Haditechnikai Szemle 12. (1978)

1978 / 1. szám - TESTVÉRLAPJAINKBÓL

A rakéták földi berendezései Valamennyi nagyobb harcászati-hadműveleti rakéta, melynek hatótávolsága 1000 km-ig terjed, igen bonyolult, nagy súlyú, nagyméretű szerkezet. Szállításuk, a velük való ténykedés, technikai előkészítésük és felbocsátásuk gyakran bonyolult műveletet és berendezéseket igényel. Ez utóbbiakat földi berendezésnek nevezik. A cikk ismerteti a Pershing amerikai rakétarendszer földi berendezéseit: az indítóállványt, a gépészeti és az elektromos berendezést, a szállító járműveket, az emelőgépeket, az ellenőrző berendezést, az irányzó (rávezető) berendezést, az elektromos energiaforrásokat és a hírközlő rendszereket. Шехника^ ВООРУЖЕНИЕ Légvédelmi lövegek A légvédelmi rendszerekből a különböző űrméretű lövegek csaknem teljesen kiszorultak. Az alacsonyan támadó repülőgépekkel szemben viszont a speciális légvédelmi rakéták és a kiskaliberű sorozatlövő csöves tüzérség veszi fel hatásosan a harcot. A csöves légvédelemnek számos olyan előnye van, amely miatt a csapatlégvédelem egyik fontos eszköze. Ilyenek: a zavarvédettség, a nagy tűzgyorsaság, a könnyű lőszer utánpótlás, az önvédelem, valamint a deszant elleni harc lehetősége. A légvédelmi gépágyúk kifejlesztését az 1960-as években a haditechnikában elért eredmények indokolták. A fejlesztés jellemzői: a hordozó páncélozott jármű, a tűzgyorsaság 1000-3000 lövés/min, az űrméret pedig 20-40 mm. Az 1970-es évek elején induló fejlesztések már figyelembe vették a célfelderítő és tűzvezető lokátorok felhasználását, a nagyobb zavarvédettség és az automatikus stabilizálás szükségességét. A harci repülőgépek fejlődése A harci repülőgépek aerodinamikai formája megválasztásának nagy a szerepe. Ide tartozik a változtatható szárnynyilazás, az aszimmetrikus szárny stb. alkalmazása. A hiperszonikus repülőgép megalkotásánál a legfontosabb lépés a torlósugár hajtómű kifejlesztése. Jelentős kísérletek folynak a minimális repülési sebességhatár csökkentésére az alacsony sebességgel való repülési, valamint a fel- és leszállási tulajdonság javítására. A helyből felszálló (VTOL) repülőgép repülőteret nem igényel, a helikopterhez hasonlóan függőleges vagy közel függőleges irányban képes a fel- és leszállási manővert végrehajtani. Harckocsi fegyverzet stabilizálása A korszerű harckocsikkal szemben támasztott követelmények közül az egyik legfontosabb az, hogy a harckocsi legyen képes célzott lövéseket leadni menet közben közepes és nagy távolságokra egyaránt. Ezt a célt szolgálják a stabilizáló rendszerek. Ma két fejlesztési irányzat ismert: új stabilizáló rendszerek kifejlesztése, illetve a meglevő irányzó berendezéseket kell az automatikus stabilizáló rendszer szintjére fejleszteni. A fejlesztési irányzatok közös követelményei közé tartoznak: a cél leküzdési idejének megrövidítése, a kis térfogat, továbbá a korszerű lézeres és elektronikai eszközök alkalmazása. A cikk a NATO-országokban használt stabilizáló rendszereket ismerteti. A le- és felszállópályák megtisztítása a hótól és a jégtől A fel- és leszállópályák pillanatnyi súrlódási együtthatója erőteljesen kihat a fel- és leszállás biztonságára. A felületi jegesedés egyik fajtája a jégkéreg, mely a levegőben levő pára kicsapódása és megdermedés útján keletkezik. Az eső vagy a megolvadt hó megfagyása hozza létre a jégréteget. A mechanikai hóeltakarítás hátránya, hogy nem lehet a teljes hómennyiséget eltávolítani. A sugárhajtóművel történő hóeltávolítás pedig igen gazdaságtalan. A jegesedés ellen három módszert alkalmaznak: a fel- és leszállópálya burkolat beszórása homokkal, vegyianyagokkal és a burkolat alulról történő fűtése. A homok hátránya, hogy a repülőgép hajtóműve beszívhatja. A felület sózása 30-40 mm hórétegig alkalmazható, de mindig időben kell elvégezni és ez bonyolulttá teszi felhasználását. A leghatásosabb a le- és felszállópálya elektromos vagy vízfűtése, hátránya, hogy drága, energia- és beruházás-igényes. Tábori víztisztító készülék A tábori körülmények között tisztítandó víznél nemcsak normál szennyező anyagokkal kell számolni, hanem vegyi-, radioaktív-, és bakteriológiai szennyezésekkel is. A kisteljesítményű víztisztítóval szembeni követelmény, hogy gyorsan adjon ivóvizet, kiszolgálása egyszerű legyen. A cikk egy új típusú víztisztító készüléket ismertet, mely felhasználható természetes, radioaktív, vegyi, és bakteriológai szennyezettségű víz tisztítására. A tisztítandó vizet először klórozzák, így a bakteriológiai szennyezés teljesen, a vegyi szennyezés részlegesen megszűnik. Ezután ioncserélő gyantán keresztül engedik a vizet, amely azután tiszta, iható vízzé válik. A vízszűrő készülék teljesítménye 30 1/h, 10 perc alatt üzembe helyezhető, illetve málházható, egy töltés 24 órás üzemre elegendő. A készülék tömege 13,5 kg, illetve 4 kg a fém vagy műanyag kiviteltől függően. Szovjet benzin befecskendezésű motorok A hagyományos karburátorok korszerűsítése mellett mind többet foglalkoznak az elvileg új, elektronikus vezérlésű benzin befecskendező szerkezetekkel. A tüzelőanyag befecskendezéssel növelhető a motor teljesítménye a hengerűrtartalom növelése nélkül. Amíg a karburátoros motorokba levegőtüzelőanyag keverék kerül, addig a befecskendezéssel működőbe a benzin és a levegő külön-külön jut a hengerbe. A cikk összehasonlítja a GAZ-327 és a GAZ-21 típusú motorokat. A benzin befecskendezésű GAZ-327 motor 4400 fordulat/minnél 68 kW teljesítményt ad le, a GAZ-21 pedig ugyanilyen fordulatszám mellett 57 kW-t. Benzin befecskendezéssel kb. 20% teljesítmény-növekedést lehet elérni. Kísérleteket folytattak a VAZ-2102-es motorral, itt a teljesítmény 48 kW-ról 55 kW-ra nőtt meg. A kipufogógáz ólom és szénmonoxid tartalma alacsonyabb, mint az európai megengedett szint, a tüzelőanyagfogyasztás pedig általában 67%-kal csökken.