Haditechnika 31. (1997)
1997 / 3. szám - HADITECHNIKA-TÖRTÉNET
Az 1946. repülőtiszti tér A Magyar Királyi Honvéd Légierő elvérzett a második világháború légi harcaiban. Tagjai egyénileg vagy egységenként, nyugaton (Németországban, Ausztriában) hadifogságba estek. Több századnál előfordult, hogy a féltve óvott repülőgépeket felrobbantották. Az 1945. január 20-án Moszkvában aláírt fegyverszüneti szerződés rögzítette, hogy Magyarországnak szárazföldi, tengeri (folyamőki) és légierejével részt kell vennie a náci Németország szétzúzásában. A honvédelmi minisztériumban 1945. március 6-án kidolgozott tervek szerint a magyar légierőnek az első lépcsőben kilenc különböző típusú repülőszázaddal kellett volna rendelkezie, összesen mintegy 28-300 hadra fogható repülőeszközzel. Azonban ez az elképzelés akkor nem valósult meg az ország rossz gazdasági helyzete miatt. A volt légierő tisztjeinek, tiszthelyetteseinek egy része átkerült a demokratikus hadseregbe. Szakértelmükre, tudásukra, háborús tapasztalataikra óriási szükség volt. 1946 áprilisában a HM-ben megalakították a Légügyi Osztályt, azonban rövid idő elteltével alosztállyá szervezték, majd feloszlatták. 1947 elején, a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségében, újra megalakult egy repülő alosztály HVK. 11. alosztály megnevezéssel. Ez a szervezet megalakulását követően megkezdte a repülőterek szemrevételezését, nyilvántartásba vételét, s összesítette a felkutatott repülőgépeket és szakanyagokat. 1947. október 1-jén a honvédelmi miniszter elrendelte a Kossuth Akadémia felállítását, melynek keretében egy tíz fős repülőtagozatos csoport is megkezdte tanulmányait. 1947. október 1 -jével Mátyásföldön felállították az 1. Önálló Repülőszázadot, valamint a Honvéd Repülőjavító Műhelyt és az 1. Honvéd Repülőtér Gondnokságot. Ezzel a három szervezettel megindult a demokratikus repülőfegyvernem kialakulása. Az 1. Önálló Repülőszázad parancsnokává Láng Andor repülő őrnagyot nevezték ki. Állományába öt iskolagép, 14 tiszt, 31 tiszthelyettes, 71 sorkatona tartozott, összesen 116 fő. 1949 tavaszáig a volt Magyar Királyi Honvéd Légierő szervezeti struktúrája érvényesült. Az 1. Önálló Repülőszázad parancsnoki és két kiképzőrajból állt. A repülőfegyvernem személyi állománya a zubbony hajtókáján fehér színt viselt. 1948 őszén az Akadémia 5. századához első- és másodéves repülő, illetve hadihajós hallgatók tartoztak. Az 1. Önálló Repülőszázadot 1. Repülőkiképzős Osztállyá szervezték át, parancsnoka Gyenes János alezredes lett. Ekkor állományába egy parancsnoki repülőraj, egy repülőkiképző, egy műszaki és egy szakkiképző repülőszázad tartozott, szintén a mátyásföldi repülőtéren. A kiképzés nevezetes eseménye volt 1948 júniusában a fiatal tisztjelöltek első önálló repülése (1). Ehhez a rövid időszakhoz tartozik egy rendkívül érdekes, ritka repülőtiszti tér is. A háború befejezése után, 1945. szeptember 17-én Vörös János vezérezredes honvédelmi miniszter körrendeletben szabályozta az oldalfegyverek viselését. Ebben találtunk egyértelmű utalást arra, hogy új tőrt terveznek rendszeresíteni. Annak „...elkészültéig a volt repülő vagy folyamőrségi tőr viselhető“ (2). Tehát már 1945-ben megkezdték az új dísztőr kivitelezésének tervezését és mintapéldány elkészítését. Legközelebb a következő év elején találkozhatunk a tőr leírásával. Az akkori honvédelmi miniszter, Dr. Tombor Jenő 1946. április 2-án megtiltotta a derékszíj, illetve a derékszíj vállszíjjal való viselését, így már a régi oldalfegyvereket (tőröket) sem lehetett hordani. Ismét találunk utalást a tőrre: „Az újonnan rendszeresített oldalfegyver (tőr) egyelőre kiadható nem lévén..." (3). Ez a rendelkezés egyértelműen bizonyítja, hogy időközben a tőrök elkészültek, de a kiosztásra akkor valamilyen oknál fogva még nem került sor. Kutatásaim során dr. Lugosi József ezredes, fegyvertörténész - a Hadtörténeti Múzeum igazgatója - nagyon érdekes dologra hívta fel a figyelmemet. Kovách György magyar származású, az amerikai hadseregben szolgáló alezredes 1945-46-ban Magyarországon teljesített katonadiplomáciai szolgálatot. A Magyar Köztársaságból történő visszatérésekor - szolgálatait elismerve - Tildy Zoltán köztársasági elnöktől dísztőrt kapott (4). A tőrt 1947-ben kiosztották a Mátyásföldön megalakult 1. Önálló Repülőszázad pilótái számára. Azonban rövid ideig volt az öltözködési, viseleti rendszerben, mert hordását 1949-ben megszüntették. A repülőtiszti tér továbbra is a pilóták tulajdonában maradhatott. Ma már csak elvétve fordul elő belőle néhány példány; a volt pilóták vagy leszármazottaik őrzik relikviaként. Néhány gyűjtő s a budapesti Hadtörténeti Múzeum rendelkezik belőle egy-egy példánnyal. A repülőtiszti tőr részletes leírása: A tőr a pilóták számára készült szolgálati fegyvernem, mely egyúttal a szúrófegyver is. Három fő részből áll: - markolat; - penge; - hüvely. A markolat részei - turulmadár (tőrkereszt); - rögzítőrugó; - rugós nyomógomb; - fogantyú; - rögzítőcsavar, zárógomb; - süllyesztett fejű szegecs. A repülőtiszti tőr és hüvelyének nézett képe