Hadi történetek, 1. kötet (1789)

3­­8 'lío«e­dendó Battériákat lehetne tsinálni, minek­­utánna még ejtve ki­ jegyezték volna mind a’ földvár, mind a’ töltés menetelének hely­­lyét. — Ezer Legény volt a’ munkára ren­delve a’ katonaság közzűl, de még­ is, a sű­rű nád, füzes, és posvány mia, a’töltést 431. lépésnél elő felé hosszabbra nem vi­hették, As várból bizonyo­san nem vettek észre semmit e’ munkából, a’ magatlan fel­nőtt fűzfákkal elegyes nád miá; mert még csak egy lövést sem tettek munkássaink felé. Hanem a’ Dunavetznek Dunába való szaka­­dásánál lévő földvár felé derekatsan hányták a’ Bombákat, és Gránátokat. — Az ágyúk, mellyekböl tőlünk mind nappal, mind éjjel gyújtogatták a’ Rát^várost, voltak: 2 har­­mintz fontos mozsarak, és 8. tizennyoltz fontosok. — Azon hídnak oltalmára, melly a’ könnyebb által járás végett a’ Dunavetb en éppen a* Száva hídja eránnyában állíttatott volt fel, mig egy más könnyű szerű hidat készitettek ellenzővel eggyütt.— Az ellen­­ség tüze 17-dik éjs­zakáján két emberünket ölt meg, hármat meg­sebesített, és eggy lovat. — Ig-dikon dél előtt, által takaro­dott Hadi Tármester G. CLERSE Or a’ Du­nán népével eggyütt, és az Eugénius sánt­a mentiben Táborba szállott. Vezérlése alatt vágynak 7. gyalog Batalionok, 3. a’Hertzeg

Next