Hadi és más nevezetes történetek, 3. kötet (1790)

204 Tármester Gr. Cserfé Tudósítást vevén a­ dolognak miben léte felöl, maga is ide ér­kezik Caraulból, ’s parantsolja az előre lévő Gödör Kapitány Úrnak , hogy hajtson rajta az Ellenségen; Zaturetzky Kap. Urat pedig ségíttségére rendeli, kik is az eleitnek szabott hagyomások szerént te­ljesítvén vi­tézi kötelességeket, tsalmás Szomszédinkat posványnak szoritották. A’ nád közzé bújt Jancsárok erős­en kezdettek tüzelni Hu­­szárjainkra; kettőt közzülök el is ejtettek, négyet pedig meg sebesítettek, de mihe­lyest ágyúink el­érkeztenek, azoknak hatha­tós tüze által, szaladásba hozódott az Ellen­­ség, ’s igen szerentsésnek tartotta közzűle magát, a’ ki hajóra kaphatván, életét meg menthette. Sok hátra hagyott lovai kerül­tek diadalmas Seregünk’ kezére. Kerültek volna kéttség kívül magok a’ Törökök köz­­zűl is sokkal többen, ha éjtszaka az a’ hír nem érkezett volna, hogy Coláját felől, nagy számmal nyomulnak ellenünk; mert ez azt okozta, hogy a’ Haditármester Úr kénteleníttetett Vitézeinket a’ Duna partról vissza húzni, kiket olly czéllal állított volt oda ki, hogy a’setétben hajókra nem kap­hatott Törököket keleptzébe kerítenék. — A’ Csata délutánii 5 órától fogva, estvéli 10 óráig tartott. — A’ Töröktől hozzánk által szökött Parasztok azt beszéllik, hogy 3 Csajkája süllyedt el az Ellenségnek. Eggy el fogott Török’ vallástétele szerént pedig, oda lett még azon kívül egy Komp, mely­­lyen a 2g­ad magával volt, ’súszás által sza-

Next