Haditechnika 31. (1997)

1997 / 3. szám - HADITECHNIKA-TÖRTÉNET

Az 1946­­. repülőtiszti tér A Magyar Királyi Honvéd Légierő elvérzett a második világhábo­rú légi harcaiban. Tagjai egyénileg vagy egységenként, nyugaton (Németországban, Ausztriában) hadifogságba estek. Több szá­zadnál előfordult, hogy a féltve óvott repülőgépeket felrobbantot­ták. Az 1945. január 20-án Moszkvában aláírt fegyverszüneti szer­ződés rögzítette, hogy Magyarországnak szárazföldi, tengeri (fo­lyamőki) és légierejével részt kell vennie a náci Németország szét­zúzásában. A honvédelmi minisztériumban 1945. március 6-án ki­dolgozott tervek szerint a magyar légierőnek az első lépcsőben ki­lenc különböző típusú repülőszázaddal kellett volna rendelkezie, összesen mintegy 28-300 hadra fogható repülőeszközzel. Azon­ban ez az elképzelés akkor nem valósult meg az ország rossz gazdasági helyzete miatt. A volt légierő tisztjeinek, tiszthelyettese­inek egy része átkerült a demokratikus hadseregbe. Szakértel­mükre, tudásukra, háborús tapasztalataikra óriási szükség volt. 1946 áprilisában a HM-ben megalakították a Légügyi Osztályt, azonban rövid idő elteltével alosztállyá szervezték, majd felosz­latták. 1947 elején, a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alá­rendeltségében, újra megalakult egy repülő alosztály HVK. 11. al­osztály megnevezéssel. Ez a szervezet megalakulását követően megkezdte a repülőterek szemrevételezését, nyilvántartásba vé­telét, s összesítette a felkutatott repülőgépeket és szakanyago­kat. 1947. október 1-jén a honvédelmi miniszter elrendelte a Kos­suth Akadémia felállítását, melynek keretében egy tíz fős repülő­tagozatos csoport is megkezdte tanulmányait. 1947. október 1 -jé­­vel Mátyásföldön felállították az 1. Önálló Repülőszázadot, vala­mint a Honvéd Repülőjavító Műhelyt és az 1. Honvéd Repülőtér Gondnokságot. Ezzel a három szervezettel megindult a demok­ratikus repülőfegyvernem kialakulása. Az 1. Önálló Repülőszázad parancsnokává Láng Andor repülő őrnagyot nevezték ki. Állományába öt iskolagép, 14 tiszt, 31 tiszt­­helyettes, 71 sorkatona tartozott, összesen 116 fő. 1949 tavaszá­ig a volt Magyar Királyi Honvéd Légierő szervezeti struktúrája ér­vényesült. Az 1. Önálló Repülőszázad parancsnoki és két kikép­zőrajból állt. A repülőfegyvernem személyi állománya a zubbony hajtókáján fehér színt viselt. 1948 őszén az Akadémia 5. századához első- és másodéves repülő, illetve hadihajós hallgatók tartoztak. Az 1. Önálló Repülő­századot 1. Repülőkiképzős Osztállyá szervezték át, parancsno­ka Gyenes János alezredes lett. Ekkor állományába egy pa­rancsnoki repülőraj, egy repülőkiképző, egy műszaki és egy szakkiképző repülőszázad tartozott, szintén a mátyásföldi repülő­téren. A kiképzés nevezetes eseménye volt 1948 júniusában a fi­atal tisztjelöltek első önálló repülése (1). Ehhez a rövid időszakhoz tartozik egy rendkívül érdekes, ritka repülőtiszti tér is. A háború befejezése után, 1945. szeptember 17-én Vörös János vezérezredes honvédelmi miniszter körrende­letben szabályozta az oldalfegyverek viselését. Ebben találtunk egyértelmű utalást arra, hogy új tőrt terveznek rendszeresíteni. Annak „...elkészültéig a volt repülő vagy folyamőrségi tőr viselhe­tő“ (2). Tehát már 1945-ben megkezdték az új dísztőr kivitelezé­sének tervezését és mintapéldány elkészítését. Legközelebb a következő év elején találkozhatunk a tőr leírá­sával. Az akkori honvédelmi miniszter, Dr. Tombor Jenő 1946. áp­rilis 2-án megtiltotta a derékszíj, illetve a derékszíj vállszíjjal való viselését, így már a régi oldalfegyvereket (tőröket) sem lehetett hordani. Ismét találunk utalást a tőrre: „Az újonnan rendszeresí­tett oldalfegyver (tőr) egyelőre kiadható nem lévén..." (3). Ez a rendelkezés egyértelműen bizonyítja, hogy időközben a tőrök elkészültek, de a kiosztásra akkor valamilyen oknál fogva még nem került sor. Kutatásaim során dr. Lugosi József ezredes, fegyvertörténész - a Hadtörténeti Múzeum igazgatója - nagyon érdekes dologra hívta fel a figyelmemet. Kovách György magyar származású, az amerikai hadseregben szolgáló alezredes 1945-46-ban Magyar­­országon teljesített katonadiplomáciai szolgálatot. A Magyar Köz­társaságból történő visszatérésekor - szolgálatait elismerve - Tildy Zoltán köztársasági elnöktől dísztőrt kapott (4). A tőrt 1947-ben kiosztották a Mátyásföldön megalakult 1. Ön­álló Repülőszázad pilótái számára. Azonban rövid ideig volt az öltözködési, viseleti rendszerben, mert hordását 1949-ben meg­szüntették. A repülőtiszti tér továbbra is a pilóták tulajdonában maradhatott. Ma már csak elvétve fordul elő belőle néhány pél­dány; a volt pilóták vagy leszármazottaik őrzik relikviaként. Né­hány gyűjtő s a budapesti Hadtörténeti Múzeum rendelkezik be­lőle egy-egy példánnyal. A repülőtiszti tőr részletes leírása: A tőr a pilóták számára készült szolgálati fegyvernem, mely egyúttal a szúrófegyver is. Három fő részből áll: - markolat; - penge; - hüvely. A markolat részei - turulmadár (tőrkereszt); - rögzítőrugó; - rugós nyomógomb; - fogantyú; - rögzítőcsavar, zárógomb; - süllyesztett fejű szegecs. A repülőtiszti tőr és hüvelyének nézett képe

Next