Hadifogoly Híradó, 1997 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1997-02-01 / 1. szám

1997.február 2 megsemmisítette az ellenséges tűzfészket. Közben maga is súlyosan megsebesült. A kísérő katonák azonban nem hagyták őt magára. A tiszt sebeit a sebkötöző csomagjaik felhasználásával ők bekötözték, és nagy nehézségek árán elszállították a több km-re levő magyar eü.­állomásra. Az egykori hadnagy ma is él, és könnybe lábadnak szemei, ha az életét megmentő katonáira gondol. Az amerikai fogságba került híradó (és nem híradós) zászlóalj tagjait egy idő után megkérdezte az amerikai parancsnok: náluk akarnak-e maradni továbbra is, vagy inkább hazamennének? Az emberek döntő többsége ez utóbbit választotta. Mint később kiderült, ennek több évig tartó szovjet hadifogság lett a vége. Ennek első állomása az osztrák Horn város volt. Néhány nap múlva sorakoztatták a zászlóaljat. Nagy meglepetésre a híradó zászlóaljparancsnok alezredes állt elő, és tartott beszédet. Kiderült, hogy ő is eljött katonáival, vállalva azok sorsát, pedig maradhatott volna az amiknál. Bátorító, okos szavai jól estek. Mondjam még? Nem mondom! Drága Bajtársaim, ti fogjátok mondani, én meg kinyomtatom lapunkban. Kérlek benneteket, fényes és csontcsillagosokat, sima parolisokat, hogy a hadifogoly téma mellett küldjétek harctéri eseményeket tartalmazó írásokat is. Meggyőződésem, hogy nem viszi sokra az a nemzet, amelyik lebecsüli tagjainak kiemelkedő teljesítményeit, katonáinak helytállását nehéz helyzetekben. De először közismertté kell tenni a tényeket! Egyet azonban ne felejtsetek el. A hős nem az, aki annak tartja magát, hanem az, akit a közösség annak elismer! Dr. Papp Tibor felelős szerkesztő Búcsú A Hadifogoly Híradó 1997 januártól szegényebb lett két kitűnő munkatárssal. A biológiai törvények, mint mindig, most is erősebbnek bizonyultak az emberi akaratnál. Dr. v. Vértesy László felelős szerkesztő bajtársunk súlyos műtéten esett át, aminek hatása őt kímélő életmódra, a munkatempó csök­kentésére késztette. Megyer Szabolcs bajtárs, a lap mindenese, 82 évet tudva maga mögött, megfáradt, és a még hátralevő éveit kisebb megterheléssel kívánja leélni, mint a lapszerkesztés. Távozásukkal két kitűnő emberről kellett lemondanunk. Engem, az utódot, leginkább érzelmileg érint negatívan két bajtársunk távozása a közös munkából. Lászlóval együtt alapítottuk meg az új Hadifogoly Híradót. Munka közben megismertem praktikus gondolkodásmódját, kitartó törekvését a céltudatosan átgondolt elhatározások megvalósítására, következetességét és nagy munkabírását. Már a közös munkánk elején csatlakozott hozzánk Szabolcs tanár úr, a maga szerénységével, szakértelmével, szorgalmával és pontosságával. Ő volt az, aki egészségem megromlása miatti kiválásom után a lap összeállításának, nyomdába kerülésének gondját-baját magára vállalta. Hálás köszönetem mindkettőjüknek, hogy együtt dolgozhattam velük, olyan emberekkel, akik a hadifogolyügy zászlajának magasra emelésében példát mutattak mindannyiunknak. Dr. P. T. Húsz százalék, tíz százalék?! Lapunk hasábjain már több alkalommal foglalkoztunk a volt hadifoglyok kárpótlását is szabályozó 1992. évi XXXII. törv. módosításának körülményeivel, ismertettük az ügy érdekében folytatott levelezéseinket. A témára most visszatérünk. Oka: olvasóink, bajtársaink tájékoztatása a legújabb és a várható fejleményekről. Az Igazságügyi Minisztérium megküldte szövetségünk részére annak a törvénymódosító javaslatnak a szövegét, amit elfogadásra javasol a kormánynak, majd az Országgyűlésnek. Kérte a tervezetre vonatkozó egyetértésünket és észre­vételeinket. A következőkben erről számolunk be. Röviden az előzményekről: - Számos indítványozó - köztük a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége is - kérte az Alkotmánybíróságtól a már említett 1992. évi XXXII. törv. alkotmányos vizsgálatát. - Az Alkotmánybíróság az előbbiekre vonatkozó Határozatát 1/1995.(11. 8.) AB sz. alatt hozta meg.­­ A kormány a határozatban foglaltakra figyelemmel 1995 szeptember elején egy módosító törvénytervezetet terjesztett az Országgyűlés elé. Ezt a tervezetet az Országgyűlés megtárgyalta, kialakított egy szöveget, és azt előzetesen ún. „Normakontroll-ra ismét az Alkotmánybírósághoz juttatta; - Újabb „Határozat" született 1996 év júniusában 22/1996.(VI. 25.) AB sz. alatt; - A kormány, helyesebben az Igazságügyi Minisztérium az előzményekben foglalt reá háruló kötelezettségek és lehetőségek figyelembevételével újabb szövegű törvény­módosító javaslatot készített, 1996 december havi dátummal. A törvénymódosító javaslat 9 gépelt oldalból áll, így teljes közlésére - újságunk terjedelmére tekintettel - nem vállal­kozhatunk. A törvénymódosítás nemcsak a volt hadifoglyokra, hanem az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak tágabb körére is kiterjed. Cikkünkben csak azokat a fontos részeket ragadjuk ki és ismertetjük, amelyek szorosan a volt hadifogoly bajtársainkat és a már elhaltak családtagjait érintik.

Next