Haditechnika 34. (2000)
2000 / 1. szám - Csurgai József: A Magyar Honvédségben alkalmazott sugárhelyzet prognosztizálási és értékelési eljárások számítógépes továbbfejlesztése
A Magyar Honvédségben alkalmazott sugárhelyzet-prognosztizálási és -értékelési eljárások számítógépes továbbfejlesztése Csurgai József mérnök őrnagy A Szárazföldi Haderő Harcszabályzata a harcbiztosítás elemei közé sorolja a vegyivédelmi biztosítást, melynek feladatai: - a várható és a valóságos vegyi, sugár- és tűzhelyzet felmérése; - a csapatok, objektumok, technikai eszközök és anyagi készletek vegyi és sugárszennyeződésének, valamint a tüzek keletkezésének és terjedésének megelőzése; - a személyi állomány közvetlen védelme a vegyi és sugárszennyezéstől, radioaktív sugárzástól és az égési sérülésektől, a bekövetkezett vegyi és sugárszennyezés, tüzek megszüntetése, illetve károsító hatásainak csökkentése. A vegyivédelmi biztosítás folyamatában meghatározó szerepe van a várható és valóságos vegyi, sugár- és tűzhelyzet felmérésének. A vegyi, sugár- és tűzhelyzet felmérésének célja, hogy információkat nyújtson a parancsnokok és törzsek részére a hadműveleti, harcászati helyzet előrelátható megítéléséhez, a személyi állomány közvetlen védelmét szolgáló rendszabályok időben történő és szakszerű elrendeléséhez, a vegyivédelmi feladatok végrehajtásának előkészítéséhez, vezetéséhez és technológiai folyamatainak szabályozásához. A felmérés a várható és a valóságos vegyi, sugár- és tűzhelyzet szakértékelését és a szükséges kiinduló adatok megszerzését foglalja magában. Mind békében, mind pedig háborúban a különböző szintű vegyivédelmi értékelő szervek tevékenységében meghatározó szerepet kap a várható sugárhelyzet szakértékelése, a kiinduló adatok megszerzése. Jelen munka elsősorban a sugárzóanyag-kibocsátással járó nukleáris balesetek (rombolások) következtében kialakuló ún. baleseti sugárhelyzet prognosztizálásának matematikai alapjaival foglalkozik. Az atomerőművi balesetek során kialakult sugárhelyzet értékelésének rövid áttekintése A baleseti sugárhelyzet-értékelés főbb mozzanatai az alábbiak: - előzetes prognózis készítése aktuális vagy becsült meteorológiai adatok alapján, az adott körülményekhez képest maximálisan súlyos eseményt feltételezve; - a meteorológiai adatok pontosítása után a sugárszennyezett terület vagy irány légi sugárfelderítése hozzávetőleges pontosságú valós adatok beszerzése céljából; - a légi felderítés adatai alapján földi sugárfelderítés végrehajtása; - a valós sugárhelyzet szakértékelése. A szakértékelést a ma rendszeresített eljárásokkal és módszerekkel kell elvégezni. A Magyar Honvédségben az atomerőművi balesetek során kialakult sugárhelyzet értékelésére a VV/126. szakutasítást rendszeresítették. Ez azonban táblázatos értékelő 2 HADITECHNIKA 2000/1 segédlet, így csak manuálisan kezelhető. A manuális értékelési mód elfogadhatatlan, mivel: abban a helyzetben, amikor az értékelést „éles” helyzetben kell elvégezni, a rendelkezésre álló idő nagyon kevés, az értékelési feladatok elvégzésére és a számítások eredményeinek térképen való rögzítésére 6-7 ember jól összehangolt munkájára van szükség, míg a számítógéppel végzett számítások esetében az értékelések ideje a hagyományos módszerek töredékére redukálódik, és ezt egy ember is el tudja végezni, a manuális módszer idejének töredéke alatt; az értékelés input adatait általában több változatban is beállítják, ami az elvégzendő számítások mennyiségét és idejét megsokszorozza; - a számítások mennyisége óhatatlanul magában hordozza a hiba lehetőségét, ami esetleg nagyságrendi eltérést okozhat a kapott és a várt eredmény között; - az értékelés output adatainak megjelenítése a manuális módszernél egysíkú, különböző kézzel írt jegyzetekre, esetleg előnyomott lapok kitöltésére vagy számítógéppel írt jelentésre korlátozódik, míg a számítógép felhasználói grafikus felülete lehetőséget ad egyrészt a kiinduló adatok tetszőleges változtatására, másrészt az értékelés eredményeinek síkbeli vagy térbeli megjelenítésére, egyúttal közelebb visz azok digitális térképen, terepmodellen való feldolgozásához. A számítógépes értékelésre való áttérés előfeltétele azon matematikai összefüggések „megfejtése”, melyek az adott értékelő táblázatok alapját képezik. A későbbiekben röviden ismertetem az általam írt atomerőművi balesetértékelő programot, amely az alábbiakban levezetett módszerek és matematikai összefüggések alapján készült. A radioaktív aeroszolok légköri terjedésének törvényszerűségei, az alkalmazott terjedési modell alapjai Ebben a részben rövid áttekintést próbálok adni a teljesség igénye nélkül a radioaktív szennyezett felhő terjedésének mechanizmusáról, a felhő szegényedését leíró törvényszerűségekről, valamint a kihullott szennyezés matematikai modelljéről. A modellhez az alapot az a szovjet eredetű atomerőművi balesetértékelő segédlet szolgáltatta, melynek hiányos magyar nyelvű fordítása a VV/126-os szakutasítás [azért hiányos, mivel az eredeti anyag tartalmazza a forralóvizes (RBMK) típusú reaktorra vonatkozó adatokat is, míg a VV/126-os csak a paksi típusú VVER-nyomottvizes reaktortípussal foglalkozik]. A matematikai modell felállításánál az értékelő segédlet táblázatait úgy használtam fel, mintha azok ideálisan pontos mérési adatok lennének, és alkalmaztam rájuk a Pasquill-egyenletet rövid idejű kibocsátásra: E f (x-yf)7 |__1_ ( {2-H)7) !(x,y,z) exrt , exrt ахауаг \ 2c r, J ( (1) 2-T,; \ 2cr\ J 1