Hadi és más nevezetes történetek, 4. kötet (1791)

0­0 ) 677 halták ugyan csak az asszonyt, a’­szolgáló pedig szenvedi gonoszságának érdemlett büntetését. Nagy-Tótfaluból, Máj. 20-dikán. „ A’ miilyen újjító, élesztő, és gyönyörköd­tető vala nálunk az Április hónap’ folyása, éppen olly bággyasztó, rontó, ’s szomorító volt ellen­be:» a’ Májusnak egy hideg szeles, és els­ős hete. Az Áprilisi kívánatos idő, fel indította a’ méhe-­­­­ az idején való rajzásra; de mivel a’ szegény­­ rajok nem kereshették annakutánna élelmeket a’ Májusi mostoha napokban, többnyire mind el­é­glettek üres kosaraikban ( vagy kassáikban),­­émelly Gazdának 8, 10, ’s több rajjai is el vesztek. Én, a’ magamért úgy tartottam meg, hogy házat süttettem; kevés vízzel hígított mézet fel lőttem tányérra; és, hogy a’ méh belé ne lógollyon, gyékény - avagy nád - hasogatványo­­ka­t raktam a’tányérra keresztül kossal (mondják :tsál és kasul is); a’tányért egy deszka-darabra .. vhettem , ’s a’ raj­kast a’ deszkára; és, hogy seh­ol ki ne jöhessen a’ méh , körül - kötöttem a’ tosarat eggy abross­zal, vagy kendővel. Illy ké­zi­rettel bé vittem a’ meleg házba, holott is meg melegedvén a’ méhek , le mentek a’ tányérra enni; ’s mikor már gondoltam, hogy fel­ették a’ mézet, eggy, avagy két óra múlva ismét ki­vittem, ’s elöbbeni helyekre raktam, így tsele­­kedtem, vagy minden nap, vagy leg alább min­den harmad nap, míg az alkalmatlan idő tartott; s ol­y szerentsés is voltam, hogy egy kas rajom se veszett el. “ A Neuvidi Újságból. A Duna mellül, Májusnak 15-diken. A’ Ts. ’s Kir. Felség’ Berlini Követe H. Reusz környű­lállásosan meg irta a’ Bétsi Udvarnak, a’ Frnjt­ziai Polit­ikának nyomos változását. — Világ szer-

Next