Hadi és más nevezetes történetek, 5. kötet (1791)

i?« ( o ) Ap» nyékről írhatnék, azokhoz képest alig érdemelne figyelmetességet. — — Örömmel olvasom gyakorta Történeteitekben, melly ditséretesen igyekeztek a’ jó erköltsnek ’s tudományoknak keövellését, az igaz érdemnek betsülését, ’s a’Hazának munkás szeretetét terjeszteni. Rajta, drága Hazafiak, ezutánn is! Okos figyelmetesség légyen vezéretek; állhatatosság követő társatok. Serkentgessétek szüntelenül Olvasóitokat. Ewald Úrnak , a’ Köz • JLép' megvilágosodásáról, ennek határairós hasznairól írott , ’s magyarra fordíttatott könyvetskéjét elolvastam. Meg betsülhetetlen jó könyvetske. Megérdemlik az abban foglaltatott, ’s olly értelmesen előadott igazságok , hogy az egész Hazában hováhamarább elterjedgyenek , ’s meg - esmértessenek; kivált ezen időben, mellyben az elme’világosodásának ellenzőji oly serényen rajta vágynak, hogy annak ártalmasságát meg mutathassák; ’s Hazánk’ Fijait (leg alább azoknak gyengébb részét) elhitethessék , hogy jobb, hasznosabb, ’s üdvösségesebb — a’ vakoskodás—— Még ollyanoktól is hallottam én már ezt a’jeles munkátskát ditsértetni, kik különben a’ világosságnak nem nagy baráttyai; ’s nem örömmel tapasztallyák, ha mások, kivált az alsóbbrendűek, nyíltt szemekkel birnak, ’s belső tehettségeikhezképest néha talán e nádaknál jobban is látnak. (Vágynak, tudni illik, ollyan szempillantások, mellyekben a’ meg ismertt igazsághoz vonszó természeti hajlandóság akarattya ellen is ki -üt az emberből.) Köszönet annak az érdemes Hazafinak, a’ ki ezt a’hasznos könyvetskét nyelvünkre fordította! Köszönet azon Méltóságnak is, ki annak maga költségén való ki -nyomtattatásával érdemeinek számát nagyobbította 1— Illyen cselekedeteinek méltó jutalmával, — ezen vígasztaló gondolatnak édességével , hogy