HELIKON - IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNYI SZEMLE 66. ÉVFOLYAM (2020)
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Fekete I. Alfonz: New Weird
FEKETE I. ALFONZ / NEW WEIRD 217 dus az 1880-1940 közötti éveket 36 öleli fel, és további jellemzői közé tartozik, hogy teratológiai szempontból nézve szörnyei lehetnek testetlenek, ahogy az ír Joseph Thomas Sheridan Le Fanu Zöld tea szövegében olvasható; érinthetnek és érinthetőek, ahogyan az angol M. R. James 37 Csak fújd meg sípod, s én tüstént jövök, fiam című novellájában. A haute weird szövegeket benépesítő új szörnyek tovább építették az európai szörnykánont. A proto-weird legfontosabb lénye, a polip mellett a rovarok is felsorakoztak. Franz Kafkától Az átváltozás (1915) már a rovarhorror prominens példája, és egyben meghatározó előképe a weird irodalom szörnykánonának. A szövegvilág további kialakításában a dekadencia, misztikus orientalizmus és a néphagyománnyal összekapcsolt pogányság úgyszintén jelentős szerepet vállal. Miéville arra a hatásra is ráirányítja a figyelmet, hogy „a Hugo/Verne/ Lautréamont-pillanat és Wells felbukkanása között eltelt három évtizedben a francia-porosz háború, a Kommün, a 1873-1896-ig tartó »Nagy Válság«-korszaka, az »új uniformizálás«, az »új imperializmus«'38 és a vérgőzös afrikai területszerzések mind hozzájárultak ahhoz, hogy a kapitalizmus krízisei egyre világosabbak lettek, amelyek majd az első világégésbe torkolltak. Nyikos Dániel ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy már az „első világháború előtt a viktoriánus éra idillikus álmai és teljes mellszélességgel vállalt hite a haladás és a tiszteletreméltóság intézményében megremegett olyan századvégi művészeti csoportok által, mint a dekadensek és más elégedetlen hangok, akik az amerikai és európai kolonializmus miatt zúgolódtak".39 Mindezen érzések kifejeződése pedig nagyon rövid idő alatt soha nem látott szörnyekben öltött testet. Ebből a szempontból a legfontosabb fordulatot azonban Lovecraft szörnye, Cthulhu40 felbukkanása hozza el. Ez a gigantikus méretű, kiméraszerű felépítéssel rendelkező lény alapjaiban rengette meg az azt megelőző korok szörnyekről alkotott elképzeléseit. Lovecraft hatástörténeti szempontból erősebben kötődött az európai, 19. századi fantasztikus történetekhez. Az I. világháború borzalmai fordulatot hoztak a weird megjelenési módjában: amikor a humanitás eszménye teljesen háttérbe szorult, a korábbi „tradicionálisan folklór kreatúrák (mint például a vámpír és a vérfarkas)"41 már nem bizonyultak alkalmasnak az európai kul- 36 Ezzel kapcsolatosan konszenzus van Joshi és Miéville között. 37 Komnya Zsolt régiségbúvár rémtörténetnek nevezi James szövegeit. 38 Miéville, „M.R. James...", 111. 39 Dániel Nyikos, The Unamniness of Unspeakable Anxieties in Weird Fiction (Szeged: Americana, 2020), 6. 40 „Ez a valami, amely mintha hajmeresztő, torz rosszindulattal egyesítette volna magában a különféle természetes alkotóelemeket, betegesen puffadtnak tűnt, s visszataszító pózban gubbasztott egy négyszögletes tuskón vagy emelvényen, amit olvashatatlan írásjelek borítottak. Szárnyának csúcsa az emelvény hátsó szélét érintette, maga a test középen terpeszkedett, míg a görbe békalábak hoszszú, pengeszerű karmai az elülső peremet markolták, félig lelógva róla. A puhatestű fej előrehajlott, úgyhogy az arc csápjai súrolták a hatalmas mellső mancsokat, amik a roppant térden pihentek". H. P. Lovecraft, „Cthulhu hívása", ford. Kornya Zsolt, in Lovecraft, Összes művei, 3:173-201,182. 41 Benjamin Noys and Timothy S. Murphy, „Morbid Symptoms: An Interview with China Miéville", Genre: Forms of Discourse and Culture, 49, no. 2: (2016): 199-211, 204.