi Saito, „Beyond the Horizon of the Possible Worlds: A Historical Overview of Japanese Media Franchises", Mechademia 10, (2015): 143-161; Mark Jones, „Tentacles and Teeth: The Lovecraftian Being in Popular Culture", in Simmons, New Critical Essays on H. P. Lovecraft, 227-248, 239-241. 61 Vö. Csiger Ádám, „Szemét a nap mögött: A japán trashfilm útja", Prizma, 7. sz. (2012): 70-79. 62 Ehhez vö. Nick Land Kibernótika című esszéje jelen lapszámban, valamint Horváth Márk, A digitalitás paroxizmusa: Spektákulum, szimulákrum, kibernetikai állapot és a virtualitás hiperkaotikus okkultúrája (Szombathely: Savaria University Press, 2017), 63 A japán technohorrorhoz vö. Colette Balmain, Introduction to Japanese Horror Film (Edinburgh: Edinburgh University Press, 2008), 168-187. A kísértetiesség és a technológia közti összefüggésekhez médiatörténeti aspektusból lásd: Jeffrey Scence, Haunted Media: Electronic Presence from Telegraphy to Television (Durham: Duke University Press, 2000). 64 Waiyee Loh, „Superflat and the Postmodern Gothic: Images of Western Modernity in „Kuroshitsuji", Mechademia: Second Arc 7, (2012): 111-127, 111-112. 65 A Gothic / Lolita maga is több alszcénára esik szét: gothloli, elegant gothic Lolita, aristocratic gothic Lolita, vampire Lolita, sweet Lolita, punk Lolita, black Lolita, Victorian Lolita. Vö. Isaac Gagné'