Haditechnikai Szemle 12. (1978)
1978 / 1. szám - TESTVÉRLAPJAINKBÓL
testvérlapjainkból MOJSKOWY militartechmik ijrzeglad ‘;• ЖИнВ^.'•■! kÜECHNICZNY Amplitron - a modern lokátortechnika egyik alkateleme Neutronsugárzás A lokátorokkal szemben egyre lényegesebbek az alábbi követelmények: növekvő hatótávolság, zavarvédettség és a szélessávú működőképesség. Mindez az erősítőláncok alkalmazásához vezetett a klasszikus cm-es és dm-es hullámtartományokban. A magnetron alapján kifejlesztett amplitron katódból, koncentrikus anódblokkból, késleltető rendszerből és mágneskörből áll. A katód és az anód közötti villamos tér, valamint az állandó mágneses tér következtében jön létre a kölcsönhatás az elektronáram és az elektromágneses hullámok között. Az amplitron a magnetronnal ellentétben bemenettel és kimenettel rendelkezik. Főbb jellemzői a 3-10 cm-es hullámtartomány, 10%-os sávszélesség, a nagy, 3 MW körüli teljesítmény, jó hatásfok, és a frekvenciától kevéssé függő 10-20 dB-es erősítés. Az amplitront főleg nagyfrekvenciás erősítőláncok végfokaiban alkalmazzák, de alkalmas különféle más kapcsolások alkatrészeként is. Járműmotorok fejlesztési problémái A katonai járművek motorjainál jelenleg fennálló fejlesztési igények: a környezetre károsan ható égéstermékek kiküszöbölése, a tüzelőanyag-fogyasztás csökkentése, érzéketlenség a tüzelőanyag-fajtával szemben, a motor élettartamának növelése. Jó eredményeket értek el az ún. fáklyagyújtású kialakítású robbanóterekkel. A robbanótér itt előkamrás, melyben a bejutott jól gyulladó gázkeveréket szikra gyújtja. A robbanótérben nagy légfeleslegű keveréket juttatnak, melyet az előkamrából kilépő gázfáklya gyújt meg. Porlasztó helyett befecskendezést alkalmazva az égéstermékek CO-tartalmának jelentős csökkenése tapasztalható. Mivel az előkamrás benzinmotor ára megközelíti a dízelmotorét, a figyelem ez utóbbi felé fordul, annak előkamra nélküli közvetlen befecskendezésű változatára. Vadászrepülőgépek egy vagy két hajtóművel? A különféle forrásokban közzétett adatokból kitűnik, hogy a 20 Mp-nál nehezebb vadászrepülőgépek szinte kivétel nélkül két hajtóművesek. A 10-20 Mp közötti közepes és a 10 Mp súly alatti könnyű vadászrepülőgépeknél egyaránt fellelhetők egy és két hajtóműves változatok. Hogy e kategóriáknál melyik a célszerűbb megoldás, annak eldöntésében számos szempont játszhat szerepet. Az amerikai repülőgépgyárak szerint az egyhajtóműves megoldás nagy előnye a könnyebb súly, s ebből következően az olcsóbb beszerzési ár. Ugyanazon tolóerőt adó egy nagyobb hajtómű könnyebb, mint a két, egyenként fél tolóerejű, kisebb méretű. Nagyobb a tolóerő-súly arány, s ebből következően jobbak a repülési tulajdonságok. Kevesebb kezelő és ellenőrző műszer szükséges, ezért a pilóta ezirányú tevékenysége egyszerűbbé válik. Kisebb a találati felület, ezért a sérülékenység is kisebb. Kisebb a tüzelőanyag-fogyasztás, így nagyobb a hatótávolság. A két hajtóműves megoldás előnyei: nagyobb tolóerő érhető el, nagyobb a repülés biztonsága, harcban nagyobb a túlélési valószínűség. Az indokok mérlegelése alapján az egyhajtóműves megoldás látszik előnyösebbnek. Egy 10 kt robbanóerejű atombomba robbanása esetén a neutronsugárzás veszélyesebb lehet, mint a gammasugárzás. Tekintettel a harcászati atombombák és a neutronbomba megjelenésére, a neutronsugárzás jelentősége és vizsgálatának fontossága megnövekedett. A cikk a neutronsugárzás nehezen megfogható összetett következményeit, az élő szervezetre gyakorolt káros hatásait grafikusan foglalja össze, és ismerteti a QF tényező értékeit különböző sugárzások esetében, amellyel azok jó közelítéssel egyenértékesíthetők. Az álcázó füstök néhány felhasználása Az álcázó füstök és ködök alkalmazása a veszteségek csökkentése érdekében régóta ismert. Reneszánszának oka, hogy jelentős védelmet nyújt az infravörös felderítés és az atomfegyverek alkalmazásánál fellépő fénysugárzás káros hatásával szemben. A cikk ismerteti az infravörös sugárzás terjedését befolyásoló körülményeket, a felderítés lehetőségeit és korlátait, valamint a mesterséges álcázó füstölt-ködök előállításának problémáit. A fegyverzet harcértéke meghatározásának egyszerűsített, összehasonlító rendszere A fegyverzeti igények kielégítése a választékbővülés miatt egyre nagyobb körültekintést igényel. A funkcionálisan hasonló eszközök között való választás megalapozása céljából pontozásos és analitikus módszerek ismertek. A cikk a két alapvető módszer alkalmazását számpélda kapcsán is bemutatja, egyben rendszerezett összefoglalást ad a költséghatékonysági szemlélet kialakításához szükséges alapismeretekről, gyakorlati alkalmazásuk lehetőségeiről és korlátairól. 40 A KamAZ tehergépkocsi A Káma folyó mellett épült szovjet tehergépkocsi gyár, a KamAZ, naponta 600 nehéz tehergépkocsit bocsát ki. Az alapvető típus a JaMZ-740-es motorral ellátott 5320-as tehergépkocsi. Maximális sebessége 85 km/h. A gyár gyártási programjában terepjáró gépkocsik is szerepelnek, ilyen többek közt a 4310 típusú gépkocsi. Ennek további változatai: a 43101 és a 4410 típusú utánfutós terepvontatok. A motorok paramétereit táblázat tartalmazza. A cikk részletesen ismerteti az olajozást, a légtisztítót, a kipufogó-tompítót, a motor hűtési módját, a tüzelőanyagtartályokat, a váz és szekrény felépítését. A cikk hat ábrával mutatja be a KamAZ által gyártott egyes tehergépkocsi-típusokat: az 54101-es vontatót, a KamAZ 5520-as tehergépkocsit, a KamAZ 55102 gépkocsit, az utánfutóval ellátott 5410 jelzésű háromtengelyes vontatót, az 54102-es vontatót és a KamAZ 4310-es terepjáró gépkocsit.