Haditechnika 42. (2008)
2008 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Hadfi Örs Tamás: Partraszállás az SS RIVER CLYDE-ról I.
Tanulmányok Ez jó döntésnek bizonyult, mert a szoros áttörésére 1915. március 18-án támadásba lendült antantflottát megállította a török aknamező. Három hajó elsüllyedt (egy francia és egy brit csatahajó és egy brit csatacirkáló), további három súlyosan megsérült, s az elbizonytalanodott de Robeck ellentengernagy lefújta az akciót. A britek úgy vélték: csak szárazföldi erők segítségével lehet bevenni a Dardanellákat. A PARTRASZÁLLÁS ELŐKÉSZÍTÉSE A modern hadtörténet első nagyszabású partraszállás-haditervének kidolgozói majdnem megoldhatatlan kihívás előtt álltak. A feladat nagyjából úgy nézett ki, hogy a támadóknak egy hosszan elnyúló, 900 négyzetkilométeres félszigetet kell a tenger felől rohammal elfoglalniuk, melyet nagyszámú ellenséges katonaság tart megszállva, s a legtöbb helyen kiépített állásokból vagy erődökből véd. Továbbá a félsziget terepadottsága nem egyszerűen a védőknek kedvezett, hanem sokszor önmagában is komoly nehézséget okozott meredek sziklás hegyoldalaival, kopár, kietlen, változatos tájaival, a forrósággal és a vízforrások hiányával. Ráadásul az elfoglalandó félszigetet a támadók nem is ismerték, alig volt hírszerzési információ, s hiányoztak a katonai térképek is, melyeket természetesen nem pótolhattak a kairói bazárban vett (!) útikönyvek. Hiányoztak a speciális eszközök, melyek egy amfíbikus akcióhoz kellenek. A logisztika kihívása önmagában nyomasztó volt, s ehhez még nem számoltuk hozzá a kommunikáció és a vezetés nehézségeit. Már ennyi is elég annak bizonyításául, hogy a stratégák által felvázolt grandiózus terv, a háborút eldöntő hadjárat a valóságban milyen bonyolult volt már a tervezéskor is. Számos speciális problémát előre nem is láthattak. Maga Churchill is említi emlékirataiban, hogy ezt megelőzően még soha senki sem hajtott végre ilyen akciót, de még csak hasonlót sem. Az antanterők parancsnokául Sir Ian Hamilton tábornokot, Kitchener hadügyminiszter régi barátját nevezték ki. A vezetésével kidolgozott haditerv teoretikus (hiszen tapasztalaton, lévén ilyen nem volt, nem alapulhatott) és kissé bonyolult lett. E szerint az antant invázióját több helyen elterelő manőver vezeti be, a fő támadást pedig két helyen tervezték. Az egyiket a félsziget déli végénél, a Hellész-foknál. Itt a partraszállás során egy külön erre a célra átalakított hajónak szántak kulcsszerepet. Ez volt az SS RIVER CLYDE. A Hellész-fokot, vagyis a Gallipolifélsziget „csücskét” azért választották a támadás egyik színteréül, mert a haditengerészet három oldalról is támogatni tudta az akciót, viszont az elérendő célpontoktól meglehetősen távol esett, s a landolásra alkalmas partszakaszok is túl kicsik voltak. Utóbbi miatt a partra szálló erők számára öt partszakaszt szemeltek ki, melyeket betűkkel jelöltek: S, V, W, X, Y. A RIVER CLYDE számára a „V” part lett kijelölve, melyet a támadás egyik fő partszakaszának szántak, de ez is csak mintegy 270 méter széles volt. Ez a Hellész-foktól kissé keletre egy kisebb öblöt jelentett, ahol egy kis falu, Sedd-el-Bahr feküdt egy 40 méter magas domb oldalában. A „V” szektorban több megerősített pont is volt, ezek közül a legerősebb a partszakasz jobb szélén egy XVII. századi vár (!), melyet a britek „3-as erődnek” neveztek. A várban eredetileg katonaság és partvédő tüzérség is volt, ám a többszöri haditengerészeti bombázás „kikapcsolta” ezeket, így - némileg elhamarkodottan törölték a veszélyforrások sorából. Az első napi cél meglehetősen sok feladatot tartalmazott. Ugyanis miután a kijelölt partszakaszt elfoglalták, a csapatok fő célja a tíz kilométerre lévő Abhi Baba magaslata volt. Innen kiindulva kellett (volna) a szorosokat védő erődöket - hátulról - elfoglalni.6 (Folytatjuk) Jegyzetek 1 A teljes jelentés megtalálható: http://www.osborn.ws/river_clyde_landing.htm 2 The Oxford Companion to Military History. Szerk.: Richard Holmes. Oxford, Oxf. Univ. Press, 2001.343. old. 3 Galántai József: Az első világháború története. Bp. Korona, 2000. 255-257. old. 4 A Gallipoli-hadjárat összefüggéseiről: A. J. R. Taylor: Az első világháború képes krónikája. Bp., Akadémiai Kiadó, 1988. 49-78. old. 5 A tengeri akcióról részletesen: An Encyclopedia of Naval History. Szerk.: Anthony Bruce - William Cogar. Chicago-London, Fitzroy, 1998. 100-101. old. 6 A tervekről részletesen lásd: The Harper Encyclopedia of Military History: from 3500 B.C. to the present. Szerk.: R. Ernest Dupuy - Trevor N. Dupuy. New York: Harper Collins Publishers, 4. kiadás, 1993. 1044-1045. old. és http://www.exwar.org/Htm/8000PopC5.htm Roger Whiting: A SPANYOL ARMADA A könyv a spanyol „Győzhetetlen Armada” 1598-as Anglia elleni inváziós kísérletének alapos, minden részletre kiterjedő beszámolója. A több éven át folyt előkészületeket, a tengeri hadjárat lefolyását és utórezgéseit adatokkal, számokkal és táblázatokkal alátámasztva ad teljes képet az Angliát komolyan fenyegető, de végeredményben sikertelenségében a szigetország tengeri hatalmát megalapozó hatalmas inváziós kísérletről, melynek kudarcát hallva Erzsébet királynő így kiáltott fel: „Rájuk fújt az Isten, és szétszórattak!” Hajjá és Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007. Terjedelem: 200 oldal. Ára postaköltséggel együtt 2100 Ft. Megrendelhető a kiadónál: Hajjá és Fiai Kft., 4017 Debrecen, Pf. 32. Telefonos rendelés: 06-30-419-3530; e-mail: rendel@hajja.hu 24 HADITECHNIKA 2008/3